A Nyíregyházi Állatpark a magyarok kedvenc állatkertje - itt a TOP lista

Ha valakit megkérnénk, tippelje meg, melyik a magyarok kedvenc állatkertje, a többség valószínűleg a városligeti nagy klasszikusra szavazna: a Zsolnay-csempés Elefántházra, a Bagolyvárra, a Pálmaházra. Egy friss népszerűségi listán mégis nem Budapest áll az élen, hanem egy szabolcsi állatpark – és nem is szoros versenyben.

A Csodásmagyarország.hu online felmérése szerint a válaszadók 35 százaléka a Nyíregyházi Állatparkot jelölte meg kedvenceként. A portál tájékoztatása szerint a kutatás 5554 fő részvételével készült, az eredményeket az állatkertek világnapja, augusztus 9. alkalmából tették közzé. A Fővárosi Állat- és Növénykert 19 százalékkal második, a Veszprémi Állatkert 13 százalékkal harmadik lett.

Nem a gyűjtemény dönt, hanem a forgatókönyv

A látszólagos furcsaság akkor kezd értelmet nyerni, ha megnézzük, mit kínál a lista éllovasa. A nyíregyházi park nem egyszerűen kifutók sorozata: földrészenkénti csoportosításban vezeti végig a látogatót, és menetrendszerű élményekre építi a napot. A kaliforniai oroszlánfókák bemutatója naponta kétszer, 13 és 15 órától kezdődik, a gyűrűsfarkú makik a Tarzan ösvényén húzódó Maki Erdőben testközelből figyelhetők meg, a park egész területén pedig rendszeres látványetetések tagolják az időt.

Ehhez jönnek a nagy attrakciók: az Óceanárium cápás alagútja, az ázsiai dzsungel óriás vízesése, valamint a Jeges-tenger élővilágát bemutató rész, ahol VR-élmény és 4D-s elemek segítik a bemerülést. Külön jegyért tevegelni is lehet.

Vagyis a látogató nem csak nézelődik, hanem programot kap – kezdéssel, tetőponttal, sorrenddel. Ez a fajta élménytervezés inkább emlékeztet egy tematikus park logikájára, mint a hagyományos állatkerti sétára, és a felmérés alapján úgy tűnik, ez erősen megragad az emberek emlékezetében.

A fővárosi állatkert más játékot játszik

A Városliget mellett működő Fővárosi Állat- és Növénykert ereje másban áll. Hét kontinens élővilágát mutatja be, több mint nyolcezer különleges állatfajjal, és az épületei önmagukban is látnivalók: a Főkapu, a Bagolyvár, a Varázshegy, a Zsolnay csempével borított Elefántház vagy a Pálmaház. Ehhez jön a botanikai gyűjtemény, nyáron pedig a Lepkekert, ahol a pillangók a látogatók körül röpködnek.

Ez a kínálat inkább kulturális és építészeti értéket ad, mint látványos, koreografált show-t. A népszerűségi listán ez a második helyre volt elég – ami nem kudarc, csak azt jelzi, hogy egy ilyen kérdésre ("melyik a kedvenced?") sokan az élmény intenzitása, nem pedig a gyűjtemény gazdagsága alapján válaszolnak.

A harmadik helyezett Veszprém megint másik stratégiát követ: ott a gyerek a fő közönség. A Dínó Park, a kalandpark és az Afrika-szavanna tematikájú játszótér mellett a Fejes-völgyben lévő Kölyök-dzsungel játszóház és terrárium a fő vonzerő, ahol a kicsik kúszhatnak, mászhatnak, bejárhatják a Lajhár-utat, bemászhatnak egy állatszállító ládába, vagy a papagáj-klubból fedett csúszdán ereszkedhetnek le. A felső, Gulya-dombi részen az ország egyik legnagyobb Afrika-szavanna kifutója található, zebrákkal, zsiráfokkal, impalákkal és egy öttagú szélesszájú orrszarvúcsaláddal.

A lista alja is beszédes

A negyedik helyen a Szegedi Vadaspark áll 7 százalékkal, ötödikként a Tisza-tavi Ökocentrum végzett 6 százalékkal. Következik a győri Xantus János Állatkert 5, a budapesti Tropicarium 4, a Pécsi Állatkert 3 százalékkal. A kilencedik helyen négy intézmény osztozik 2-2 százalékkal: a Veresegyházi Medveotthon, a Budakeszi Vadaspark, a Hortobágyi Vadaspark és a Miskolci Állatkert. A sort a Kecskeméti Vadaskert és a debreceni Nagyerdei Kultúrpark zárja, 1-1 százalékkal.

Az arányok szétnyílása önmagában is tanulságos: az első három intézmény együtt a szavazatok kétharmadát viszi el. Egy ilyen listán a márkaismertség és a szájhagyomány legalább akkora súllyal esik latba, mint a szakmai teljesítmény.

Mit mér valójában egy ilyen lista?

Érdemes tisztán látni, mit nem mond el a felmérés. Ez egy online, önkéntes kitöltésen alapuló népszerűségi szavazás, nem látogatottsági statisztika és nem szakmai értékelés. Nem méri az állatjólétet, a fajmegőrzési programokat, a kutatási vagy oktatási munkát – azokat a feladatokat, amelyek egy modern állatkert működésének gerincét adják. Azt méri, hogy melyik intézmény él legerősebben az emberek fejében kellemes emlékként.

Ez azonban nem lényegtelen adat. Az állatkertek finanszírozásának jelentős része a jegybevételből származik, a látogatói vonzerő tehát közvetlenül visszahat arra, mennyi jut a kevésbé látványos szakmai munkára.

Nyíregyházán közben vezetőváltás történt: Gajdos László utódját májusban nevezték ki a park élére. Az új ügyvezető, Papp Endre több mint húsz éve dolgozik az intézményben, előbb állatorvosként, majd igazgatóhelyettesként.

A lista igazi üzenete talán ennyi: a magyar látogató ma nem pusztán állatokat akar látni, hanem történetet, ritmust és élményt. Aki ezt jobban megszervezi, azt jobban is szeretik – függetlenül attól, hogy hol van a térképen.

Fotó: Nyíregyházi Állatpark