Németország felajánlotta LNG-termináljainak kapacitását Magyarországnak az orosz gáz kiváltására. Friedrich Merz kancellár és Magyar Péter miniszterelnök november 10-én, kedden Berlinben tárgyalt. Az ajánlat a közös sajtótájékoztatón is elhangzott.
Az orosz gáz pótlása szoros határidőhöz kötött. Az Európai Unió 2027 őszétől a hosszú távú vezetékes szerződések alapján érkező orosz gáz importját is betiltja. A Világgazdaság cikkei szerint Magyarországnak jövő őszig legalább 4,5 milliárd köbméter orosz gázt kell más forrásból beszereznie.
Mit ajánlott Berlin?
Merz szerint Németország LNG-termináljainak kapacitásával és a megújuló energiák terén szerzett szaktudásával támogatná, hogy Magyarország leváljon az orosz energiaimportról. Konkrét terminált, mennyiséget és határidőt nem nevezett meg.
Magyar Péter megerősítette az ajánlatot: „Németország részéről LNG-ellátást, cseppfolyósított földgázt is felajánlottak. Az árban meg kell állapodnunk.” A miniszterelnök szerint Magyarország abban érdekelt, hogy az energiahordozók több irányból érkezzenek. Hozzátette, hogy a kormány sem a vállalatokat, sem a lakosságot nem akarja jobban megterhelni, és a mostani energiaárakat túl magasnak tartja.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Magyar Péter azt mondta, hogy a német gáz vásárlásának nem műszaki vagy infrastrukturális, hanem árbeli akadályai vannak.
A kormány beszámolója szerint a felek a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről, az energiabiztonság erősítéséről és a hadiipari együttműködés bővítéséről is egyeztettek.
Hortay Olivér, a Fidesz országgyűlési képviselője a Facebookon abszurdnak nevezte, hogy Németország a saját tapasztalataival segítené Magyarországot az orosz gázról való leválásban. Azt kérdezte, hogy a német kancellár sikeresnek tartja-e a saját energiapolitikáját.
Amerikai gáz érkezne a német kikötőkön át
Németország 2022 óta úszó LNG-terminálokat telepített Wilhelmshavenbe, Brunsbüttelbe és Mukranba. Egy 2025-ös szakmai összesítés szerint a működő egységek együttes kapacitása évi nagyjából 20 milliárd köbméter lehetett.
A terminálokra érkező gáz döntő része az Egyesült Államokból származik. A Deutsche Umwelthilfe (DUH) 2026. januári elemzése szerint 2025-ben a német LNG-import mintegy 96 százaléka amerikai volt. Az elemzés az amerikai energiaügyi hivatal (EIA) adataira épült. A német energiaipari szövetség (BDEW) Reuters által idézett adatai szerint 2025 január–novemberében 94,7, 2024-ben 91,9 százalék volt az amerikai arány. A DUH bírálja ezt a folyamatot, mert szerinte új energiafüggőséget teremt.
A német gázimportnak 2025-ben mintegy 10 százaléka érkezett LNG-terminálokon keresztül. A fő forrás továbbra is a vezetékes norvég gáz, amely egy 2025. novemberi adat szerint az import 40 százalékát adta.
Ha az ajánlatból üzlet lesz, a magyar vevő, például az MVM, a világpiacon vásárolna LNG-t, és azt a német terminálokon alakíttatná vissza gázzá. A gáz ezután vezetéken, Ausztrián vagy Csehországon és Szlovákián át érkezne Magyarországra. A terminálhasználatért és a szállításért díjat kellene fizetni.
A Világgazdaság elemzése szerint ez a megoldás alapesetben drágább, mint a vezetékes orosz gáz, mivel az LNG molekulaára hasonló, de a hosszabb út és a díjak megemelik a költséget. Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a német terminálok összkapacitása többszöröse a horvát krki terminálénak, és mögöttük nagy, likvid gázpiac áll. A lap szerint a német útvonal erősítheti a magyar tárgyalási pozíciót a horvát és a román féllel szemben, az ajánlat ugyanakkor elsősorban politikai gesztusként értékelhető.
A lap rámutatott a német ipar nehézségeire is: az emelkedő európai gázárak a német termelővállalatok jelentős részét érintik. A Német Ipari Szövetség szerint az azonnali gázárakkal dolgozó cégeknek maguknak kell viselniük a kockázatot.
Mekkora mennyiséget kell pótolni?
