A vagyonelkobzás új formáját vezetné be a kormány

Görög Márta igazságügyi miniszter büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslata a parlament honlapján olvasható. A tervezet a vagyonelkobzás új formáját vezetné be a büntető törvénykönyvbe.

A javaslat célja egyes európai uniós irányelvek átültetése, a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó jogalkotás, valamint a joggyakorlatból érkezett visszajelzések átvezetése.

Kiterjesztett vagyonelkobzás

Az indítvány a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása érdekében vezetné be a vagyonelkobzás új formáját.

Eszerint vagyonelkobzást kellene elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és amelynél a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem a bűncselekmény elkövetője, és nem is konkrét bűncselekménnyel összefüggő vagyont szerez, hanem egy bűnszervezeti résztvevőtől jut vagyonhoz.

A tárca indoklása szerint ilyenkor nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján megfordítható a bizonyítási teher.

A javaslat emellett lehetővé tenné az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyon elkobzását is.

Megszűnne az embercsempészekre vonatkozó felfüggesztés

Az indítvány hatályon kívül helyezné a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó szabályait. Erre azt követően kerülne sor, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a 2025-ös törvénymódosítás miatt.

A hatályos szabályok szerint az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított hetvenkét órán belül elhagyja.

A javaslat alapján a feltételes ügyészi felfüggesztés jogintézménye felmenő rendszerben szűnne meg, a korábban elrendelt felfüggesztések hatályban maradnának. A tárca indoklása szerint erre azért van szükség, hogy ne kelljen egyszerre, tömegesen büntetőeljárásokat lefolytatni, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését.

Környezetvédelmi irányelv átültetése

A törvényjavaslat átültetné a magyar jogba a környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet is. Ennek érdekében a büntető törvénykönyv új tényállással, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegésével egészülne ki.