A rolleres károk 89%-át bérelt eszközzel okozzák

Van egy egyszerű megfigyelés, ami sokat elárul az emberi viselkedésről: máshogy bánunk azzal, ami a miénk, mint azzal, amit kölcsönzünk. A rolleres balesetek statisztikája pontosan ezt a különbséget teszi mérhetővé.

Az Allianz Hungária szerdán közzétett elemzése szerint a rolleres károk 89 százalékát bérelt e-rollerekkel okozzák. Ez a szám önmagában is figyelemre méltó, de igazán akkor lesz beszédes, ha végiggondoljuk, mi áll mögötte.

Nem a roller a probléma, hanem a hozzáállás

A bérelt eszköz másfajta logikát hív elő. Pár percre szállsz fel rá, nem ismered a fékjét, nem te töltötted fel, és nem nálad marad, ha valami megsérül. Ez a lazább viszony a saját és a kölcsönzött jármű között nemcsak elméleti – a kárrendezési adatokban is megjelenik.

A biztosító tapasztalatai szerint a károkozók gyakran nincsenek tisztában a teendőikkel baleset esetén, és az esetek mintegy ötödében ismeretlen is marad, ki okozta a kárt. Egy bérelt rollerről egyszerűbb továbbgurulni, mint egy saját autóból kiszállni egy koccanás után.

A leggyakoribb hiba az elsőbbség meg nem adása, ezt követi az oldalirányú ütközés, majd a rosszul leparkolt vagy feldőlő roller által okozott kár. A károk döntő része parkoló autókban keletkezik, és a bejelentett esetek többsége Budapesthez köthető.

Kinek mennyibe kerül

Érdemes szétválasztani két dolgot, mert a statisztika könnyen összemossa őket. A bejelentett esetek túlnyomó többsége – nagyjából 95 százaléka – anyagi kár: egy megkarcolt vagy behorpadt jármű, ahol a számla néhány tízezer forinttól több millióig terjedhet.

A személyi sérüléssel járó esetek aránya alacsony, de a következményeik súlyosabbak. Itt a kártérítési igények akár tízmilliós nagyságrendet is elérhetnek. Vagyis a ritkább eseménytípus viszi a nagyobb kockázatot – és épp ez az, amit egy gyors, sisak nélküli városi átszelés nem érzékeltet.

A számok a kórházban is megjelennek

A statisztika legkomorabb része nem a biztosítótól, hanem a mentőktől származik. Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint idén január 1. és május 22. között 745 felnőtt és 449 gyermek sérült meg elektromos rolleres balesetben.

A gyermekeknél a növekedés különösen erős: a tavalyi év azonos időszakában még 257-en sérültek, idén 449-en. A felnőtteknél 603-ról 745-re emelkedett a szám. A felmérés szerint a használók jelentős része fejvédő nélkül indul el, és ez a traumatológiai esetekben rendre vissza is köszön.

Egy másik adat is megbújik a háttérben: az alternatív közlekedési eszközöket használók 13 százaléka alkoholfogyasztás után is felül a járművére, és ez az arány az elektromos rollereseknél még magasabb.

Hová tart ez a kérdés

A roller mára nem szűk réteg eszköze. Az Allianz kutatása szerint a 18 és 69 év közötti magyar internetezők 8 százaléka használ ilyen kétkerekűt, a fiatalok és a budapestiek körében pedig ennél is többen.

A szabályozás részben már megérkezett: 2024. július 16-tól kötelező a felelősségbiztosítás azokra az eszközökre, amelyek tervezett végsebessége meghaladja a 25 km/h-t, a 25 kilogrammot elérő tömegű eszközöknél pedig már 14 km/h sebességtől is. A biztosító szerint a közeljövőben külön szabálycsomag is érkezhet az elektromos rollerekre, akár a KRESZ teljes reformja előtt.

A bérelt eszközök magas káraránya viszont olyan kérdést tesz fel, amit egy biztosítási feltétel önmagában nem old meg: nem csak azt kell szabályozni, ki a felelős, hanem azt is, hogyan viszonyul a használó egy géphez, amit pár percre vesz birtokba.