Sonnevend Pál lett az Alkotmánybíróság elnöke

Sonnevend Pált választotta elnökévé az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői, november 2-i teljes ülése. A döntés titkos szavazással született. Az új elnök az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a megválasztásával azonnal hivatalba lépett. Elnöki megbízatása három évre szól. Minderről az Ab a honlapján tájékoztatott.

Sonnevend Pált az Országgyűlés július 27-én választotta alkotmánybíróvá. Hende Csaba helyére érkezett, akinek a mandátuma júliusban járt le.

A Fidesz vitatja a megválasztás legitimitását, a Mi Hazánk nem reagált

A Fidesz élesen bírálta Sonnevend Pál megválasztását, és közleményében azt állította, hogy nem legitim módon lett alkotmánybíró, ezért az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét sem töltheti be legitim módon. A párt ezt azzal indokolta, hogy Sonnevend a mandátumát idő előtt elveszítő Hende Csaba helyére került. A Fidesz a júliusi alkotmánybíró-választás jelölési és szavazási folyamatában sem vett részt; a KDNP részéről nem jelent meg külön állásfoglalás Sonnevend elnökké választásáról.

A Mi Hazánk Mozgalom korábbi álláspontja ismert: júliusban nem támogatta Sonnevend alkotmánybíróvá választását, a parlamenti bizottságban képviselője ellene szavazott, és saját jelöltként Schiffer Andrást támogatta. Sonnevend Pált november 2-án nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság teljes ülése választotta meg titkos szavazással, három évre a testület elnökévé.

Bizalom, kohézió, európai kapcsolatok

Az Ab közleménye szerint Sonnevend Pál a pályázatában három feladatot sorolt a legfontosabbak közé:

• az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását,
• a testület belső kohéziójának erősítését,
• az európai testvérintézményekkel ápolt kapcsolatok újjáépítését.

Ismét a tagok választják az elnököt

Az Ab elnökének megválasztását az alaptörvény tizenhetedik módosítása utalta vissza a testület tagjainak hatáskörébe. Ugyanez a módosítás korhatárt is bevezetett. Az MTI által idézett szöveg szerint az „Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”.

A szabály miatt megszűnt Polt Péter Ab-elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírók mandátuma.

Polt Péter távozása után Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolta az elnöki jogköröket. Az ő mandátuma november közepén jár le.

Az Országgyűlés szeptember 15-én öt új alkotmánybírót választott. Ők Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt.

Így épül fel a testület

A kormányzati tájékoztató szerint az Alkotmánybíróság tizenöt tagból áll. A tagokat az Országgyűlés kétharmados többséggel választja tizenkét évre. A kiválasztásban jelölőbizottság vesz részt, a tagokra összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

A testület jogállását, szervezetét és feladatait a 2011. évi CLI. törvény szabályozza. A jogszabály rögzíti a tagok függetlenségét és a választás feltételeit. Meghatározza az eljárástípusokat is, például az alkotmányjogi panaszt és a normakontrollt. Ez a törvény az elnöki és a bírói tisztségek betöltésének jogi alapja.

Ismerős terep az új elnöknek

Sonnevend Pál nem először dolgozik az Alkotmánybíróságon. 1997 és 2000 között Sólyom László tanácsadója volt a testületnél.

• 1995-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK).
• PhD-fokozatát Németországban, a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetemen szerezte.
• 2000 és 2010 között a Köztársasági Elnöki Hivatalban dolgozott. Mádl Ferenc és Sólyom László államfők alkotmányjogi tanácsadója volt, később az alkotmányügyi és jogi főosztályt vezette.
• 2010 és 2019 között az ELTE ÁJK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese volt, 2019 és 2025 között pedig a kar dékánja.
• 2017 óta az ELTE egyetemi tanára, egyben a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője.
• 2025-ben a göttingeni Georg-August Egyetem díszdoktori címet adományozott neki.

Az ELTE ÁJK tanszéki oldalán közölt életrajza főtanácsadóként említi korábbi alkotmánybírósági munkáját. Az életrajz szerint a Max Planck Intézetben is kutatott. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog és a többszintű alkotmányosság. A Wikipédia szócikke kiemeli, hogy széles körű szakmai tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi jog és az európai uniós jog területén.

Fotó: MTI