Tényleg megvédhetjük a szemünket azzal, amit megeszünk?

Körülbelül 3500 évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban már ismerték a szürkületi vakságot, és kezelésére állati májat ajánlottak. Az Ebers-papiruszban fennmaradt gyógymód ma különösen érdekesnek tűnik, hiszen azóta kiderült: a máj rendkívül gazdag A-vitaminban, ennek hiánya pedig valóban okozhat farkasvakságot, vagyis romló sötétadaptációt. Hogy a korabeli módszer pontosan hogyan működött, azt nem tudjuk, de az összefüggés meglepően jó irányba mutatott.

Ma már sokkal többet tudunk arról, hogyan függ össze a táplálkozás és a látás. A kép azonban nem olyan egyszerű, hogy „egyél sok répát, és nem romlik a szemed”. Bizonyos tápanyagok valóban fontos szerepet játszanak a szem működésében, de az egyes szembetegségek megelőzésére vagy kezelésére vonatkozó bizonyítékok nagyon eltérő erősségűek.

A szem saját „napszemüvege”

A retina közepén található a makula, vagyis a sárgafolt. Ez a néhány milliméteres terület felelős az éles, részletgazdag központi látásért – többek között azért, hogy olvasni tudjunk vagy felismerjük az arcokat.

A makulában három különleges színanyag koncentrálódik: a lutein, a zeaxantin és a mezo-zeaxantin. Ezeket összefoglalóan makulapigmentnek nevezzük. A luteint és a zeaxantint táplálékból vesszük fel, a mezo-zeaxantin pedig részben luteinből képződhet a szervezetben.

Miért éppen ezekből halmoz fel a szem ilyen sokat? Az egyik magyarázat, hogy a pigmentek képesek elnyelni a rövid hullámhosszú, kék fény egy részét, és antioxidáns tulajdonságuk révén hozzájárulhatnak a retina sejtjeinek védelméhez.

Luteinben és zeaxantinban gazdag például a spenót, a kelkáposzta, a brokkoli, a zöldborsó, a kukorica és a tojássárgája. Vagyis ebben az esetben valóban van kapcsolat aközött, amit rendszeresen megeszünk, és aközött, milyen anyagok vannak jelen a szemünkben.

Segíthet-e az étrend a makuladegeneráció ellen?

Az életkorral összefüggő makuladegeneráció – röviden AMD – az idősebb kor egyik fontos látásromlással járó betegsége. Itt azonban érdemes óvatosan fogalmazni: jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy néhány „szembarát” élelmiszer fogyasztásával biztosan megelőzhető lenne a betegség.

Van viszont olyan táplálkozással kapcsolatos kezelés, amelynek hatását nagy klinikai vizsgálatok igazolták.

Az amerikai National Eye Institute AREDS és AREDS2 vizsgálatai szerint egy meghatározott összetételű antioxidáns- és ásványianyag-kombináció – többek között luteinnel és zeaxantinnal – bizonyos, már kialakult AMD-stádiumokban körülbelül 25 százalékkal csökkentheti az előrehaladott állapotba való átmenet kockázatát. Ugyanez a készítmény azonban nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy egészséges embereknél megelőzze a betegség kialakulását.

Ez fontos különbség. A „lutein jó a szemnek” állításból nem következik az, hogy mindenkinek luteintablettát kellene szednie.

Tojás vagy spenót? Nem csak a mennyiség számít

Érdekes módon az sem mindegy, milyen ételből jutunk hozzá ezekhez a színanyagokhoz. A spenót sok luteint tartalmaz, a tojássárgájában jóval kevesebb van. Ennek ellenére vizsgálatok szerint a tojásból származó lutein különösen jól hasznosulhat a szervezetben.

Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a lutein zsírban oldódó vegyület, a tojássárgája pedig természetesen tartalmaz zsiradékot. Egy összehasonlító vizsgálatban a tojásból származó lutein felszívódása jobb volt, mint a spenótból vagy egyes étrend-kiegészítőkből származóé.

