Vasárnap este, pontban hat órakor megszólal a Kossuth udvar Órajátéka – ezúttal azonban nemcsak a megszokott látványért gyűlnek majd köré. Kovács Jenő órásmester halálának tizedik évfordulóján, november 8-án közös megemlékezéssel tisztelegnek az előtt az ember előtt, akinek a város ezt az órát és sok más, ma is járó szerkezetét köszönheti.
Egy nap az órák mesterének emlékére
A megemlékezés felhívása szerint a nap egésze Kovács Jenőről szól: vasárnap egész nap ingyenesen látogatható az Óramúzeum, amelyet 2009-ben ő maga hozott létre óragyűjteményéből. Aki szívesen elmélyedne a mesterség múltjában, napközben nyugodt tempóban végigjárhatja a gyűjteményt, mielőtt este a Kossuth udvarba sétál.
A városi közlemény szerint a központi program 17.45-kor kezdődik az Órajátéknál. A meghívást elfogadta Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is. A köszöntők után, 18 órakor együtt hallgathatják meg a jelenlévők az Órajátékot, majd közös gyertyagyújtással emlékeznek a mesterre.
Aki újra megszólaltatta a város tornyait
Kovács Jenő 1973-ban indította önálló órásvállalkozását. Már az 1970-es években feltűnt neki, hogy a Belváros toronyórái nem működnek: a régi szerkezetek karbantartás híján sorra megálltak. Az egyháztól kért engedélyt, hogy életre keltse őket, később pedig, amikor a régi technika elavult, saját fejlesztésű, korszerű óraszerkezetekkel cserélte le azokat.
Évtizedes munkájának eredménye, hogy több mint 170 toronyóra felújítása és újraindítása fűződik a nevéhez. A székesegyház órájának elektronikus vezérlésű megújítását saját szabadalma alapján valósította meg.
1977-től ő gondozta a Virágórát is, amelynek pontos járását nap mint nap személyesen ellenőrizte. Életművének csúcspontja a 2002-ben átadott Kossuth udvari Órajáték lett, amely mára a város kedvelt látványossága.
Múzeum a toronyban, tudás a fiataloknak
A régi szerkezetek sorsa is foglalkoztatta. Kezdeményező szerepet vállalt a Szent István-székesegyház régi toronyóra-szerkezetének helyreállításában, amellyel egy jelentős ipartörténeti emlék megmentéséhez járult hozzá. 2013-ban ciszterci diákok segítségével toronyóra-múzeumot alakított ki a Bazilika tornyában, és a fiatalokkal közösen újította fel a templom régi óraszerkezetét – így a tudását a következő generációnak is továbbadta.
Aktív városvédőként is részt vett a közösség életében. Munkásságát 1996-ban Székesfehérvárért díjjal ismerték el, 2017-ben pedig posztumusz a város díszpolgárává avatták. 2016 novemberében hunyt el. Szakmai hagyatékát fia, Kovács András órásmester viszi tovább Székesfehérváron.