Trump, Putyin és Hszi egyetértenek ebben: nem akarnak atomháborút

2026. 11. 20. 14:32
Olvasási idő: 9 perc
Cikkfelolvasó

Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping csütörtökön Sencsenben közös nyilatkozatot fogadott el a nukleáris kockázatok csökkentéséről, az ENSZ reformjáról és a kőolajtermék-kínálat növeléséről. Az ukrajnai háború lezárásában nem történt előrelépés.

Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Donald Trump a csúcstalálkozón.

Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön közös nyilatkozatot adott ki első háromoldalú tárgyalásuk után. A találkozót november 19-én tartották a kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának keretében. A BBC beszámolója szerint a tárgyalás 90 percig tartott. Ukrajna ügyében nem született megállapodás. Trump a találkozó után elhagyta Kínát.

A tárgyalás magyar idő szerint reggel fél 8-kor kezdődött a Kylin Villa üdülőkomplexumban. A kínai állami televízió, a CCTV szerint a házigazda Hszi volt. A kerek asztalnál Putyin Hszi jobbján, Trump a balján ült. Kijev és az európai vezetők nem vettek részt az egyeztetésen.

Mit tartalmaz a közös nyilatkozat?

A Fehér Ház is közleményt adott ki a tárgyalásról, a közös nyilatkozattal azonos tartalommal. Eszerint a három államfő elkötelezte magát a stratégiai stabilitás és a nemzetközi biztonság fenntartása mellett. A dokumentum négy pontot rögzít:

  • a felek megreformálják az ENSZ-t, hogy hatékonyabban reagáljon a globális kihívásokra;
  • növelni tervezik a finomított kőolajtermékek termelését és kínálatát;
  • a Nemzetközi Büntetőbíróság és hasonló szervezetek „nem élhetnek vissza joghatóságukkal”;
  • párbeszédet folytatnak a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.

A nyilatkozat azt is kimondja, hogy atomháborút „soha nem szabad vívni”.

A közös sajtómegjelenésen Hszi arról beszélt, hogy a nagyhatalmakat „különleges felelősség” terheli. Trump szerint „soha egyetlen béke sem született abból, hogy elutasították a párbeszéd lehetőségét”. Putyin konstruktív együttműködést sürgetett.

Sokan arra számítottak, hogy Trump meghosszabbítja a Kínával kötött, januárban lejáró kereskedelmi fegyverszünetet. Ilyen bejelentés a BBC szerint nem történt.

Kétoldalú egyeztetések a hármas tárgyalás előtt

Trump a hármas tárgyalás előtt külön találkozott Putyinnal. A Bloomberg egy amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy ez volt az első személyes megbeszélésük a tavaly augusztusi alaszkai csúcs óta. Trump a belépéskor barátjának nevezte az orosz elnököt. „Hosszú évek óta nagyszerű kapcsolatot ápolunk. Úgy gondolom, sok nagyszerű dolog születhet ebből a találkozóból, vagy legalábbis elindulhat valami” – mondta.

A CBS News tudósítása szerint Trumpot Marco Rubio külügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter kísérte. Az orosz oldalon Szergej Lavrov külügyminiszter is jelen volt. A Kreml szerint a két elnök Ukrajnáról is tárgyalt.

A Reuters beszámolója szerint Trump a Hszivel folytatott megbeszélésen arra kérte a kínai elnököt, hogy az Egyesült Államok és Kína közösen segítsen véget vetni az ukrajnai háborúnak. Trump elmondta: mindketten fontosnak tartják, hogy zavartalan maradjon a kőolajszállítás a Hormuzi-szoroson, ahol az iráni háború megzavarta a forgalmat. Hszi nyilvános megszólalásában sem Ukrajnát, sem Iránt nem említette. Trump szerint a két ország az elmúlt másfél évben jelentős lépéseket tett a gazdasági kapcsolatok javításában.

Az Ada Derana Srí Lanka-i hírportál szerint Trump és Hszi idén harmadszor találkozott, májusban Pekingben, szeptemberben Washingtonban tárgyaltak. Hszi szerdán személyesen fogadta Trumpot a repülőtéren. Erre 2013-as hivatalba lépése óta egyetlen külföldi vezető esetében sem volt példa. Putyin visszafogottabb fogadtatást kapott, Takaicsi Szanae japán miniszterelnök üdvözlőceremónia nélkül érkezett. Tokió és Peking viszonya azóta romlott meg, hogy Takaicsi 2025-ben kilátásba helyezte a japán haderő bevetését egy Tajvan elleni kínai fellépés esetére, ha az Japán területét is fenyegetné.

Nukleáris fegyverek és technológiai viták

Trump előzetesen jelezte, hogy a nukleáris fegyverzetkorlátozást a hármas tárgyalás egyik fő témájává tenné. Kína azonban többször elutasította, hogy csatlakozzon az ilyen tárgyalásokhoz az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. A két ország atomarzenálja jóval nagyobb a kínainál. Az orosz állami televízió riportere megkérdezte a Putyint kísérő katonatisztet, hogy nála van-e a Cseget néven ismert nukleáris aktatáska. A tiszt igennel válaszolt.

