A Vörösmarty Színház Czillei és a Hunyadiak című előadása egy olyan pillanatba visz vissza, amikor Hunyadi János halálával felborul a magyar főurak közötti erőegyensúly. Az intrikák, szövetségek és árulások drámája a hatalomért folyó küzdelemről szól.
Egy uralkodó dicsősége csúcsán, majd egyetlen pillanat, amely mindent felforgat: Hunyadi János halála. Ebből a fordulópontból indul a Vörösmarty Színház Czillei és a Hunyadiak című előadása, amely a hatalomért, a túlélésért és a családok közötti szövetségekért folyó küzdelmet állítja a középpontba.
A történet abban a pillanatban veszi kezdetét, amikor Hunyadi János dicsősége teljében, váratlanul, pestisben meghal. A halálával megnyíló hatalmi vákuum azonnal mozgásba hozza a szereplőket: mindenki új helyzetbe kerül, és mindenki a maga érdekeit próbálja érvényesíteni. A színpadon megidézett Hunyadi mögött ott a történelmi súly is: a Wikipédia szócikke szerint a kormányzó és hadvezér a nándorfehérvári diadallal szerzett európai hírnevet, így halála után nem csupán egy vezér, hanem egy egész korszak biztonsága tűnik el.
A darab Vörösmarty Mihály és Spiró György műve, amelyet a székesfehérvári bemutatón Rusznyák Gábor rendez. Az előadás a hatalom, az árulás és a túlélés hármasa köré épül.
A dráma egyik központi alakja Czillei Ulrik osztrák gróf, aki fő ellenlábasa eltűntével elérkezettnek látja az időt, hogy unokaöccse, V. László mellett a főtanácsadó szerepét betöltse. Békejobbot nyújt Hunyadi két fiának, Lászlónak és Mátyásnak – miközben titokban apósával, Brankovics György szerb despotával szövetkezik ellenük.
A színpadi feszültséget nemcsak a nyílt szembenállás, hanem az állandóan változó lojalitások adják. A magyar főurak érdekeik szerint váltogatják szövetségeiket: Hunyadi János halála után előbb Czilleihez pártolnak, majd Gara nádor oldalára állnak. Ebben a világban a szövetség sosem végleges, és az árulás mindig ott lappang a színfalak mögött.
Az előadásban Sarádi Zsolt formálja meg Czillei Ulrik grófot, míg a fiatal királyt, V. Lászlót Ionescu Raul játssza. Gara László nádor szerepében Trokán Pétert, a két Hunyadi-fiú, László és Mátyás alakjában pedig Varga Szabolcsot és Kerekes Mártont láthatja a közönség. Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét Varga Mária, Nándorfehérvár várnagyát, Szilágyi Mihályt Kelemen István kelti életre.
Az előadás alapkérdése végig ott feszül a történet mögött: van-e esélye Hunyadi Lászlónak és Mátyásnak a túlélésre egy olyan környezetben, ahol a hatalom minden lépést átrendez. A darab a magyar történelem egyik legdrámaibb időszakát idézi fel, a hatalom, az árulás és a túlélés hármasára építve.
Azoknak lehet érdekes ez az este, akiket vonzanak a történelmi drámák, a politikai intrikák és a nagy tétekkel játszott hatalmi játszmák – ahol a szereplők döntései sorsokat és családokat pecsételnek meg.
Következő előadások:
A Vörösmarty Színház ezúttal a magyar történelem egy sűrű, feszültséggel teli fejezetét hozza közel a nézőkhöz – egy olyan drámát, amelyben a hatalom kérdése minden mást felülír.
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
Te mit kérdeznél az első magyar űrhajóstól?
2026.09.20.1p
Négy koncert, négy zenei világ diákoknak.
2026.09.20.2p
A vágyott helyszíned már 18 hónapra előre betelt?
2026.09.19.3p
Két fesztivál, egy nap: melyiket választod?
2026.09.19.3p
Mered magasabb szintre emelni a játékod?
2026.09.18.2p
Kiknek a jóságát őrzik Fehérvár utcái?
2026.09.18.2p