Magyarország a Török Áramlaton keresztül kap orosz gázt. 2025-ben mintegy 7 milliárd köbméter érkezett Oroszországból, ebből 2 milliárd köbméter Szlovákiába ment tovább. Az ország éves fogyasztása 9–10 milliárd köbméter körül van, emellett van némi hazai kitermelés is.
Az MVM és a Gazprom Export hosszú távú szerződése évi mintegy 4,5 milliárd köbméterről szól, a kiegészítő megállapodások nélkül. A szerződés az egyik cikk szerint 2036-ig, egy másik szerint 2037-ig érvényes.
Az orosz energiafüggés a kőolajat is érinti. A Barátság vezetéken évente becslések szerint 5 millió tonna orosz olaj érkezik, miközben az ország éves szükséglete körülbelül 8,1 millió tonna. A Tisza párt választási programjában vállalta, hogy 2035-ig megszünteti az orosz energiafüggést.
Horvát és román lehetőségek
A krki LNG-terminál éves kapacitása durván 5 milliárd köbméter, ezen több ország osztozik. Az MVM itt a Világgazdaság szerint évi legfeljebb 1 milliárd köbmétert kötött le.
Romániából a fekete-tengeri Neptun Deep mező gáza érkezhet. A magyar kormány tavasszal évi 1 milliárd köbméterről tárgyalt, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter további fordulókra készül. Elemzések szerint a mezőből évi 5 milliárd köbméter kerülhet exportra.
Magyarország még nem kötött szerződést a Neptun Deep gázára. Az MVM korábban ajánlatot tett egy jelentős tétel többéves lekötésére, de a lehetőséget végül a román állam kötötte le. A Világgazdaság szerint ez állítólag az MVM által kínált feltételekkel történt. A mező gázának egy részére Moldova már leszerződött: az ExPro beszámolója szerint az OMV Petrom 2025 májusában hároméves szerződést írt alá a moldovai állami Energocommal.
A Neptun Deep 50–50 százalékban az OMV Petrom és a Romgaz tulajdona. A kitermelhető készletet körülbelül 100 milliárd köbméterre, a fejlesztési költséget 4 milliárd euróra becsülik. A tengeri platform és a partra vezető gázvezeték már elkészült, a tíz kútból nyolc fúrása befejeződött.
Az OMV Petrom közlése szerint a gáz 2027 első felében jelenhet meg a román rendszerben, a tervezett szintet 2027 harmadik negyedévének végére érheti el. Arisztotelész Jude, a Romgaz igazgatósági tagja az Agerpres tudósítása szerint évi mintegy 16 milliárd köbméterről beszélt, amelyből átlagosan mintegy 11 milliárd köbméter lehet a felhasználás. A Neptun Deepről a fúrások befejezése után évente körülbelül 8 milliárd köbméterrel számol. Ennyit termelnek most a romániai cégek a szárazföldi mezőkről is. Jude szerint a Romgaz a gáz egy részét eladná, más részét áramtermelésre és ipari alapanyagként használná, elsősorban az Azomures ammónia- és műtrágyagyártó komplexumban.
Csanádpalota: a bővítés 2028 őszére készülhet el
A román irányú import növeléséhez a határon is fejlesztés kell. Az FGSZ a csanádpalotai mérőállomás bővítésével óránkénti 340 ezerről 500 ezer köbméterre növelné a Románia felől érkező gáz mennyiségét. Ez évi 2,98 milliárdról 4,38 milliárd köbméterre emelné a kapacitást.
A projekt az FGSZ tízéves fejlesztési tervének része, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) idén júniusban hagyott jóvá. A teljes kapacitás a hivatali határozat alapján legkorábban 2028 őszén, a jóváhagyás utáni 23. hónapban állhat rendelkezésre. Ez körülbelül egy évvel az orosz gáz tilalmának életbe lépése után lesz.
Az első lépésben az FGSZ még idén egy harmadik kompresszort telepít a meglévő kettő mellé. Ez önmagában nem növeli a kapacitást, de biztonságosabbá teszi a szállítást egy kompresszor kiesése esetén, stabilabbá teszi a kétirányú szállítást, és alacsonyabb igénynél hatékonyabb üzemet tesz lehetővé. Az 500 ezer köbméteres szint eléréséhez a mérőállomás bővítése is szükséges, ez a munka most zajlik.
Az FGSZ jelezte, hogy a bővítéshez a román szállítórendszeren tervezett fejlesztésekre is szükség van. A magyar–román beruházás az európai Vertikális Gázfolyosó része. Ezen az útvonalon más országokból vagy a görögországi LNG-terminálokról is érkezhet gáz Magyarországra és Közép-Európába.
A fotó illusztráció