Kína és az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban a mesterséges intelligencia szabályozásáról is egyeztetett. Szóba került egy kommunikációs csatorna is, amelyen a felek akkor cserélnének információt, ha egy MI-rendszer súlyosan rendellenesen működne vagy kicsúszna az ellenőrzés alól.

Kereskedelmi téren feszültséget keltettek azok a jelentések, amelyek szerint Nvidia-chipek Délkelet-Ázsián keresztül juthattak Kínába az amerikai exportkorlátozások ellenére. Az ügyben Alice Huang üzletasszony cégét vádolják a chipek átirányításával, az üzletasszonyt pedig a kínai hírszerzéssel való kapcsolattal gyanúsítják. Huang viszonyt folytatott Jensen Huanggal, az Nvidia azóta távozott vezérigazgatójával. Trump korábban azt mondta, hogy Kínában akár az üzletasszony ügyét is felvetheti, de hozzátette: „Nem tudom, hogy valóban kém-e.”

Putyin: Jalta, krími híd, Európa

Putyin a tárgyalás után sajtótájékoztatót tartott. A találkozót a diplomácia történetének „fontos fejezetének” nevezte. Szerinte a felek több kulcskérdésben ha nem is megállapodásra, de legalább kölcsönös megértésre jutottak. „A megbeszélés teljesen nyílt légkörben zajlott, ami lehetővé tette, hogy jobban megértsük egymást. Összességében nagyon hasznos volt” – mondta.

Steve Rosenberg, a BBC orosz szerkesztője megkérdezte, hogy a találkozó csupán fotólehetőség volt-e. Putyin tréfásan visszakérdezett, hogy Trump bízta-e meg ezzel a kérdéssel. Ezután komoly vállalkozásnak és hasznos formátumnak nevezte a tárgyalást, de hozzátette: túl ambiciózus célokat nem tűztek ki, rendszeres találkozókról pedig nem állapodtak meg.

Ukrajnáról az orosz elnök azt mondta, hogy Kijev és Európa még nem áll készen a kompromisszumra. Szerinte az ukrán félen múlik a háború befejezése. Vitatta, hogy Oroszország lenne az agresszor, és a krími híd, valamint orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra hivatkozott. A hidat Ukrajna a csúcs előtt ismét megtámadta. Putyin szerint egyes orosz ellenőrzés alatt álló területeken szóba került egy esetleges tűzszünet, a hidat ért ismételt támadások után azonban erről nem lesz tárgyalás. „Ezt a hidat nem használjuk katonai felszerelés vagy bármilyen katonai áru, még olaj és olajtermékek szállítására sem. Ez tisztán polgári létesítmény” – mondta. Hozzátette: „válaszlépéseink sokkal fájdalmasabbak lesznek”.

Putyin az 1945-ös jaltai konferenciával vont párhuzamra is reagált, pedig a Kreml korábban elutasította ezt az összevetést. „Mi volt a baj Jaltával? Mi volt benne olyan rossz?” – kérdezte. Szerinte Jaltában a nácizmus feletti győzelmet rögzítették, és helyesnek tartaná, ha a „neonácizmus” feletti győzelmet is rögzítenék. „Jaltában senki sem osztotta fel a világot. Egyszerűen rögzítette a második világháború után kialakult realitásokat” – mondta. A mai konfliktusokról úgy fogalmazott: el kell majd fogadni a helyszíni realitásokat. A BBC ezt az ukrajnai háborúra vonatkozó utalásként értelmezte.

Az orosz elnök szerint Moszkva diplomáciai úton meghívta az európai fővárosok képviselőit, hogy tisztázzák álláspontjukat Ukrajnáról. Elmondta, hogy a Fehér Ház ragaszkodik Európa részvételéhez. Az európai biztonságról szerinte értelmetlen lenne Európa nélkül tárgyalni, de azt nem erősítette meg, hogy az európaiak ott lesznek a tárgyalóasztalnál. Előbb meg kell érteni, „mit tenne le Európa a tárgyalóasztalra”, mondta. Ez ellentmond annak, amit Jared Kushner, Trump veje és egyik fő Kreml-ügyi tárgyalója a múlt heti moszkvai találkozója után közölt. Kushner szerint ugyanis Oroszország beleegyezett, hogy Európát bevonják a következő tárgyalási fordulóba.

Putyin szerint a Trump-kormányzat Moszkvával szembeni hozzáállása okot ad az optimizmusra. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint azt is mondta: bízik abban, hogy Trump valóban rendezni akarja az ukrajnai konfliktust. Az atomkérdésben Putyin Oroszország előnyének nevezte, hogy az ország vezető szerepet tölt be a nukleáris technológiában és az atomenergia békés felhasználásában.

Támadások Kijevben a tárgyalások alatt

Sarah Rainsford, a BBC kelet-európai tudósítója Kijevből arról számolt be, hogy orosz drónok támadták az ukrán fővárost a tárgyalások és Putyin sajtótájékoztatója alatt. A városban több robbanás hallatszott, és több helyről fekete füst szállt fel. A támadások a tárgyalások után felerősödtek. Az ukrán légierő szerint Oroszország sugárhajtású drónokat is bevetett. A belvárosi Podil negyedben tüzek keletkeztek, legalább egy épületre roncsdarabok hullottak, egy ember megsérült. A tudósító szerint hosszabb ideje ezek voltak a legintenzívebb nappali támadások.

