Közös nyilatkozatot írt alá a nyolc országos önkormányzati szövetség Gödöllőn

Közös deklarációt írt alá kedden a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség a gödöllői kastélyban, a Magyar Önkormányzatok Napján. A szövetségek együtt alkotják az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) önkormányzati oldalát. Az aláírás egy ünnepi konferencián történt, amelynek címe „Az önkormányzati rendszer jövője – közös javaslatok az autonómia, a feladatrendszer és a finanszírozás megújítására” volt.

A szövetségek közös szakpolitikai minimumprogramot készítettek. A program a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig minden települést érint. A tárgyalások a tervek szerint az ÖNET-en belül létrehozandó szakpolitikai munkacsoportokban folytatódnak.

Gémesi: szakmai, nem pártpolitikai szervezetek

A konferenciát dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere nyitotta meg. „Isten éltessen minket az önkormányzatok napján! Mi, önkormányzatok 9,5 millió emberért vagyunk felelősek, az ő érdekükben kérünk, illetve vitatkozunk az aktuális kormánnyal a jogi, pénzügyi keretekről.” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a szövetségek nem pártpolitikai, hanem szakmai érdekvédelmi szervezetek, még ha sokan össze is tévesztik ezt. Elmondta, hogy a nyolc szervezet képviselőinek egyeztetései alapján tárgyalási alap készült. „Bízunk benne, hogy a kormány nyitottsága továbbra is megmarad kéréseink irányában.” – tette hozzá.

Gémesi szerint a tárgyalásokat felgyorsította, hogy módosul a 2026-os országos költségvetés, és készül a 2027-es. Azt reméli, hogy a deklaráció szorosabb együttműködést hoz a települési szövetségek között.

Államtitkár: reformra van szükség

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Hoffman István, az önkormányzatokért felelős államtitkár beszélt. Az önkormányzati rendszert a Jenga játékhoz hasonlította: „Ha a rendkívül sokszínű rendszerben kihúzunk egy-egy elemet, az nagyon súlyos, de olykor pozitív eredményekhez is vezethet.”

Szerinte az önkormányzatok a reziliens közszolgáltatási rendszer alapelemei. A reform szükségességét egy adattal indokolta: az önkormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben még 12 százalék fölött volt, ma 5–6 százalék.

„Célunk az önkormányzati rendszer megerősítése, a sikeres helyi közösségek segítése. Olyan rendszert kell kialakítani, ami egyben megjeleníti a helyi és a központi érdekeket, s erősíti az önkormányzatok ellenállóképességét.” – mondta. Jelezte azt is, hogy alkotmányozási folyamat indul, és ehhez az önkormányzati rendszernek is igazodnia kell.

Cser-Palkovics: mélyen alulfinanszírozott a rendszer

Dr. Cser-Palkovics András, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere megköszönte az államtitkárnak, hogy a szövetségek több alkalommal egyeztethettek a minisztériummal. Elmondása szerint ígéretet kaptak arra, hogy a találkozók folyamatosak és érdemiek lesznek. „Annyit kérünk, hogy higgyenek bennünk, s adják meg a bizalmat, így közösen törekedhetünk arra, hogy a kormány ebben a szakpolitikában is sikeres legyen.” – fogalmazott. Komoly eredménynek nevezte, hogy a nyolc szövetség érdemben együtt tud működni.

A kérdéseket két csoportra osztotta. Az egyikbe a települések mindennapi működését érintő, akut problémák tartoznak. A másikba az alkotmányozással összefüggő ügyek. Az alkotmányozásról azt mondta: a kormánytól ígéretet kaptak, hogy partnerként tekintenek a szövetségekre, és kikérik a véleményüket.

A működési gondok jelentős részét örökölt nehézségnek nevezte. Az új önkormányzati ciklus feladata szerinte ezek feltérképezése és a megoldási javaslatok kidolgozása. Példaként az agglomerációs együttműködést említette.

A polgármester szerint az adósságkonszolidáció korábban sokat segített. A középvárosok azonban sajátos helyzetbe kerültek. A kisebb településeknek és a legnagyobb városoknak külön programok indultak, a középvárosok működésére viszont egyre kevesebb figyelem és forrás jutott.

Cser-Palkovics úgy látja, az önkormányzati rendszer mélyen alulfinanszírozott, a kötelező feladatok ellátásában is, és a helyzet évről évre romlik. Szerinte a hosszabb távú átalakítás mellett a jelenlegi működési gondokkal is foglalkozni kell. Enélkül nehéz lesz lezárni a 2026-os évet és felkészülni a következőre. Mindezt az állami költségvetés helyzetét figyelembe véve kell megtenni. Jelezte: a települések jelentős része várhatóan nem tudja teljesíteni az előirányzott bevételeit, pedig reális számításokkal terveztek.

Helyi adók, szolidaritási hozzájárulás, uniós források

A helyi adóztatásban nagyobb önkormányzati szabadságot tartana indokoltnak. A szolidaritási hozzájárulás elvét fontosnak és elfogadhatónak nevezte. A számítási módot és a befizetett összegek felhasználását viszont túlzónak tartják. A kérdésben meghatározó lehet az Alkotmánybíróság döntése, amelyet október 15-re várnak.

Az Európai Unióból közvetlenül elérhető forrásoknál partneri együttműködést sürgetett, hogy minél több pénz jusson a településekhez. Sürgető problémaként említette a víziközmű-rendszerek, az elektromos hálózatok és a lakhatás helyzetét.

TÖOSZ és a főváros

Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke jelzésértékűnek nevezte, hogy a hétfői minisztériumi találkozón már a 2027-es költségvetésről egyeztettek. Történelminek tartja, hogy a nyolc szövetség együtt ünnepel. „Azért dolgozunk, hogy az önkormányzatoknak valódi mozgástere legyen, hogy a döntések valóban helyben szülessenek meg.” – mondta.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint „Az önkormányzatok nem önmagukban fontosak, hanem a helyi közösségek miatt, illetve a közszolgáltatások szempontjából, amiket biztosítanak.” Úgy látja, Magyarország Európa egyik legcentralizáltabb országa, a helyi önkormányzatokba vetett bizalom mégis magas, az uniós átlaghoz hasonló.

„Ha van tárgyalóasztal, ahol be lehet mutatni az adatokat és a kéréseinket, akkor már tettünk egy lépést előre. Ha pedig sikerül elérni, hogy az önkormányzati szektort érintő döntések ne szülessenek meg annak megkérdezése nélkül, az újabb fontos eredmény lehet.” – mondta. Hozzátette: szabad források nélkül nincsenek szabad önkormányzatok.

Az államfő is egyeztetett

A beszédek után írták alá a deklarációt, majd kerekasztal-beszélgetés következett az önkormányzati rendszer jövőjéről és a települések eltérő adottságairól, igényeiről.

A rendezvény után dr. Baka András köztársasági elnök zártkörű megbeszélésen egyeztetett a szövetségek elnökeivel. Az államfő szerint az önkormányzati rendszer stabilitása különösen fontos a közelgő alkotmányozásban, mert – ahogy fogalmazott – „alkotmányozni csak szilárd alapokra építkezve lehet”. Azt reméli, hogy a szövetségek a kialakított álláspontokat a kormánnyal folytatott tárgyalásokon is képviselni tudják, és a közösségek érdekei a politikai nézetkülönbségeknél fontosabbak lesznek.

A következő lépés az ÖNET szakpolitikai munkacsoportjainak megalakítása. A szolidaritási hozzájárulás ügyében az Alkotmánybíróság október 15-re várt döntése hozhat fordulatot.