Félmilliós tüntetés Franciaországban: összecsapások, fosztogatás, mintegy 400 őrizetbe vétel

Mintegy félmillió ember vonult utcára szombaton Franciaország-szerte a megélhetési költségek emelkedése ellen. Párizsban és több nagyvárosban heves összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Tüntetők városházákba törtek be, üzleteket fosztottak ki, és több helyen tüzet gyújtottak.

Az Euronews beszámolója szerint a belügyminisztérium mintegy 550 ezer résztvevőről és körülbelül 400 őrizetbe vételről számolt be. A CGT szakszervezet szerint 800 ezren tüntettek.

A tiltakozás hat hónappal az elnökválasztás előtt zajlott. Ezen a választáson dől el, ki követi Emmanuel Macront az elnöki poszton.

Zavargások több nagyvárosban

A rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be Párizsban és más városokban. Az álarcos tüntetők tárgyakat dobáltak és tűzijáték-rakétákat lőttek. A fővárosban parkoló autókat gyújtottak fel.

Párizsban bevetették a városi erőszak kezelésére szakosodott CRS 8-as rohamrendőri egységet is. Összecsapásokról érkeztek hírek a Madeleine környékéről, valamint az Élysée-palota és a Nemzetgyűlés közeléből. Több mint 300 tüntető próbált felvonulni a Champs-Élysées-n, a rendőrök könnygázzal állták útjukat. Emmanuel Grégoire, Párizs polgármestere szerint „egész utcák váltak romhalmazzá” a fővárosi régióban.

Marseille-ben maszkos tüntetők biztonsági kordonokkal feszítették be a városháza ajtaját, és többen bejutottak az épületbe. Az egyikük anarchista „A” betűt fújt a falra. Egy másik azt kiáltotta: „Bevesszük a Bastille-t!” Benoît Payan polgármester rendőri erősítést kért és kapott. Ennek ellenére több tucat üzletet fosztottak ki a prefektúra és a Vieux-Port közötti negyedben.

Lille-ben is betörtek a városházára. A behatolók rongáltak, majd elmenekültek. Arnaud Deslandes polgármester elítélte a betörést és az üzletek kifosztását. Szemtanúk szerint Lille-ben egy Apple-üzletet teljesen kiürítettek.

További helyszínek:

• Lyon: felgyújtották a Place Bellecour téren működő turisztikai iroda egyik fiókját, és szétverték a közterületi berendezéseket.
• Bordeaux: randalírozók behatoltak a kereskedelmi és iparkamara épületébe, valamint egy rendőrségi objektumba. A hatóságok szerint a prefektusi rezidenciát is „teljesen feldúlták”.
• Limoges: egy csoport a tüntetések után megtámadta a városházát, a lángok az épület tetejéig csaptak fel.
• Rennes: fiatalok csoportjai rögtönzött lövedékekkel dobálták a rendőröket.

Szemtanúk szerint Párizsban, Marseille-ben, Nizzában, Bordeaux-ban és Lille-ben is üzletek tucatjait fosztották ki.

Letépett kéz Saint-Étienne-ben

A déli Saint-Étienne-ben egy férfi tüntetőnek egy rendőrségi tömegoszlató gránát tépte le a kezét. Ezt egy rendőrségi forrás közölte az AFP hírügynökséggel.

Az Euronews szerint az eset alig néhány héttel azután történt, hogy egy fiatal fiú október 5-én az északi Lensben elvesztette a kezét egy rendőrségi gránát miatt. A beszámolók a fiú életkorát eltérően, 14, illetve 15 évesként közlik. Egy másik ügyben egy 15 éves diák állítólag a szemét veszítette el egy gumilövedék miatt. Mindkét eset körülményeit vizsgálják.

A lensi eset után Laurent Nuñez belügyminiszter felfüggesztette bizonyos hanggránátok használatát. Pénteki interjújában ugyanakkor azt mondta, hogy szombaton ismét engedélyezhetik bevetésüket, ha „súlyos városi erőszak” tör ki. Hozzátette: ezeket „soha nem használnak, amikor minden rendben zajlik”.

Macron és Lecornu büntetést ígér

Macron szombat késő este az X-en reagált: „Nincs helye az erőszaknak a Köztársaságunkban. Azok, akik törtek-zúztak, megtámadták a prefektúrákat és a vállalkozásokat, akik még a városházákat is kifosztották, felelősségre lesznek vonva és megbüntetjük őket.” Az elnök kifejezte a nemzet támogatását a rendfenntartó erőknek.

Sébastien Lecornu miniszterelnök „rendkívüli hevességű erőszakról” beszélt. Az X-en azt írta: „Ma ultrabaloldali csoportok szerveztek erőszakot több francia városban, ehhez pedig csatlakoztak randalírozók, hogy fosztogassanak és romboljanak.”

