Csökken Fehérvár szolidaritási hozzájárulása, de 2027-ben is 8,3 milliárd fölött marad

Székesfehérvár szolidaritási hozzájárulása mintegy 1,1 milliárd forinttal csökken 2027-ben az idei évhez képest. Ez körülbelül 11,9 százalékos csökkenés. Az adat a kormány által benyújtott 2027-es költségvetés-tervezetből derül ki. A városnak azonban jövőre is több mint 8,3 milliárd forintot kell befizetnie.

A tervezetet Cser-Palkovics András polgármester elemezte Facebook-bejegyzésében. Értékelése szerint a csökkentés üdvözlendő, de a befizetés így is óriási teher. Hosszabb távon ezért kiszámítható kormányzati ütemezést tart szükségesnek arról, hogyan csökkenhet érdemben a hozzájárulás a következő években.

Nem változik az önkormányzati rendszer

A polgármester szerint első olvasatra nem változik érdemben az önkormányzati alrendszer logikája és szerkezete. A tervezet alapján nem várható, hogy feladatokat adnának át a településeknek vagy vennének vissza tőlük.

A kormány az önkormányzati normatívák reálértékének javulását ígéri. A pontos pénzügyi egyenleget Cser-Palkovics szerint csak a részletszabályok ismeretében lehet megállapítani. Úgy látja, van előrelépés, de ez nem oldja meg az elmaradó bevételek és a növekvő költségek okozta bizonytalanságot. Ehhez szerinte idő és partnerség kell.

Hol nő a támogatás?

A tervezet szerint 2027-ben nem kell befizetni a területfejlesztési alapba. Ennek hatása a polgármester szerint akkor lesz érezhető, ha a gazdaság újra nő, és ezzel emelkednek az iparűzési adóból származó bevételek.

Többletforrás jut a család- és gyermekvédelemre, egyes szociális feladatokra, valamint az óvodák finanszírozására.

A költségvetés ismét tartalmaz normatív támogatást a nagyvárosok közösségi közlekedésére. A keret 10 milliárd forint, ezen osztozik minden közösségi közlekedéssel rendelkező város, Budapest kivételével. Cser-Palkovics szerint ez az összeg nem hosszú távú megoldás. Különösen akkor nem, ha később kötelezővé válna az országbérlet és a megyebérlet elfogadása, és az ebből eredő bevételkiesést az állam nem kompenzálná külön.

Hiányzó tételek

A polgármester szerint egyelőre nem ismert részleteiben a kultúra finanszírozásának rendszere. Azt sem látni, mely sorokon szerepel a kormány által bejelentett béremelések fedezete.

A tervezetben továbbra sem szerepel a köztisztviselők béremelése, sem a megyei jogú városok hivatali dolgozói béremelésének állami kompenzációja.

Nevesített, Székesfehérvárt érintő fejlesztés sincs a költségvetésben. Cser-Palkovics azt reméli, hogy a nagy minisztériumi tételeken belül később megjelenhet az intermodális közösségi közlekedési központ beruházása mellett például a nagy állami körforgalmak bővítése is.

Hat javaslattal mennének az egyeztetésre

A költségvetés még módosulhat a következő hetek egyeztetésein és a parlamenti vitában. A polgármester azt várja, hogy az önkormányzati érdekegyeztető fórum, az ÖNET keretében tárgyalhatnak a szakminisztériummal és a pénzügyi tárcával. Az alábbiakat javasolnák:

• kiegészítő támogatás a 2026-os év nyugodt lezárásához;
• béremelés, illetve bérkompenzáció a megyei jogú városok hivatali dolgozói után;
• kiszámítható ütemterv a szolidaritási hozzájárulás további csökkentésére;
• érdemi dologi normatívaemelés a megugrott energia-, közvilágítási és üzemanyagköltségek miatt;
• a közösségi közlekedési normatíva jelentős emelése;
• a gépjárműadó egy részének visszaadása, esetleg más állami adók, például a személyi jövedelemadó vagy a vagyonadó bevételeinek részleges átadása a településeknek.

Cser-Palkovics jelezte: a végleges számok ismeretében beszámol arról, milyen hatással lesz a költségvetés a város saját büdzséjére és működésére.

Megosztott reakciók

Cikkünk elkészültéig a poszt alatti kommentek között a legtöbb kedvelést egy kritikus hozzászólás kapta. Írója szerint az „örökölt problémák” a polgármester pártjához köthetők. Úgy véli, az új kormány már az első költségvetésében több forrást hagy a városnál. Egy másik hozzászóló az intermodális központ tervét bírálta, és ellenzi a buszpályaudvar vasútállomáshoz költöztetését. Egy harmadik arra figyelmeztetett, hogy a bérek és a nyugdíjak közötti különbség növekedése az önkormányzatoknál is több szociális igényt hozhat.