Aki rendszeresen viszi vissza a palackokat és dobozokat a visszaváltóautomatába vagy a boltba, joggal teheti fel a kérdést: a visszakapott pénz után kell-e adóznia? A válasz egyszerű.
A palackvisszaváltásból származó összeg adómentes bevételnek számít, így sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség nem keletkezik utána – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontjából, amelyet az Origo ismertetett.
Jogi értelemben a visszaváltási díjként visszakapott összeg bevételnek minősül. A hatályos szabályok szerint azonban ez a bevétel adómentes, vagyis a magánszemélyeknek nem kell vele foglalkozniuk az adóbevallásukban.
Egy német eset hozta felszínre a kérdést
A téma aktualitását egy németországi ügy adta. A német sajtóban nagy visszhangot kapott annak a nyugdíjasnak az esete, akinek a szociális támogatását csökkentették, miután jelentősebb összeghez jutott visszaváltható italcsomagolások gyűjtéséből.
Az eset nyomán Magyarországon is felmerült, hogy a hazai szabályok miként kezelik az ilyen jövedelmet. A NAV értelmezése szerint itthon erre az esetre nem vonatkozik adófizetési kötelezettség.
Hogyan működik a visszaváltás?
A jelenlegi rendszerben a 0,1 és 3 liter közötti, kötelező visszaváltási díjas italtermékekre vonatkozik a szabály. A fogyasztó a termék megvásárlásakor előre kifizeti az 50 forintos díjat, amelyet a csomagolás leadásakor kap vissza.
Az egyszer használatos csomagolásoknál a kereskedők darabonként 50 forintot térítenek vissza. Ez független attól, hogy a visszaváltás automatán keresztül vagy kézi átvétellel történik-e.
Felülvizsgálat alatt a teljes rendszer
A palackvisszaváltás adózási kérdése egy nagyobb folyamat kapcsán került előtérbe. A kormány döntése alapján részletes jelentés készül a Mohu által működtetett hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer tapasztalatairól.
A vizsgálat azt méri fel, hogy a konstrukció mennyiben szolgálja a fogyasztók érdekeit, és teljesíthetők-e a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó vállalások. A jelentésnek szeptember elejéig kell elkészülnie.
A felülvizsgálat hátterében több tényező állhat. Az elmúlt időszakban több kritika érte a koncessziós modellt, elsősorban a költségvonzatai és a működési hatékonysága miatt. Egyelőre nem ismert, hogy a kormány tervez-e érdemi változtatásokat – írja a Világgazdaság.