Libasült, újbor és lampionok – Márton-napi hagyományok és fehérvári programok

November 11-én, szerdán van Márton-nap, Szent Márton ünnepe. A nap a karácsony előtti, hagyományosan 40 napos böjti időszakot megelőző utolsó ünnepnapok egyike, ezért régen lakomákat és bálokat tartottak ilyenkor. Az ünnephez ma is hozzátartozik a libasült, az újbor kóstolása és a lampionos felvonulás. A szokások gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Székesfehérváron idén is több programmal idézik fel a hagyományokat.

Római gyökerek

November 11. már a római időkben ünnepnap volt: a téli évnegyed kezdetét jelölte. Ekkor az új termésből és az újborból tartottak lakomát. Jellemzően ludat ettek, amelyet Mars hadisten szent madarának tartottak. Ebből lett később, népies szófejtéssel, a „Márton madara”. Erre a hagyományra épült rá a katolikus Márton-nap.

A dátum gazdasági okból is fontos volt. Ekkorra fejeződtek be az őszi mezőgazdasági munkák, és sok helyen ekkor számoltak el a munkásokkal. A járandóság gyakran hizlalt libát is tartalmazott, amely az ünnepi asztalra került.

Ki volt Szent Márton?

Márton 316–317 körül született az ókori Savariában, a mai Szombathelyen. Fiatalon a római hadsereg katonájaként szolgált. A legenda szerint a mai Franciaország területén egy didergő koldus kérte a segítségét. Márton kettévágta a köpenyét, és felét a koldusnak adta. A történet szerint később álmában Krisztust látta viszont a koldusnak adott köpenyben.

Márton később elhagyta a katonai szolgálatot, és az egyházi élet felé fordult. Tours püspökévé választották. A legenda úgy tartja, hogy a püspöki tisztség elől egy libaólba bújt, de a libák gágogása elárulta. 397. november 8-án hunyt el, a hagyomány szerint november 11-én temették el. A katolikus egyház egyik legismertebb szentjévé vált.

Miért liba és újbor?

A Márton-napi libasült hagyományát a libaólas legendával is összekapcsolják. A népi történet szerint a Mártont eláruló ludak kerültek az ünnepi asztalra. A libafogyasztásnak ugyanakkor gazdasági okai is voltak: az őszi időszak végére a szárnyasok megfelelően meghíztak, így kézenfekvő fogásnak számítottak.

Az újborhoz több néphiedelem is kapcsolódik. Aki Márton-napon az újbortól jókedvre derül, az a hiedelem szerint vidám évre számíthat. A Márton-bornak egykor gyógyító hatást is tulajdonítottak.

A hagyomány tiltásokat is ismer: ezen a napon nem volt szabad takarítani, mosni és teregetni, mert a néphit szerint ez a jószág pusztulásához vezethetett.

Lampionos felvonulás

Sok helyen ma is lampionos felvonulást tartanak Márton-nap alkalmából. A szokás Szent Márton alakjához és a segítségnyújtás, a jó cselekedetek üzenetéhez kapcsolódik.

Magyarországon a felvonulásokat főként német nemzetiségi települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezik. A családok saját készítésű lámpásokkal járják az utcákat, és Márton-napi dalokat énekelnek. Az esemény gyakran közös ünnepléssel, tűzgyújtással és sütemények elfogyasztásával zárul.

Időjóslás libacsontból és szőlőléből

A néphit több módon is a tél jellegét próbálta megjósolni Márton-napon:

• Ha a szőlő leve zöld, enyhe tél várható.
• Ha a sült liba mellcsontja barna és rövid, saras lesz a tél, ha hosszú és fehér, havas.
• A mondás szerint „ha Márton fehér lovon érkezik, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”.
• Egy másik változat így szól: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

Így ünneplik Márton-napot Fehérváron

A hagyományok nemcsak a népszokásokban élnek tovább: Székesfehérváron idén is több rendezvény kapcsolódik Márton napjához. A programok között gyermekkoncert, hagyományőrző ünnepség és táncház is szerepel.

Pitypang-koncert a VOKE művelődési házban

November 11-én, szerdán 14 órától a Pitypang gyerekzenekar ad koncertet a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban, a Jamboree Művészeti Egyesület és a VOKE szervezésében.

A családoknak azonban már egy órával korábban érdemes megérkezniük. 13 órától „Na, szia mentő!” címmel játékos bemutatót tartanak, amelyen a gyerekek a segítségkéréssel és a vészhelyzetek felismerésével ismerkedhetnek meg.

Ludaskása és újbor Felsővárosban

Ugyancsak november 11-én, szerdán 13.30-tól tartja hagyományos Márton-napi ünnepségét a Fehérvári Polgárok Egyesülete a Felsővárosi Közösségi Házban.

A programban a Felsővárosi Általános Iskola diákjainak műsora, Szent Márton életét bemutató előadás és a Hermann László Zeneiskola növendékeinek fellépése szerepel. Az ünnepséget ludaskása- és újborkóstoló egészíti ki, a részvétel ingyenes.

A rendezvényről korábban már részletesen beszámoltunk a Fortalon.

Márton-napi táncház a Malom utcában

November 14-én, szombaton a Malom utcai Táncházban folytatódik a Márton-napi ünneplés. Az Alba Regia Táncegyesület ezúttal is kézműves foglalkozásokkal, népi gyermekjátszóval, tánctanítással és zenés mulatsággal várja az érdeklődőket.

A program 17.30-kor libavarrással kezdődik, majd 18 órától „Száz liba egy sorba…” címmel népi gyermekjátszó következik. 19 órakor csikóbált rendeznek az ARTE ARAMI Tehetséggondozó csoportjával, 20 órától szilágysági táncokat tanulhatnak a résztvevők.

21 órától egészen hajnali 1 óráig táncházi mulatság lesz, amelyhez a Galiba zenekar szolgáltatja a muzsikát. A házigazda Németh Gergő.

A belépő 1500 forint, jegyek elővételben az Alba Regia Táncegyesület jegyértékesítő felületén, illetve a rendezvény napján 16.30-tól a helyszínen is vásárolhatók.

A Márton-napi szokások így ma is tovább élnek: a libás ételek, az újbor, a zene és a közös ünneplés egyszerre idézik fel a régi hagyományokat, és kínálnak alkalmat arra, hogy a családok, barátok együtt töltsenek néhány órát.