A hivatalos neve Feltámadás, a fehérváriak mégis Csutoraként ismerik. Vasárnap délután Váczi Márk történész vezetésével járhatod be a 18. század második felében nyílt temetőt, és megtudhatod, honnan ered a népi név, ki tervezte a kápolnát, és kik nyugszanak a parcellákban.
Van, amikor egy hely népi neve többet árul el a múltjáról, mint a hivatalos. A székesfehérvári Feltámadás temetőt sokan csak Csutoraként emlegetik, de hogy miért, arra kevesen tudnák a választ. Vasárnap délután ennek a kérdésnek is utána lehet járni egy vezetett sírkerti sétán.
Egy temető, amely a város határában született
A séta egy olyan korszakba visz vissza, amikor a város még egészen másként nézett ki. A 18. század második felében több temető is nyílt Székesfehérvár határában, ezek egyike kapta a Feltámadás nevet. A hely azóta a város szövetébe épült, a népnyelvben pedig a Csutora elnevezés honosodott meg.
A sétát Váczi Márk történész vezeti, aki a városi oldal leírása szerint három kérdés köré szervezi a délutánt:
honnan ered a Csutora név, amelyen a temetőt a fehérváriak ismerik;
ki tervezte a temető kápolnáját;
milyen jeles személyek nyugszanak az egyes parcellákban.
Séta a sírok között, történetekkel
A program műfaja nem előadás, hanem séta: a temető útjain haladva, a parcellák között kerülnek elő azok a történetek, amelyek a sírkövek mögött rejlenek. Ez a forma lassabb, figyelmesebb tempót ígér, ahol a helyszín maga lesz a tananyag.
Elsősorban azoknak lehet érdekes, akiket vonz a helytörténet, szívesen fedeznék fel a város kevésbé ismert rétegeit, vagy egyszerűen kíváncsiak arra, kik formálták egykor Fehérvár életét. Egy nyugodt, gondolkodós vasárnap délutáni program lehet.
Aki sokszor elsétált már a temető mellett, most megtudhatja, mi minden rejlik a kerítésen belül – és talán azt is, miért ragadt rá a Csutora név.
Kép: Facebook / Székesfehérvár Megyei Jogú Város
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.