Az uniós belügyminiszterek október 1-jén jóváhagyták a kitoloncolások felgyorsítását célzó intézkedéseket. A csomag EU-n kívüli visszatérési központokat, egységes európai visszatérési végzést és bővebb Frontex-szerepet irányoz elő. Civil szervezetek szerint a lépés aránytalan, mert az érkezések száma csökken.
Az uniós belügyminiszterek október 1-jén jóváhagyták a migránsok visszatérésének felgyorsítását célzó intézkedéseket. A döntés a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén született, Magnus Brunner igazságügyi és belügyi biztos részvételével. A miniszterek néhány nappal korábban, szeptember 26-án a Müncheni Migrációs Konferencián is részt vettek.
A csomag lényege, hogy a tartózkodásra nem jogosult migránsokat őrizeti létesítményekbe szállíthatják, a visszatérési határozatok részleteit pedig egységes európai visszatérési végzésben rögzítik. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nagyobb szerepet kap a visszatérésekben, egy európai vészhelyzeti reagálási keret pedig a hirtelen migrációs hullámokra készíti fel az uniót.
Az intézkedések elsősorban a júniusban hatályba lépett Migrációs és Menekültügyi Paktum részét képező Visszatérési Rendeletet szigorítják.
A tartózkodásra nem jogosult migránsoknak el kell hagyniuk azt a tagállamot, ahol tartózkodnak. Kötelesek együttműködni a nemzeti hatóságokkal. Ha ezt nem teszik, szankciókra számíthatnak: csökkenthetik a juttatásaikat és ellátásaikat, és akár büntetőjogi következmények is érhetik őket.
A tagállamok úgynevezett „return hubokba”, vagyis az EU-n kívüli őrizeti létesítményekbe küldhetik az érintetteket, ahol a kitoloncolásig várakoznak. A létesítmények mintája az Olaszország által Albániában létrehozott őrizeti központ.
Az úgynevezett „Ötök Csoportja” – Dánia, Németország, Görögország, Ausztria és Hollandia – azért lobbizik, hogy az első központok 2027-ben létrejöjjenek. Lehetséges helyszínként Üzbegisztán, Ruanda és Uganda merült fel.
A biztonsági kockázatot jelentő, szabálytalanul érkezett személyeket határozatlan időre kitilthatják az EU-ból, vagy 24 hónapnál hosszabb ideig is fogva tarthatják.
A nemzeti hatóságoknak egy új, szabványosított formanyomtatványon, az Európai Visszatérési Végzésben kell rögzíteniük a visszatérési határozatokat. Ez más tagállamok hatóságait is tájékoztatja a meghozott döntésekről. A határozatok kölcsönös elismerése egyelőre önkéntes, ezt három évvel az új szabályok hatálybalépése után felülvizsgálhatják.
A tagállamok javasolták a Frontex mandátumának bővítését: a határvédelmi ügynökség saját feladatcsoporttal rendelkező visszatérési ügynökséggé alakulna.
Az EU 130 millió euróval tervezi kiegészíteni a 250 millió eurós dróncselekvési tervet. A pénzből határbiztonsági technológiákat fejlesztenének, és erősítenék a harmadik országokkal folytatott „migrációs diplomáciát”, hogy a migrációs áramlásokat már a kiindulópontjukon megállítsák.
A miniszterek megvitatták az Európai Vészhelyzeti Reagálási Keretet is. Ezt az Európai Bizottság szeptemberben javasolta hirtelen, nagyszabású érkezések, illetve – Ursula von der Leyen szavaival – „megszervezett és fegyverként használt” migráció esetére.
A szigorítás idején a szabálytalan érkezések száma csökken. A Frontex adatai szerint az EU külső határain észlelt szabálytalan határátlépések száma 2026 első felében csaknem 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint 2026 szeptember közepéig mintegy 60 ezren érkeztek szabálytalanul tengeren át, szemben a 2025-ben regisztrált 98 040 fővel.
Januártól szeptember közepéig a líbiai parti őrség 17 067 menedékkérőt fogott el a Földközi-tengeren és vitt vissza Líbiába. Emberi jogi jelentések szerint ott súlyos körülmények között tartják fogva őket.
Az Eurobarometer adatai szerint az első alkalommal benyújtott menedékkérelmek száma 2022 óta nem volt ilyen alacsony. 2026 júniusában 37 075-en kértek nemzetközi védelmet. 2022 januárjában 53 025, a 2023 októberi csúcson közel 115 000 volt ez a szám.
A legtöbb kérelmet Olaszország (9 660), Franciaország (9 165), Németország (4 265) és Görögország (3 955) fogadta, együtt az első kérelmezők 73 százalékát. Az egyedül érkező kiskorúak száma 1 775-ről 1 105-re csökkent.
Kevesebb pozitív menedékjogi döntés is született: 2026 második negyedévében 74 780, szemben a 2025 harmadik negyedévi 89 850-nel és a 2024 harmadik negyedévi 90 535-tel.
A visszatérések elmaradnak a határozatoktól. A kiutasítási határozatok száma 2026 második negyedévében 12,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A harmadik országokba irányuló visszatérések 9,7 százalékkal nőttek, de a kiadott 110 335 határozatból eddig csak 36 825-öt hajtottak végre.
2026. június 12. óta az Új Migrációs és Menekültügyi Paktum közös rendszert ír elő az érkezők regisztrálására, személyazonosságuk ellenőrzésére és a további eljárásról szóló gyors döntésre.
