Elnököt választhatnak az NVVH élére: éles vita alakult ki még a kormánypárti szimpatizánsok között is

Van egy visszatérő pont a közhivatalok körüli vitákban, amit könnyű átugrani: nem az számít elsősorban, hogy ki a jelölt, hanem hogy milyen szervezetet képzelnek el köré. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltje körüli feszültség pontosan ilyen. Formálisan egy személyről szól, valójában arról, hogy mire készül maga a hivatal.

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága csütörtökön Unger Anna Rózát, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét jelölte a hivatal elnökének. A parlament pénteken dönthet a megválasztásáról, kétharmados többséggel, titkos szavazáson, hat évre.

Az elméleti szakember és a nyomozati logika

A jelölés első ránézésre kilóg a megszokott sorból. Unger Anna Róza politológus, nem jogász, és nincs gazdálkodási végzettsége sem. Egy olyan szervezet élére kerülhet, amelynek működését maga a bizottsági elnök, Hantosi István is az ügyészségéhez hasonlította.

Ez a párhuzam a lényeg. Egy ügyészséghez hasonló struktúra alapvetően jogi és nyomozati apparátus. Ha valaki e fölé egy elméleti kutatót állít, azzal implicit módon állást foglal abban, hogy mit tekint az elnöki pozíció fő feladatának: irányt adni, koncepciót képviselni, nem pedig a jogi részletmunkát elvégezni.

Hallerné Nagy Anikó, a bizottság Tisza párti tagja lényegében erre a logikára építette a jelölt melletti érvelést. A jogi végzettség hiányára reagálva úgy fogalmazott, hogy a jelölt komoly elméleti szakember, és mellette a szakmai részt a szakterületeket irányító alelnökök testesítik majd meg. Vagyis a modell szerint az elnök a stratégiát adja, a helyettesek a jogi végrehajtást.

Csakhogy a helyettesek fele hiányzik

Itt válik érdekessé a döntés belső feszültsége. Ha a szakmai súlyt az alelnökök adnák, akkor különösen sokat számít, hányan vannak. A bizottság a nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalint jelölte, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét. A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot viszont a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánították, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli posztokra pedig kevés jelentkező érkezett.

Vagyis a hivatal úgy indulhat el, hogy a jogi hátteret biztosító pozíciók nagy része betöltetlen. Hantosi István a sajtótájékoztatón erre azt mondta, hogy egy újabb, szélesebb merítésű pályázati kört akarnak, hogy több szakmai szereplő indulhasson, és a munkát a nyomozati szakasz megalapozza. Hallerné Nagy Anikó ezt nem kudarcnak, hanem felelős döntésnek nevezte.

A magyarázat érthető. De marad egy nyitott kérdés: ha a koncepció szerint az elnök elméleti irányt ad, a jogi tartalmat pedig a helyettesek adnák, akkor a helyettesek hiánya nem apró szervezési részlet, hanem a modell egyik felének átmeneti kiesése.

Mit mérnek le rajta a bírálók

A Fidesz és a KDNP éles kritikát fogalmazott meg. Takács Péter fideszes képviselő a "legkatasztrofálisabb jelöltnek" nevezte Unger Anna Rózát, és arra hivatkozott, hogy a bizottságban még a Tisza képviselői közül sem szavazott rá mindenki. Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke a hivatalt "a modernkori ÁVH-hoz" hasonlította. A bizottsági szavazáson a Fidesz tagjai nem vettek részt.

Ezek a bírálatok politikai keretben mozognak, és jórészt magának a hivatalnak a létét vitatják, nem a jelölt konkrét szakmai profilját. Épp ezért érdemes szétválasztani őket a jelölés valódi szakmai kérdésétől: attól, hogy egy elméleti vezető és egy hiányos helyettesi kar milyen működést tesz lehetővé.

Az időhorizont kérdése

Van egy pont, ahol a jelölt maga is óvatosságra intett. Unger Anna Róza a meghallgatásán azt mondta, hogy akár hat éven belül sem biztos, hogy születik bírósági ítélet. Hallerné Nagy Anikó szerint ez az igazságszolgáltatás általános rendjéből kiindulva reális lehet, ugyanakkor polgári jogi eszközökkel és részeredményekkel is el lehet érni eredményeket.

Ez a mondat többet mond a hivatal természetéről, mint a jelölt személyéről szóló vita bármelyik hangos pillanata. Ha egy vagyonvisszaszerző szervezettől reálisan hosszú távú, lassú eredmények várhatók, akkor a siker mércéje sem a látványos, gyors ítélet lesz, hanem a felderítés és a polgári jogi lépések aprómunkája.

Működhet-e a modell...

A jelölés körüli zaj könnyen elfedi a lényeget. A kérdés nem az, hogy egy politológus alkalmas-e egy hivatal élére, mert erre elvi választ nem lehet adni. A kérdés az, hogy egy elméleti vezetőre épített modell működik-e akkor, ha a jogi tartalmat adó helyettesi posztok fele átmenetileg betöltetlen.

Ha valaki figyelemmel akarja követni az NVVH indulását, nem a személyi vitákat érdemes néznie, hanem azt, milyen gyorsan töltik be a hiányzó elnökhelyettesi pozíciókat. Ez fogja megmutatni, hogy a kettéosztott felelősség modellje valóban áll-e, vagy csak papíron létezik.