Lecornu egy másik nyilatkozatában is megszólalt. Az Euronews szerint ebben a radikális baloldali La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) pártra utalt: „Azoknak, akik nyilvánvalóan »bemelegítő körnek« akarják beállítani ezeket az erőszakos cselekményeket az elnökválasztás előtt, egyértelműen azt mondom: nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni.”

Megosztott politikai reakciók

• Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke „a káosz szakembereinek” jelenlétét és „a dolgozó Franciaország” távollétét bírálta. Szerinte zavargók „tönkretették” a tüntetéseket.
• Jean-Luc Mélenchon, a La France Insoumise vezetője szerint a hírcsatornák az erőszak képeit sugározzák. Úgy látja, ezzel elfedik, hogy „tucatnyi városban minden nyugalomban zajlik”.
• Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a rendfenntartási doktrína felülvizsgálatát sürgeti. Szerinte a jelenlegi gyakorlat már „a politikai szabadságjogok megsértésével ér fel”.

A kormány és más politikai ellenfelei azzal vádolják a La France Insoumise-t, hogy retorikájával bátorítja az erőszakot. Mélenchon szeptember 30-án arra buzdította híveit, hogy „lépjenek fel a rendőri brutalitással szemben”, és hozzátette: „sem felejtés, sem megbocsátás nem lesz senki számára”. Később pontosított: hangsúlyozta, hogy a békés tiltakozást támogatja.

Diáktüntetésekből országos mozgalom

A tiltakozások múlt hónapban indultak Párizs szegényebb északi külvárosainak iskoláiban. A diákok a tanárhiányt, a túlzsúfolt osztályokat és az elavult iskolaépületeket kifogásolták. A mozgalom négy hét alatt országossá vált, és már az egyenlőtlenségek, a közkiadások elégtelensége és a szolgáltatások romlása ellen is fellép.

A Világgazdaság a The Guardianre hivatkozva arról írt, hogy a szombati megmozdulást közösségi médiás felhívások előzték meg. Ezek a 2018-as sárgamellényes mozgalom újjáélesztésére szólítottak fel. Az akkori mozgalom az üzemanyag- és dízeladó-emelés ellen indult. Résztvevői hónapokon át minden hétvégén körforgalmakat, autópályákat és üzemanyag-raktárakat blokkoltak.

A CGT magasabb béreket és nyugdíjakat, alacsonyabb árakat és a közszolgáltatások védelmét követeli. Egy 19 éves párizsi tüntető, aki Lolaként mutatkozott be, így indokolta részvételét: „Azért küzdünk, mert túl nehéz megélni, mert túl magas az üzemanyag ára, és mert országszerte brutálisan megtámadják és megsebesítik a középiskolásokat pusztán azért, mert tiltakozni mernek, és több tanárt, valamint megfelelő tanulási körülményeket követelnek.”

Készültség és előzetes figyelmeztetések

A hatóságok előre számoltak az erőszakkal. Nuñez belügyminiszter több száz tiltakozó akciót és több mint 80 felvonulást jelzett előre. A rendőrség több párizsi belvárosi gyülekezést betiltott, és lezárt metróállomásokat a Champs-Élysées, az elnöki palota, a parlament és a kormányzati hivatalok környékén.

Macron pénteken nyugalomra szólított fel. Kijelentette: „Alkotmányos jog a tüntetés és a véleménynyilvánítás, és mindig is ügyeltem arra, hogy ezt a jogot teljes mértékben tiszteletben tartsák.” Elfogadhatatlannak nevezte, ha valaki csak azért vesz részt a tüntetésen, hogy kárt okozzon.

Sérültek, vizsgálatok, rendőrszakszervezeti feljelentés

Lecornu csütörtökön közölte: a tiltakozások kezdete óta 937 rendőr és csendőr, 248 diák és 149 tanár sérült meg. Elmondása szerint az oktatási minisztérium ennyi sérültet még soha nem rögzített. A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a diákmozgalom egyre inkább „városi erőszakhullámmá” alakul.

Nuñez kedden a Szenátusban arról számolt be, hogy 36 vizsgálat indult feltételezett rendőri erőszak miatt. Négy ügy csonkulásos sérüléshez, hat súlyos sérüléshez kapcsolódik. A többi bántalmazásról, sértésről és bejelentett szexuális erőszakról szól.

Közben az Alliance Police Nationale, az egyik legnagyobb rendőrszakszervezet, feljelentést tesz az állam ellen „mások életének veszélyeztetése” miatt. A szakszervezet ellentmondásos utasításokat kifogásol. Közleményében így fogalmazott: „Laurent Nuñez nyilvános megnyilvánulásai és a parancsnoki láncon keresztül szóban továbbított utasítások közötti szakadék elviselhetetlenné vált.”

Politikai háttér

A tüntetéshullám súlyos államadósság-válság idején zajlik. A kormány megszorításokat tartalmazó költségvetést próbál elfogadtatni a parlamentben, ahol nincs stabil többsége. Macron elnöksége utolsó szakaszában jár, a politikai mezőny erősen széttöredezett. A megmozdulások már az elnökválasztási kampányra is hatással vannak.