A polgármester közösségi oldalán azt írta: Fehérvár fejlődését csak akkor lehet hosszú távon fenntartani, ha a környező települések is folyamatosan kapnak forrásokat közszolgáltatásaik működtetésére, valamint az oktatás, a helyi egészségügyi ellátás és az infrastruktúra fejlesztésére.
Különösen fájdalmasnak nevezte a döntést, mert Székesfehérvár és térsége az ország gazdaságának egyik legfontosabb központja. Hangsúlyozta: nem más településektől sajnálja a támogatást, hanem a források területi elosztását tartja aránytalannak. Szerinte a mostani rendszer nem segíti elő a települések kiegyensúlyozott, regionális fejlődését.
Székesfehérvár régóta számos közös programot és fejlesztési tervet valósít meg a környező településekkel. A térségi polgármestereknek, a vármegyei közgyűlés vezetésének és az országgyűlési képviselőknek együtt kell fellépniük a térség érdekeiért.
Cser-Palkovics András ismét említette korábbi javaslatát is, amely szerint csökkenteni kellene az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulást, a fennmaradó összeget pedig térségi alapon kellene visszaosztani a térségi központok és a körülöttük fekvő kisebb települések között.
Úgy fogalmazott: a döntéseknek ott kell megszületniük, ahol azok következményei jelentkeznek. Szerinte a minisztériumi irodákból nem lehet megfelelően megítélni, hogy egy adott településnek milyen fejlesztésre van a legnagyobb szüksége. Ezért azt tartaná helyesnek, ha az országos programok is nagyobb mértékben épülnének a helyben meghatározott igényekre és a térségi együttműködésre.
Mit mutatnak a számok? Fejér valóban alig kapott támogatást
A Magyar Falu Program honlapján közzétett két 2026-os önkormányzati döntési lista alátámasztja Cser-Palkovics András kritikájának legfontosabb állítását: Fejér vármegye kirívóan kis arányban részesült a most megítélt támogatásokból.
A közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra fejlesztésére, valamint az önkormányzati ingatlanok és feladatellátáshoz szükséges eszközök támogatására országosan összesen közel 22 milliárd forintot ítéltek oda. A két listán 1112 nyertes projekt szerepel, Fejér vármegyéből azonban mindössze kettő.
Kápolnásnyék közlekedési és vízelvezetési fejlesztésre 54,8 millió, Pátka pedig 12,9 millió forintot kapott. Fejér vármegye teljes támogatása így 67,7 millió forint, ami az országosan kiosztott összeg mindössze 0,31 százaléka. Az önkormányzati ingatlanok fejlesztésére és eszközbeszerzésre kiírt, csaknem 11 milliárd forintos pályázat nyertesei között egyetlen Fejér vármegyei település sem szerepel. Dél-Fejér pedig mindkét programból teljesen kimaradt.
Fejérben 95 település volt jogosult a Magyar Falu Program támogatásaira. A nyerteslistákon közülük csak Kápolnásnyék és Pátka található meg, vagyis a jogosult települések 2,1 százaléka jutott forráshoz ebben a két pályázati körben. A vármegye az ország Magyar Falu Programban érintett településeinek hozzávetőleg 3–3,5 százalékát adja, miközben a támogatási összegből ennek körülbelül a tizedét, 0,31 százalékot kapott.
Az ország más térségeivel összehasonlítva még látványosabb a különbség. Vas vármegyében a két programban több mint 160 sikeres pályázat kapott támogatást, összesen közel négymilliárd forint értékben. Miközben Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Zala a források jelentős részét nyerte el, Fejérnek alig 68 millió forint jutott.
Az aránytalanság látható, az oka egyelőre nem
A nyilvános eredmények ugyanakkor egy fontos kérdésre nem adnak választ: nem tudjuk, hogy a 95 jogosult Fejér vármegyei település közül valójában hányan pályáztak. A döntési listák csak a nyertes önkormányzatokat és a megítélt összegeket tartalmazzák. Nem közölték a beadott és elutasított pályázatok számát, az igényelt összegeket, az elért pontszámokat vagy az elutasítások indokait.
Ezért jelenleg biztosan az állapítható meg, hogy Fejér rendkívül rosszul járt a források elosztásakor. Azt azonban a részletes pályázati adatok nélkül még nem lehet eldönteni, hogy a kevés nyertes mögött alacsony pályázati aktivitás, formai vagy szakmai problémák, esetleg a bírálati rendszer területi aránytalansága állt.
Szerkesztőségünk ezért közérdekűadat-igényléssel fordul a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz. Többek között azt kértük, hozzák nyilvánosságra, hogy Fejér vármegyéből hány önkormányzat nyújtott be pályázatot, mekkora támogatási igény érkezett, hány kérelmet utasítottak el, és milyen indokok alapján születtek meg a döntések. Kértük továbbá a pályázatok településenkénti, kategóriánkénti és igényelt összeg szerinti bontását, valamint az alkalmazott pontozási és területfejlesztési szempontok bemutatását is.
A minisztérium válasza után lehet majd teljes a kép. Akkor válik megítélhetővé, hogy Fejér vármegye rendkívül alacsony részesedését a benyújtott pályázatok száma és minősége magyarázza-e, vagy valóban olyan elosztási rendszer működött, amely aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a vármegyét.
A fentiek megítéléséhez meg kell várni a közérdekűadat-igénylésre érkező minisztériumi választ.