Ez nem azt jelenti, hogy a tojás „jobb a szemnek”, mint a zöldség. Inkább azt mutatja, hogy a tápanyagoknál nemcsak az számít, mennyi van egy ételben, hanem az is, mennyit tudunk belőle ténylegesen felszívni.

Kisebb vizsgálatok más élelmiszereknél is érdekes eredményekre jutottak. Napi pisztáciafogyasztás mellett például növekedett a résztvevők makulapigment-sűrűsége, és egy hat hónapos vizsgálatban az avokádófogyasztás mellett is hasonló változást figyeltek meg. Ezek biztató eredmények, de önmagukban még nem bizonyítják, hogy ezek az élelmiszerek megelőzik a szembetegségeket.

Nem minden szembetegség működik ugyanúgy

Gyakori hiba egy kalap alá venni a makuladegenerációt, a szürkehályogot és a zöldhályogot.

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodása, és műtéttel általában eredményesen kezelhető. Az amerikai National Eye Institute szerint a műtéten átesők mintegy kilencven százaléka jobban lát a beavatkozás után. Az AREDS-vizsgálatokban az antioxidáns étrend-kiegészítők nem lassították érdemben a szürkehályog kialakulását.

A zöldhályog ezzel szemben a látóideget károsítja. A már elveszett látást jelenleg nem lehet visszaállítani, de a szemnyomást csökkentő kezelés sok esetben lassíthatja vagy megállíthatja a további károsodást. Ezért különösen fontos a korai felismerés.

A makuladegenerációnál pedig a betegség típusa és stádiuma is számít. A nedves AMD kezelésére ma már rendelkezésre állnak olyan injekciós terápiák, amelyek lassíthatják a látásromlást, bizonyos esetekben pedig javulást is eredményezhetnek.

Vagyis az étrend fontos lehet az egészséges életmód részeként, de nem helyettesíti a szemészeti vizsgálatot vagy a szükséges kezelést.

A szem talán az agyról is árulkodik

A makulapigmentek kutatásának van egy másik érdekes iránya is. Több vizsgálat szerint a magasabb makulapigment-sűrűség jobb eredményekkel társulhat bizonyos memória-, figyelmi és információfeldolgozási tesztekben.

Egy 2022-es tudományos áttekintés valóban talált kapcsolatot a lutein, a zeaxantin, a makulapigment mennyisége és egyes kognitív funkciók között. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy több spenót vagy lutein fogyasztásával megelőzhető lenne a szellemi hanyatlás. Az összefüggés érdekes, de további kutatásokra van szükség.

Akkor mit érdemes enni a szemünkért?

Nincs egyetlen „szuperétel”, amely megóvná a látást. A jelenlegi kutatások sokkal inkább egy változatos, tápanyagokban gazdag étrend mellett szólnak.

A zöld leveles zöldségek luteint és zeaxantint, a sárgarépa és az édesburgonya béta-karotint, a citrusfélék C-vitamint, a diófélék és magvak E-vitamint, a halak pedig többek között omega-3 zsírsavakat biztosítanak. A tojás szintén jól hasznosuló lutein- és zeaxantinforrás lehet.

De a szem egészségét nem lehet kizárólag az étrendre leszűkíteni. A rendszeres szemészeti ellenőrzés, a dohányzás kerülése, valamint a cukorbetegség és más krónikus betegségek megfelelő kezelése legalább ilyen fontos.

Az ókori egyiptomi orvosok még nem ismerhették az A-vitamint, a retinát vagy a karotinoidokat. Egy dolgot azonban már 3500 éve észrevettek: a látás és a táplálkozás között van kapcsolat.

A modern tudomány ezt mára jóval pontosabban látja. Amit eszünk, valóban hatással lehet a szemünk működésére – csak éppen nem csodaszerekben, hanem hosszú távú szokásokban érdemes gondolkodni.

A NaturalNews az Epoch Timesnak nyilatkozó kutatók állításait összegezve készítette a cikk forrásaként felhasznált anyagot.