A határhatóságoknak biztonsági és egészségügyi vizsgálatot kell végezniük, és fel kell mérniük az érintett kiszolgáltatottságát. A kormányok döntik el, hogy az érkező beléphet-e a menekültügyi rendszerbe, gyorsított határ menti eljárás alá kerül, vagy vissza kell térnie.
Az eljárás nagy része így a külső határokra kerül. A szabálytalanul érkezőknek kötelező átvilágításon kell átesniük, mielőtt belépnének a menekültügyi eljárásba. Bővül az Eurodac, az EU menedékkérőkről és szabálytalan migránsokról adatokat gyűjtő adatbázisának használata is.
A paktum állandó szolidaritási mechanizmust hozott létre. Olaszország, Görögország, Spanyolország és Ciprus régóta jelzi, hogy földrajzi helyzetük miatt aránytalanul sok érkezőt kell fogadniuk. A többi tagállam három módon segíthet:
A Bizottság első értékelése szerint a végrehajtás egyenetlen. Előrelépést Spanyolországban, Cipruson, Görögországban és Olaszországban látott, főként a hatóságok felkészítésében, ugyanakkor egyes országoknak még további gyakorlati lépéseket kell tenniük. Az EU emellett észak-afrikai, közel-keleti és más országokkal is együttműködik a határigazgatás, az embercsempészet elleni fellépés és a visszafogadás terén.
Emberi jogi és civil szervezetek szkeptikusan fogadták az intézkedéseket. Marta Welander, a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) európai érdekképviseleti igazgatója szerint:
„Nehéz ezeket az intézkedéseket a jelenlegi migrációs nyomásra adott arányos válaszként igazolni, és felveti a kérdést, hogy vajon nem más politikai okokból követik-e őket.”
Welander úgy véli, a visszatérési központok ellenkező hatást válthatnak ki, és tovább növelhetik az érintetteket fenyegető veszélyeket. „Azok, akiket tartós jogi státusz és védelem nélkül küldenek harmadik országba, arra kényszerülhetnek, hogy megpróbáljanak visszajutni szabálytalan és veszélyesebb útvonalakon, vagy ismét az embercsempészek és emberkereskedők kezébe kerülhetnek” – mondta. Szerinte a javaslatok csak sebtapaszok, nem fenntartható megoldások.
Az IRC igazgatója arra is figyelmeztetett, hogy a felelősség kiszervezése alkupozícióhoz juttatja a harmadik országokat: „ez nem pusztán technikai megoldás a lassú kitoloncolásokra, hanem egy politikai döntést tükröz, amely a migráció kezelését az uniós jog és bíróságok hatókörén kívülre helyezi.”
A Frontex bővülő szerepéről úgy fogalmazott: ez „nem oldja meg a mögöttes diplomáciai és jogi szűk keresztmetszeteket”. „Viszont komoly elszámoltathatósági kérdéseket vet fel. A Frontexet már most vizsgálják a visszatoloncolásokban és alapvető jogsértésekben játszott szerepe miatt, többek között egy Görögországra vonatkozó, jelenleg is folyó vizsgálat keretében” – tette hozzá.
A reform legvitatottabb eleme az EU-n kívüli visszatérési központok terve. A civil szervezetek „kitoloncolási létesítményeknek” nevezik őket, és jogsértésekre figyelmeztetnek. Az EU azt ígéri, hogy a központokat biztonságos harmadik országokban hozza létre, és a visszatéréseket a nemzetközi jog szerint hajtja végre.
Chiara Catelli, a Platform for International Cooperation on Undocumented Migrants érdekképviseleti munkatársa szerint „a »biztonságos« harmadik ország fogalma önmagában nem jelent sokat”. Hozzátette: az Amnesty International Ugandában és Ruandában is dokumentált jogsértéseket, köztük önkényes fogva tartást.
Catelli szerint a fogva tartási létesítmények nem építhetők meg az emberi jogoknak megfelelően: „Semmilyen garancia nem teheti a kitoloncolási központokat legitim eszközzé a migráció kezelésére.” Úgy véli, ha valakit ismeretlen helyre küldenek, távol attól az élettől, amelyet fel akart építeni, az sérti a magán- és családi élethez való jogot.
A munkatárs az uniós őrizeti körülményekre is utalt: „Már Európában is borzalmas körülmények között tartják fogva az embereket idegenrendészeti őrizetben […] hogyan lenne ez más olyan helyeken, ahol a civil társadalom vagy más független szervek ellenőrzése még nehezebb, vagy teljesen lehetetlen?”
A Frontex mandátumának bővítése egyelőre javaslat, az Európai Vészhelyzeti Reagálási Keretről pedig a miniszterek tárgyaltak. Az első visszatérési központok az Ötök Csoportja szerint 2027-ben jöhetnének létre, a visszatérési határozatok kölcsönös elismerését pedig három év múlva vizsgálhatják felül.
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
Fél évnyi szárazság után megtelt egy esővizes hordó Inárcson, Debrecenben viszont beázott egy lakás.
2026.10.11.3p
Ne várd meg, hogy mindenki beteg legyen!
2026.10.11.3p
Ötmilliárdos bírság fenyegeti a visszaeső szennyezőket!
2026.10.10.3p
Egy kis kerti tűz és leégett a ház!
2026.10.10.2p
Mi zavar a körzetben? Hétfőn elmondhatod!
2026.10.10.1p
Velencei-tó: 90 ezer helyett 1500 strandjegy!
2026.10.08.2p
