A legtöbb ember nem azért nem tudja, mire megy el a pénze, mert nem fér hozzá az adataihoz. A banki alkalmazás ott van a telefonon, a tranzakciók listája néhány koppintással előhívható. A gond inkább az, hogy ezek az adatok nem válaszolnak kérdésekre. Egy hosszú tételsorból nehéz kiolvasni, hogy idén többet költöttünk-e éttermekre, mint tavaly, vagy hogy a hónap végéig marad-e elég a lakbérre.
Erre a résre lő az Anthropic legújabb fejlesztése. A Reuters beszámolója szerint a vállalat Claude nevű chatbotja mostantól összekapcsolható a felhasználók bankszámláival és bankkártyáival. A kapcsolatot a Plaid teremti meg, amely pénzügyi alkalmazások és bankok összekötésére szolgáló szolgáltatás. Ezután egyszerű, hétköznapi nyelven lehet rákérdezni az aktuális egyenlegre, a költésekre vagy a fizetendő számlákra.
Ami hiányzik, az a lényeg
Elsőre a funkció kínálata tűnik érdekesnek, valójában azonban az a beszédesebb, amit a rendszer nem tud. Az Anthropic a bejelentésében hangsúlyozta, hogy a chatbot kizárólag olvasási jogosultságot kap. Nem utalhat, nem kezelhet és nem fektethet be pénzt, és a vállalat közlése szerint befektetési tanácsadásra sem szánták az eszközt.
Ez tudatos önkorlátozásnak tűnik. A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetésekben gyakran visszatér az az elképzelés, hogy a chatbotok egyszer majd a nevünkben intézik az ügyeinket. A pénz azonban az a terület, ahol a legtöbben a legkevésbé szeretnének egy hibázni is képes rendszerre bízni a döntést. A „csak nézheted, de nem nyúlhatsz hozzá” elv így a belépő ára lehet egy olyan térbe, ahol a bizalom lassan épül.
A másik hangsúlyos ígéret az adatvédelemre vonatkozik. Az Anthropic szerint a személyes pénzügyi felületen nincsenek reklámok és szponzorált ajánlatok, az ott folytatott beszélgetéseket pedig nem használják fel a mesterségesintelligencia-modellek betanítására. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vállalat saját állításai, amelyeket a felhasználó kívülről nem tud ellenőrizni. Az viszont árulkodó, hogy a cég szükségesnek látta ezeket külön kiemelni: a pénzügyi adatoknál a kérdés már nem csak az, mit tud a gép, hanem az is, ki profitál abból, amit megtud.
Csak az Egyesült Államokban érhető el
A funkció egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el, és ott is a fizetős, Pro, Max és Ultra előfizetéssel rendelkezők próbálhatják ki. Ez eleve szűkíti a kört: azoknak szól, akik már rendszeresen használják a Claude-ot, és hajlandók fizetni érte.
Leginkább talán azoknak lehet hasznos, akik soha nem vezettek háztartási költségvetést, mert túl macerásnak tartották a táblázatokat és a kategorizálást. Számukra egy kérdés, például „mennyit költöttem ebben a hónapban élelmiszerre?”, közelebb lehet a valós szokásaikhoz, mint bármilyen költségkövető alkalmazás. Ugyanez igaz arra is, aki több számlát és kártyát használ párhuzamosan, és nehezen látja egyben a pénzügyeit.
Kevésbé lesz meggyőző azoknak, akik már most is fegyelmezetten követik a kiadásaikat, vagy akik azt várnák, hogy a mesterséges intelligencia tanácsot adjon, mibe fektessenek. Ez utóbbit a rendszer kifejezetten nem vállalja. És természetesen távol marad tőle mindenki, akinek a bankszámlája és egy chatbot összekapcsolása már önmagában átlépi a kényelmi határt.
A szerkesztő megjegyzése
Én abban látom a fejlesztés igazi tétjét, hogy egy olyan cég lép be a személyes pénzügyek világába, amely szinte minden mondatában arról beszél, mit nem fog csinálni. Nem utal, nem tanácsol, nem hirdet, nem tanít az adatokból. Ez fordított logika ahhoz képest, ahogy a technológiai termékeket általában bemutatják. Hogy ez a visszafogottság tartós irány vagy csak az első lépcsőfok, azt a bejelentésből nem lehet tudni, de kiderül belőle, hogy a pénzügyeknél a korlátozás maga is termékjellemzővé vált.
Te milyen hozzáférést adnál a pénzügyeidhez az AI chatrobotnak?
Itthon a funkció egyelőre nem elérhető, a mögötte álló kérdés viszont bárkinek hasznos lehet: mit akarsz valójában tudni a saját pénzedről, és ehhez mennyi hozzáférést adnál egy géphez? Ha egy hasonló szolgáltatás megjelenik, az első dolog, amit érdemes megnézni, nem az, mit tud, hanem az, hogy mihez nincs joga.