A Formula–1-es versenypályákat gyakran azonosítják a rajtuk található legendás kanyarokról: az Eau Rouge Spában, a Parabolica Monzában vagy a Maggotts és Becketts Silverstone-ban mind fogalommá váltak az évtizedek során. A Hungaroring negyven éven át szinte kizárólag a számozott kanyarok rideg rendszerét használta, ám ez a korszak most lezárult. A tavalyi szurkolói szavazás és egy – a kezdetektől jelen lévő szakemberekből és újságírókból álló – bizottság döntése nyomán a pálya megkapta a saját, térképre vetett történelemkönyvét.
Amikor a folklór hivatalossá válik
Bár az ünnepélyes névadás most történt meg, a folyamat valójában már 1995-ben elkezdődött. A magyar autósport-közösség, a szurkolók és a média lassan harminc éve Alesi-kanyarként hivatkozik a 11-es fordulóra, Jean Alesi emlékezetes akkori produkciója miatt. A Hungaroring vezetősége most lényegében utolérte a saját legendáriumát, és hivatalossá tette azt a nevet, amelyet a lelátókon már régen kőbe véstek.
Ez a fajta fizikai emlékezet ráadásul szó szerint is testet ölt: Jean Alesi, Nigel Mansell és Lewis Hamilton már le is adta a kézlenyomatát, amelyeket betonba öntve helyeznek majd el a versenypálya bukótereiben.
Rácáfolni a sztereotípiákra
A mogyoródi aszfaltcsíkot a nemzetközi sajtó gyakran illeti azzal a kritikával, hogy szűk, poros, és szinte lehetetlen rajta előzni. Beszédes, hogy az új elnevezések jelentős része épp azokat a momentumokat örökíti meg, amelyek rácáfoltak erre a mítoszra.
Az 1-es kanyar mostantól Piquet nevét viseli. Nemcsak azért, mert Nelson Piquet nyerte az első két Magyar Nagydíjat, hanem a sportág történetének egyik leglátványosabb manővere miatt, amikor 1986-ban kilinccsel előre, driftelve utasította maga mögé Ayrton Sennát.
A 4-es kanyar Mansell birodalma lett. A brit világbajnok 1989-ben a 12. helyről rajtolva nyert futamot – a mindent eldöntő, Senna megingását kihasználó előzése épp ezen a szakaszon történt. Ugyanakkor ide kötődik a drámája is: 1987-ben utcahossznyi vezetésnél, öt körrel a leintés előtt itt rögzítették a kamerák a leoldó jobb hátsó kerékanyáját, ami a győzelmébe került.
Természetesen a szenvedő fél, a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence sem maradhatott ki: a 13-as kanyar a Senna nevet kapta, emlékezve az 1986-os első pole pozíciójára, valamint '88-as, '91-es és '92-es győzelmeire.

Fotó: Hungaroring Média
A modern kor és a hazai gyökerek
Egy pálya története nemcsak a hőskorról, hanem a közelmúlt letaglózó dominanciájáról is szól. A 2-es kanyart Hamiltonról nevezték el, ami aligha szorul magyarázatra: a brit hétszeres világbajnok nyolc futamgyőzelemmel és kilenc pole pozícióval az abszolút rekorder a Hungaroringen. A 12-es kanyar pedig a mogyoródi lelátókat éveken át vörösbe borító Schumacher nevét viseli, aki 2001-ben ezen a pályán biztosította be egyéni világbajnoki címét.
Több mint F1-es aszfalt
A névsor talán legfontosabb rétege az, ahogyan a globális cirkuszt lehorgonyozza a helyi valóságban. A kanyarok elnevezése végre tiszta vizet önt a pohárba a pálya földrajzi elhelyezkedését illetően: míg a világ Budapesttel azonosítja a futamot, az 5-ös kanyar a Mogyoród nevet kapta, tisztelegve a nagyközség előtt.

Kép: Hungaroring Média
A magyar főváros közelsége a 8-9-es kombinációban (Buda/Pest) jelenik meg, míg a 10-es kanyar kanyarulatait az ország ikonikus folyójáról, a Dunáról nevezték el. A 3-as kanyar (Forrás) a pályát körülölelő Három-forrás völgyére utal, a 6-7-es kanyarkombináció pedig a mindennapi közúti biztonságért felelős, 1998 óta itt működő Driving Centerre hívja fel a figyelmet.
A történelmi ívet végül a 14-es kanyar zárja be, amely Szisz Ferenc nevét vette fel. A magyar származású gépészmérnök 1906-ban megnyerte a világ legelső Grand Prix-jét Franciaországban. Az ő nevével a Hungaroring nemcsak a saját negyven évét, hanem a teljes autósport több mint egy évszázados történetét is keretbe foglalja.
A 2026-os Forma-1-es Magyar Nagydíj már javában zajlik a Hungaroringen. Az hétvége előzetesét itt olvashatjátok el!
Fotók: Hungaroring Média