Facebook-posztokban vitatkozik a Palotavárosi tavak tervezett fejlesztéséről Sándor Barbara székesfehérvári önkormányzati képviselő és Nagy Attila, a HOFESZ elnöke. A képviselő szakmai dokumentumokat kér a beruházáshoz. A horgászszövetség elnöke szerint minden szükséges információt megadtak.
A vita a képviselő korábbi hivatalos levelével kezdődött. Erre Nagy Attila részletesen válaszolt, majd a HOFESZ közösségi oldalán is közzétett egy nyílt levelet. Sándor Barbara a saját Facebook-oldalán reagált erre.
A HOFESZ: egy éve tartanak az egyeztetések
Nagy Attila nyílt levelében azt kifogásolta, hogy a képviselőnek nem volt tudomása a fejlesztésről. Pedig – írta – „a beruházással kapcsolatos egyeztetések már egy éve zajlanak”. Úgy véli, egy környezetvédelmi tanácsnoknak és önkormányzati képviselőnek ismernie kellene az ilyen fejlesztéseket.
Az elnök szerint irodájukhoz a képviselő megkeresésén kívül egyetlen lakossági levél sem érkezett a témában. Azt írta, a lakosoknak azoktól kell tájékoztatást kapniuk, akik ismerik a fejlesztés részleteit és szükségességét.
Kiemelte, hogy a szövetség több mint 20 éve kezeli a Palotavárosi tavakat. Korábbi fejlesztéseik között említette:
- a felső tó stégjeinek fejlesztését,
- a tó körüli padokat és sütögetőhelyeket,
- a Gaja csatlakozásánál lévő régi fahidat, amelyet a mostani projektben új hídra cserélnek,
- a nagy parkolónál lévő fahíd szélesebbre cserélését.
Nagy Attila a Bregyó-tavat is felhozta példaként. Ott a tagegyesületük szerződéses kötelezettség alapján erősítette meg a partfalat. Akkor is aggodalmak merültek fel a nádas, a madárvilág és egy kivágott, belül elkorhadt fűzfa miatt. Az elnök szerint a munkák végén parkosított, náddal szegélyezett partszakasz lett, 16 fát ültettek, és új padokat helyeztek ki.
A jelenlegi fejlesztésről azt írta, „előző levelemben minden olyan információt megadtam, amely a megfelelő tájékoztatáshoz szükséges”. Levele végén arra biztatta a képviselőt, hogy látogasson ki a tavakhoz, és nézzen meg egy horgászversenyt a felső tavon.
Sándor Barbara: továbbra sincs szakmai válasz
A képviselő szerint a HOFESZ elnöke a hivatalos levelében feltett kérdésekre nem közvetlenül válaszolt, hanem Facebookon üzent. Szerinte a környezetvédelmi kérdések megválaszolását ezúttal is elkerülte.
Sándor Barbara hivatalosan két dokumentumot vár:
- a hivatalos favédelmi tervet, amely szerinte garantálná, hogy a 40 centiméteres földkiemelés ne pusztítsa el a fák felső rétegben futó gyökérzetének 90–95 százalékát;
- a Gaja-áteresz hidrológiai és ökológiai hatásvizsgálatát.
Csőáteresz vagy új híd?
A képviselő ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Szerinte a hivatalos sajtóközleményben az szerepelt, hogy a Gaja-csatorna feletti fahidat elbontják. Helyére egy 12 méter hosszú, 1 méter átmérőjű zárt csőáteresz kerülne. A HOFESZ mostani posztja viszont új hídra cserélést említ.
„Örülnék, ha végre tisztáznák, melyik terv valósul meg, mert ökológiai és vízfolyás-védelmi szempontból óriási a különbség!” – írta Sándor Barbara.
Vita a tájékoztatásról
Az egyéves egyeztetésre reagálva a képviselő azt írta: ha egy városi zöldterület leburkolásáról úgy egyeztettek, hogy sem a lakosságot, sem a környezetvédelmi tanácsnokot nem tájékoztatták, az nem az ő mulasztása, hanem a tervezés átláthatatlanságát mutatja.
Szerinte természetes, hogy a lakók a megválasztott képviselőhöz fordulnak. Kifogásolta, hogy a HOFESZ Facebook-oldalán a kényes témáknál kikapcsolják a hozzászólás lehetőségét. Így volt ez a fejlesztést bejelentő posztnál és a neki szóló válasznál is.
Állítása szerint egy lakó azt mondta neki, hogy először a HOFESZ-hez fordult, de nem kapott választ. „Valaki akkor nem mond igazat…” – fogalmazott.
„Nem a horgászok ellen vagyok”
Sándor Barbara visszautasította, hogy a horgászsport ellen lépne fel. Azt írta, az elmúlt napokban több horgász is megköszönte a fellépését. Szerinte ők sem egy 5 méter széles, betonozott szegélyű autóutat szeretnének a tópartra.
Egy korábbi ügyre is hivatkozott. Székesfehérvár környékén magántulajdonosok lezártak olyan partszakaszokat, ahová a horgászoknak érvényes területi jegyük volt. A képviselő elmondása szerint ekkor:
- megkereste a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, és a HOFESZ-t is bevonta;
- kiderült, hogy bár 2021-ben országos együttműködés jött létre a vízügy és a MOHOSZ között, Fejér vármegyében nem minden érintett területre kötöttek külön megállapodást, így a horgászengedély önmagában nem jelentett átjárási jogot;
- intézményi szintre emelte a problémát.
Tudomása szerint átfogó megállapodás a lezárások megszüntetésére azóta sem született.
A Bregyó-tóról a képviselő azt írta, ott akkor kezdődött a kommunikáció, amikor civilekkel együtt jelezték aggályaikat. Idén nyáron civilekkel öntözték a kiszáradás határán lévő fákat is.
A HOFESZ eddig nem reagált Sándor Barbara legutóbbi posztjára. A favédelmi terv és a Gaja-áteresz hatásvizsgálata nyilvánosan még nem ismert.