Átalakítanák az egészségügy finanszírozását, eredményalapú támogatás jöhet

Értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárlóvá alakítaná át a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) Kaló Zoltán, az intézmény júniusban kinevezett főigazgatója. A tervekről a Telexnek adott interjúban beszélt.

A NEAK jelenleg mintegy 5000 milliárd forintos egészségbiztosítási büdzsét kezel. Az intézmény hamarosan visszakaphatja korábbi nevét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Kaló szerint az elmúlt két évtizedben folyamatosan elvonták a NEAK feladatait, munkatársait és elemzői kapacitásait.

Több forrás, de korlátokkal

A főigazgató szerint a NEAK várhatóan kap majd működési többletforrásokat, ezek nagyságát azonban az államháztartás helyzete korlátozza.

Kaló „nagyon valószínűnek” nevezte, hogy a kormány teljesíti Magyar Péter korábbi ígéretét az egészségügy évi 500 milliárd forintos többlettámogatásáról. Hozzátette: ez az összeg az ágazat egészére vonatkozik, nem közvetlenül a NEAK fejlesztési keretére.

Az intézmény jelenleg 10–15 éves szerverekkel kezeli a közfinanszírozás rendszerét. A tervek szerint új elemzői csapatot hoznának létre akadémiai hátterű szakemberekkel és mesterséges intelligencia bevonásával.

Eredményhez kötött támogatás

Kaló szerint a támogatási döntések a jövőben nem felsőbb utasításokra vagy megérzésekre, hanem mérhető eredményekre épülnének.

A gyógyszergyártók a főigazgató tervei szerint akkor kapnák meg a teljes támogatási összeget, ha készítményeik a valós ellátásban is teljesítik a vállalt eredményeket. Ellenkező esetben a támogatás egy részét vissza kellene fizetniük.

Hasonló ösztönzőket vezetnének be a kórházaknál is: a jobb betegelégedettség több, a gyakori szövődmények kevesebb finanszírozást jelenthetnének.

Tartalékok a gyógyszerkasszában

Kaló szerint a gyógyszerkasszában bőven vannak tartalékok. Példaként említett egy milliárdos tételt jelentő készítményt, amelyet Magyarország az ismereteik szerint két és félszer drágábban vásárol, mint egyes nyugat-európai országok.

A főigazgató keményebb ártárgyalásokat, a tanácsadó cégek befolyásának csökkentését és a háttérelemzések nyilvánosságra hozatalát tervezi.

A ritka betegségek kezelésére szolgáló drága gyógyszerekről a visegrádi országokkal közösen tárgyalnának, mert a nagyobb betegszám erősebb alkupozíciót teremthet a gyártókkal szemben.

Hibás döntésnek nevezte az alapítványt

Az állam által átvett Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozását Kaló hibás döntésnek nevezte. Elmondása szerint a szervezethez alig érkeztek személyi jövedelemadó-felajánlások vagy magánadományok, az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásában pedig jelentős hátralék alakult ki. 2025-ben a kérelmek 98,5 százalékát jóváhagyták.

A NEAK most az elmaradás ledolgozásán dolgozik, majd olyan ügyfélkezelő rendszert hozna létre, amelyben a betegek és az orvosok folyamatosan követhetik kérelmük állapotát. A már megkezdett terápiákat nem vizsgálják felül, az elutasított kérelmeket viszont újra be lehet nyújtani.

Várólisták és a magánegészségügy szerepe

A várólisták hosszát a főigazgató az orvos- és szakdolgozóhiánnyal, a leromlott infrastruktúrával, egyes osztályok szüneteltetésével és a koronavírus-járvány alatt elmaradt beavatkozásokkal magyarázta.

Arra nem adott egyértelmű választ, hogy a kormány bevonná-e társfinanszírozással a magánszolgáltatókat a várólisták leépítésébe. Elmondása szerint előbb a köz- és magánegészségügy viszonyát kell rendszerszinten újragondolni, erről társadalmi egyeztetést is terveznek.

Kaló szerint a magánegészségügyre szükség van, de nem elsősorban a várólisták csökkentése miatt, hanem a közfinanszírozott ellátás kiegészítéseként. Úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy aki a közellátásban biztosítottnál többet szeretne és hajlandó fizetni érte, igénybe vehessen további szolgáltatásokat. Ennek feltételeit szerinte világosan szabályozni kell, a döntést pedig társadalmi konszenzussal kell meghozni.