Úszó eb: a rendszer viszi előre a magyar úszást - értékelés

Nem egyetlen futam, nem egyetlen versenyző és nem is egyetlen sikeres verseny – Sós Csaba szövetségi kapitány szerint a magyar úszóválogatott párizsi eredményessége mögött valami tartósabb áll. Egy rendszer, amely elmondása szerint több mint fél évszázada működik, és amelynek éppen az a lényege, hogy a főversenyek után nem áll le a munka.

A vasárnap este zárult Európa-bajnokságon a medencés csapat négy arany-, négy ezüst- és két bronzérmet gyűjtött, amivel az ötödik helyen végzett az éremtáblázaton. A számok önmagukban is beszédesek, de a kapitány az MTI-nek adott értékelésében inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy miért alakulhatott így.

Szigorú szintek, vállalt vita

Sós Csaba szerint 2018 óta most először volt olyan Európa-bajnokság, amelyet valóban az év főversenyeként kezelt a válogatott. Ehhez igazította a csapatösszeállítást is, amely körül – ahogy fogalmazott – akadt vele szembeni indulat.

"Hosszú idő, 2018 óta először tényleg ez volt az év főversenye, amire mindenki készült, ráadásul nem is akárhogyan. Ennek megfelelően válogattuk össze a csapatot, és bár volt indulat velem szemben ennek kapcsán, de hangsúlyozom, hogy kilenc olyan szám volt, amiben az én szintemmel nem lehetett döntőbe jutni. Akik viszont teljesítettek a szintemet, azok ott is voltak a finálékban" – nyilatkozta a kapitány.

A kijutáshoz szigorú szinteket állapított meg, a keretet pedig korábbi Eb-érmesekkel és a korosztályos világversenyeken eredményesen szereplő úszókkal egészítette ki. A logika egyszerű: aki a megszabott szintet úszta, az a döntőkben is versenyben volt.

Kós Hubert: három arany és egy jövőbeli világcsúcs ígérete

A válogatott legeredményesebb versenyzője Kós Hubert lett, aki három aranyéremmel zárt. Fő számában, 200 méter háton minden idők második legjobb idejével, Európa-csúccsal győzött. Emellett első emberként húzta be az országos rekorddal aranyérmes 4x100 méteres gyorsváltót, a zárónapon pedig 200 méter vegyesen diadalmaskodott, megdöntve Cseh László 2009-es, még cáparuhás időszakból származó országos csúcsát.

Kós ráadásul olyan számokban is rajthoz állt, amelyek nem a fő terepét jelentik: 100 méter pillangón egyéni csúccsal negyedik, 200 pillangón szintén élete legjobbjával hatodik lett.

Sós Csaba szerint épp ez a sokoldalúság a legbeszédesebb.

"Biztos vagyok benne, hogy kétszáz háton például képes lesz majd a világcsúcsra, senki sem lesz hozzá közel az olimpián. Annak azért örülök, hogy ennyi mindent kipróbált ezen az Európa-bajnokságon, mert ez azt mutatja nekem, hogy Los Angelesben nem csak egy aranyéremre hajt majd. Az ő helye megkérdőjelezhetetlen a világelitben" – mondta a kapitány.

Milák Kristóf: négy szám, négy egyéni csúcs

A másik meghatározó teljesítmény Milák Kristófé volt, aki mind a négy számában – 50 és 100 méter gyorson, valamint 50 és 100 méter pillangón – megjavította az egyéni legjobbját.

100 méter pillangón minden idők második legjobb idejével, Európa-csúccsal nyert. A 4x100 méteres gyorsváltó befejező embereként repülőrajttal gyorsabb volt az aktuális világcsúcsnál. 100 méter gyorson bronzérme megszerzésekor a valaha volt tizedik leggyorsabb úszóvá lépett elő, 50 gyorson egyéni csúccsal, mindössze négy századra saját országos rekordjától negyedik lett, 50 pillangón pedig a középdöntőben magyar rekordot állított fel.

A kapitány Milák esetében nem az időeredményeket emelte ki elsőként, hanem azt, hogy egyáltalán versenyben van.

"Vele kapcsolatban a legfontosabb dolog, hogy úszik. Mi pedagógiai kudarcot vallottunk vele, de úgy néz ki, hét és fél milliárd emberből most megtalálta azt az egyet, akivel együtt tud működni" – utalt Sós Csaba a kétszeres olimpiai bajnok edzőjére, Szabó Álmosra.

Előrelépés a párizsi olimpiához képest

A francia fővárosban rendezett kontinensviadalon világcsúcsok és Európa-rekordok is születtek, több számban pedig látványos volt az időbeli fejlődés a párizsi olimpián elért eredményekhez képest. A kapitány szerint ez természetes folyamat, nem meglepetés.

"Vannak apró és finom, kisebb változások, amik meglátszódnak az időeredményeken, de ezt sejteni lehetett előre. Folyamatosan dolgoznunk kell nekünk is, és megméretni magunkat. Nem féltem a magyar edzőket, mert a világ legjobbjai és van egy több mint fél évszázada működő rendszerünk, ami a fejlődés záloga" – fogalmazott.

Nincs megállás: Budapest, majd Los Angeles

A folytatás gyorsan érkezik. Sós Csaba elmondása szerint tíz és fél hónap múlva kezdődik a budapesti világbajnokság, kevesebb mint két év múlva pedig a Los Angeles-i olimpia. Utóbbira tekintettel a stáb már szeptemberben felméri az amerikai akklimatizációs edzőtábor helyszínét.

A párizsi mérleg tehát nem lezárt fejezet, hanem inkább pillanatfelvétel egy hosszabb felkészülési ívről. Az ötödik hely az éremtáblázaton, Kós Hubert három aranya és Milák Kristóf egyéni csúcssorozata a kapitány olvasatában ugyanazt igazolja: a magyar úszás jelenlegi eredményessége nem egy kimagasló verseny, hanem egy folyamatosan működtetett rendszer terméke – és a következő két nagy állomás lesz az igazi próbája annak, hogy ez a rendszer az olimpiáig is kitart-e.

Fotó: Magyar Úszó Szövetség Facebook