Kritikák és várakozások

Az amerikai törvényhozásban többen bírálták a találkozót. Jeanne Shaheen demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának rangidős tagja Trump megjegyzésére reagált az X-en: „Trump elnök »barátja« egy gyilkos háborús bűnös.” Rick Scott republikánus szenátor szerdán ezt mondta: „Megbízom Hsziben vagy Putyinban? Nem, egy rakás hazudozó.” Hozzátette: örül, hogy az elnök próbálkozik, de nem hiszi, hogy bármi jó születik ebből. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője a kongresszusban azt mondta: „Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin úgy játszik Donald Trumpon, mint egy olcsó hegedűn.” A külügyi bizottság kilenc demokrata tagja levélben figyelmeztetett: „Amerika biztonságát nem lehet fotólehetőségekért vagy személyes nagyzolásért elcserélni.”

Jeremy Hunt volt brit külügyminiszter a BBC Radio 4 World at One című műsorában „egy csúcstalálkozónak, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie” nevezte az eseményt. Szerinte a találkozó ajándék Putyinnak, hitelességet ad neki, és valószínűleg meghosszabbítja a háborút. Hunt úgy véli, Trump legfőképp az amerikai gázárak csökkentésére törekszik, ami szerinte a republikánusok félidős választási vereségének egyik fő oka volt. A volt miniszter szerint Trump valószínűleg az Oroszországot sújtó szankciók enyhítését lebegteti meg.

Kirill Babajev, az Orosz Tudományos Akadémia Kína és Kortárs Ázsia Intézetének igazgatója a BBC-nek arról beszélt, hogy a szankciók jövője a bizalmon múlik. „Ha visszatér a bizalom a két fél között, a szankciók feloldhatók, és a két ország visszatérhet a teljes körű együttműködéshez az energetikában, a mezőgazdaságban, a gyártásban és a technológiák terén” – mondta.

A Bloomberg arra emlékeztetett, hogy Trump a novemberi félidős választások előtt bejelentette: Oroszország dízelt szállít a világpiacra. A lépés bírálói attól tartanak, hogy a bevétel az orosz háború finanszírozását segíti. Anthony Zurcher, a BBC észak-amerikai tudósítója szerint a nyilatkozat kőolajtermékekről szóló pontja Putyinnak szólhat, mivel Oroszország a fosszilis energiahordozók egyik fő forrása. Zurcher úgy értékelte, hogy a közös nyilatkozat a retorikán túl kevés érdemi tartalmat hordoz. Szerinte a csúcs legtartósabb hatása a látvány lehet. Trump szerdán a Fox Newsnak adott interjúban a kínai fogadtatást nevezte az út sikere bizonyítékának.

A Brookings Institution szakértője, Patricia Kim szerint Peking óvakodhat a közvetítő szereptől, mert Kijev és Európa kimaradt a tárgyalásokból. Hszi korábban alapvetően európai ügyként beszélt a háborúról. Craig Singleton, a Foundation for Defense of Democracies elemzője úgy látja, hogy a közös szereplés mindhárom vezetőnek politikai előnyt hozhat.

Berlinben reagálnak Ukrajna szövetségesei

A csúcs miatt aggódnak Ukrajna szövetségesei, mert a nagyhatalmak olyan ügyekről tárgyaltak, amelyek őket közvetlenül érintik. Kijev attól tart, hogy Trump elfogadhatatlan engedményeket próbál kikényszeríteni Ukrajnától. Friedrich Merz német kancellár a dublini EU-csúcson ezt üzente Washingtonnak: „Kérjük, ne okozzanak meglepetéseket!” Merz szerint Dublinban többen attól tartottak, hogy megismétlődik Anchorage. Trump tavaly vörös szőnyeggel fogadta Putyint Alaszkában, a találkozó azonban nem hozott áttörést.

Csütörtökön Berlinben, a kancellárián ülésezik az Ukrajnát támogató „tettre készek koalíciója”, a BBC szerint 40 ország részvételével. A találkozón Ukrajna pénzügyi támogatásáról és biztonsági garanciáiról akarnak megállapodni. Az európaiak azt is jelezni akarják, hogy részt kívánnak venni a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már megérkezett a német fővárosba. Jelen van Emmanuel Macron francia elnök, Andy Burnham brit miniszterelnök, valamint Trump két tárgyalója, Steve Witkoff és Jared Kushner is.

Zelenszkij szerint Witkoff és Kushner beszámol a sencseni csúcsról. Orosz állami média szerint a két amerikai tárgyaló már részt vett egy sencseni telefonbeszélgetésen orosz és kínai tisztviselőkkel. A tervek szerint késő délután Zelenszkij, Merz, Macron és Burnham az amerikai tárgyalókkal közösen tart sajtótájékoztatót.

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

EZ IS ÉRDEKELHET