A közadat nem nézi az órát
Dr. Cser-Palkovics András október 13-án meglehetősen rövid Facebook-bejegyzéssel jelentkezett. A polgármester szerint különös lelkiállapot szükséges ahhoz, hogy valaki vasárnap délután, illetve este kilenckor közérdekű adatigényléseket küldjön a városházára.
A bejegyzéshez egy mosolygós, izzadságcseppes emoji is járt. Ez feltehetően a humoros szándékot volt hivatott jelezni.
Az érintettnek magát Lukács Bence tekintette, aki az Összetartó Fehérvár civil közösség tagjaként több alkalommal fordult közérdekű adatigényléssel az önkormányzathoz. Válaszában nem különösebben díjazta a polgármester humorát.
Szerinte civilként a szabadidejében foglalkozik a város ügyeivel, így akkor tud adatigénylést írni, amikor éppen ideje van rá. Akár vasárnap este kilenckor is.
A történet ezen pontján érdemes tisztázni valamit.
Magyarországon a közérdekű adatigénylésnek nincs ügyfélfogadási ideje. Az információszabadságról szóló törvény alapján bárki kérhet közérdekű adatot elektronikus úton. A hivatalnak főszabály szerint 15 napja van a teljesítésre, amely a törvényi feltételek fennállásakor további 15 nappal meghosszabbítható.
Hogy valaki vasárnap este adja fel a kérelmét, abból önmagában semmilyen különös jogi helyzet nem következik.
Legfeljebb a hétfő reggeli beérkező levelek száma gyarapodik eggyel.
De miért érdekes mindez Öreghegy szempontjából?
Mert az időzítés körül kialakult vita könnyen elterelheti a figyelmet arról, hogy milyen adatokat szeretnének megismerni a civilek.
Öreghegy és Kisfalud térségében ugyanis két jelentős beépítési ügy is foglalkoztatja a lakosságot.
Az egyik a Pozsonyi út 2724/6 helyrajzi számú, körülbelül 1,8 hektáros területét érinti, ahol Sándor Barbara önkormányzati képviselő tájékoztatása szerint 360 lakásos lakóparkot terveznek.
A képviselő korábbi beszámolója szerint a területen már tereprendezés, bontás és fakivágás is történt, miközben a beruházás engedélyezési helyzete és részletes tervei nem voltak tisztázottak a nyilvánosság előtt.
Ezeket az állításokat az illetékes hatóságoknak és a beruházónak kell megerősíteniük vagy pontosítaniuk.
A másik ügy a Kisfalud és Öreghegy közötti, részben már felparcellázott fejlesztési terület.
Civil beszámolók szerint itt körülbelül 110 beépítetlen telek érintett. A jelenlegi szabályozás alapján telkenként egy lakás épülhetne, a tervezett módosítás azonban lehetőséget biztosíthatna két lakás kialakítására.
Ez az érintett telkeken a jelenlegi 110 helyett elméletileg akár 220 lakást is jelenthetne.
A feltételes mód fontos. Egyelőre szabályozási javaslatról beszélünk, nem 220 megépült vagy engedélyezett lakásról.
A lakásokhoz autók is járnak, általában
A két fejlesztésben közös, hogy a várható közlekedési hatásuk nem áll meg a telekhatárnál.
A 360 lakásos Pozsonyi úti beruházás kapcsán a civilek lakásonként másfél-két gépjárművel számoltak. Ez 540–720 autót jelentene, de hangsúlyozni kell, hogy becslésről, nem közlekedési hatástanulmányról van szó.
A Kisfalud és Öreghegy közötti beépítésekkel együtt a lakások lehetséges száma akár 580-ra is emelkedhetne a két területen. Ebből a második fejlesztési területen 110 lakás a jelenlegi szabályozás alapján is megvalósulhatna.
Öreghegyen pedig aligha kell hosszasan magyarázni, mit jelent a növekvő gépjárműforgalom a Pozsonyi úton, a Berényi úton vagy a Zsolnai utca környékén.
A kisfaludi fejlesztés közlekedési kiszolgálásához kapcsolódik a Zsolnai út és a Fehérvári út közötti átkötés kérdése is. A civil beszámolók szerint ez a további fejlesztések egyik alapfeltétele lenne, miközben a szükséges útfejlesztés megvalósítása még nem kezdődött meg.
A beruházások ütemezése és a szükséges közlekedési infrastruktúra közötti kapcsolat tehát különösen fontos.
