Mézillat és lovagrendek: így zárult a negyedik Fehérvári Mézünnep

Vasárnap kora délután a székesfehérvári Belváros utcáit friss méz illata járta be, ahogy a színes díszruhás mézlovagrendek végigvonultak a Fő utcán. A látvány évről évre ismerős a fehérváriaknak: a Fehérvári Mézünnep immár negyedik alkalommal nyitotta meg a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatát.

A háromnapos programot a Szent István Mézlovagrend szervezte azzal a céllal, hogy népszerűsítse a magyar mézet és a méhészeti termékeket. Idén mintegy tucatnyi mézlovagrend érkezett a városba – nemcsak Magyarország számos pontjáról, például Söjtörről, Gyuláról, Berettyóújfaluból és Somogyvárról, hanem a Vajdaságból és több erdélyi helyszínről is.

Reggeltől a Sóstón, délután a Belvárosban

A vendégek a vasárnap délelőttöt a Sóstó Természetvédelmi Területen töltötték, ahol szakmai és közösségi programokon vettek részt. Megkoszorúzták a Méhészeti Emlékhelyet a Beporzók rétjén, majd mézszentelő szentmisén vettek részt.

Délután a történelmi Belvárosban folytatódott az ünnep. A mézlovagrendek Szabó Miklós Bence kikiáltó vezetésével vonultak fel az Országzászló tértől a Fő utcán át az Alba Plazáig és vissza, útközben mézet osztva a sétálóknak. A színpadi köszöntők előtt a kikiáltó Gunda Béla néprajzkutató mondásával búcsúzott, mely szerint a méhészet a mezőgazdaság költészete.

Köszöntők és egy nehéz év a méhészeknek

A záró ceremónián elsőként Erdélyi Sándor, a Szent István Mézlovagrend nagymestere üdvözölte a vendégeket. Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a Mézünnep a Királyi Napok egyik legfontosabb részévé vált, és köszönetet mondott a szervezőknek.

Varga Imre István, a Nemzeti Agrárkamara Fejér megyei elnöke szerint az esemény nem csupán hagyományőrző program, hanem tisztelgés az agrárgazdaság egyik legnemesebb ága előtt. Kiemelte a Kárpát-medence flórájának egyediségét és a magyar méz biológiai értékeit.

A köszöntők egy nehezebb valóságra is rávilágítottak. Bónai András, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnöke arról beszélt, hogy a magyar méhészek nagyon nehéz időket élnek az aszályos, forró időjárás miatt. Mint mondta, a szárazság jelei a méheken is látszanak, a lépek gyakran leolvadnak a keretekről, ők pedig igyekeznek segíteni a méheket és kitartani.

Keszler László, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke a rendezvény közreműködőinek mondott köszönetet.

Új mézkirálynő és egy friss lovag

Az ünnepen mutatkozott be először Baloghné Dóra Alexandra, a 2026-os év mézkirálynője, akinek ez volt az első nyilvános szereplése megválasztása óta. A Deák Ferenc szülőfalujából, Söjtörről érkező királynő méhésztársainak kedvező időjárást, bőséges virágzást és egészséges méhcsaládokat kívánt.

A háromnapos program zárásaként mézlovag-avatásra került sor: a Szent István Mézlovagrend tagjai közé fogadták Szelei Zoltán méhészt, aki nyolc éve foglalkozik méhészettel, mintegy ötven méhcsaládot kezel, és évek óta segíti a Fejér megyei vezetőség munkáját.

A Fehérvári Mézünnep így idén is összekötötte a szakmai közösséget és a Belváros sétálóit – egy olyan program keretében, amely a magyar méhészet kultúráját és jelenét egyszerre mutatta meg.