Mert lakóparkot lehet építeni, új utcát is lehet nyitni, de a reggeli csúcsforgalomnak attól még nem lesz több sávja.
A civilek a múlt történéseire is kíváncsiak
Lukács Bence október 12-én két olyan adatigénylést is benyújtott, amelyek a városfejlesztési vitához kapcsolhatók.
Az elsőben a 2010. október 14-én hatályos székesfehérvári helyi építési szabályzatokat és azok szabályozási tervlapjait kérte ki.
Ez azért lehet érdekes, mert az akkori és a mai szabályozás összehasonlításával megvizsgálható, miként változtak a város beépítési lehetőségei az elmúlt 16 évben.
Hol lehetett korábban egy lakást építeni, és hol lehet ma kettőt? Mely területeken változott a beépíthetőség? Milyen fejlesztésekhez kapcsolódtak ezek a döntések?
Önmagában egy szabályozási térkép természetesen nem fogja megmondani, hogy mikor és miért alakult ki torlódás egy csomópontban. Ahhoz közlekedési adatok is szükségesek.
A második adatigénylés a zöldfelületi hatóság működésére vonatkozik.
A civil arra kíváncsi, hány fakivágással kapcsolatos hatósági döntés született, milyen bírságokat szabtak ki, hány fa pótlását írták elő, hol történtek ezek a pótlások, és milyen erőforrásokkal dolgozik a hatóság.
Ezek nem különösebben egzotikus kérdések egy olyan városban, ahol az új beépítések és a zöldterületek megőrzése egyre gyakrabban kerülnek egymással szembe.
Nem ez az első adatigénylés
Lukács Bence a polgármesternek címzett válaszában korábbi ügyeit is felsorolta.
Ezek között szerepel a Városi Piac értékbecslése, a Fehérvár FC Kft. tulajdonrészének megvásárlásáról szóló szerződés, a polgármester közösségi oldalainak működtetése és finanszírozása, valamint egy Pro Civitate díjra történő felterjesztés dokumentációja.
A civil szerint több ügyben nem érkezett válasz a törvényi határidőn belül. Ennek pontos körülményeit és az esetleges határidő-hosszabbításokat külön szükséges tisztázni.
Az október 12-i, építési szabályzatokra és zöldfelületi hatósági adatokra vonatkozó két kérelem esetében a KiMitTud rendszerében október 27. szerepel válaszadási határidőként.
Vagyis ezeknél még nem a határidő lejárta a kérdés.
Sokkal inkább az, hogy az adatokból milyen kép rajzolódik majd ki Székesfehérvár fejlődéséről.
A városházát is megkérdezzük
A Fortal szerkesztősége az érintett fejlesztésekkel, azok közlekedési és környezeti hatásaival, valamint a kapcsolódó közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatban tájékoztatást kér az önkormányzattól és az illetékesektől.
Tisztázni szeretnénk, hogy milyen beépítési tervek készültek, milyen hatásvizsgálatok állnak rendelkezésre, és milyen fejlesztésekkel készül a város az érintett területeken várható lakosságszám-növekedésre.
Azt is megkérdezzük, hogy a kétlakásos beépítés lehetőségét milyen szakmai szempontok indokolják, illetve hogyan veszik figyelembe a lakossági véleményeket.
A beérkező válaszokról beszámolunk.
A kérdés nem az, hogy hány óra van
A városfejlesztésnek vannak nehéz kérdései. A beépíthetőség, az úthálózat kapacitása, a zöldfelületek védelme és a közszolgáltatások fejlesztése mind ilyenek.
Ezekre nem egyszerű válaszolni. Adatok, tervek, számítások és olykor kellemetlen döntések kellenek hozzájuk.
A közérdekű adatigénylések éppen ezek megismerésének egyik eszközét jelentik.
Lehet vitatkozni a civilek hangnemével, módszereivel vagy következtetéseivel. Ahogy a polgármester kommunikációját is lehet bírálni. De az adatigénylésekben felvetett kérdések ettől még megmaradnak.
Öreghegy lakóinak vélhetően fontosabb, hogy reggel mennyi idő alatt jutnak el a munkahelyükre, mint az, hogy valaki előző este hány órakor nyomta meg a küldés gombot.
A város fejlődését ugyanis nem az e-mailek időbélyege, hanem a meghozott döntések és azok következményei alakítják.
Kapcsolódó dokumentumok
Fotó: Horváth Bence Facebook
