Emléktáblát kapott a forradalmi Vörösmarty Rádió a Városházán

Emléktáblát avattak csütörtök délután a székesfehérvári Városháza emeleti folyosóján az 1956-os forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékére. A tábla az egykori szerkesztőség helyén áll. Az avatással, a nemzeti ünnep előestéjén kezdődött a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat.

Az emléktáblát ifj. Horváth Miklós, a rádiót elindító Horváth Miklós fia, valamint Cser-Palkovics András polgármester leplezte le.

Öt nap adás, évtizedes hallgatás

A Vörösmarty Rádió 1956. október 30-án kezdte meg adását a Szózat első soraival. A szerkesztőség a Városháza egyik irodájában működött. A rádió a forradalom helyi eseményeiről tudósított, és az országos, valamint a nemzetközi híreket is közvetítette. Mindössze öt napig, november 3-ig szólt.

Hagymásy András, a Fehérvár Médiacentrum Kft. ügyvezető igazgatója beszédében hangsúlyozta: a rádió jelentősége és a forradalomban betöltött szerepe jóval nagyobb volt rövid működésénél. Szerinte az adás minden fehérvári háztartásba, munkahelyre és laktanyába eljutott.

„A hír volt a tömegek legfontosabb tápláléka, a hírmondó a legfontosabb embere. A rádió nemcsak a kaotikus helyzetben való eligazodásban segített, de reményt és hitet adott, támaszt és vigaszt nyújtott, kinek mire volt éppen a legnagyobb szüksége. Mindazok, akik a rádió technikai feltételeinek megteremtésében, majd az adás elindításában és a műsorkészítésben szerepet játszottak, a forradalom igazi hősei voltak.”

A rádió történetét évtizedekig hallgatás övezte. 1994-ben újra megszólalt a fehérvári éterben. Az ügyvezető szerint ez azt üzente, hogy „a szabadság szelleme, a forradalom üzenete, az emberi szó csak szüneteltethető, el nem nyomható. Előbb-utóbb újra elemi erővel tör felszínre. Ez a tábla őrizze az egykori és mai rádiósok emlékét, és figyelmeztesse az előtte elhaladókat, hogy a hír szent, de a vélemény szabad”.

Új kötet '56 fehérvári eseményeiről

A program a Díszteremben dupla könyvbemutatóval folytatódott. A közönség megismerhette a város történetét feldolgozó Székesfehérvár ANNO… sorozat ötödik kötetét. A Mítosz és amnézia között című könyv 1956 fehérvári eseményeit dolgozza fel, szerzője Demeter Zsófia történész.

Cser-Palkovics András köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a kötetből az olvasók részletesen megismerhetik a helyi eseményeket és a kor történetét. A polgármester így fogalmazott: „Emlékezünk: a hősök itt vannak velünk. Ők, akik szabadságot adtak nekünk, emlékeztetnek rá, hogy ezt meg kell becsülnünk. A szabadsággal élni és nem visszaélni kell. Ezt a várost csak úgy lehet tovább építeni, hogy együtt élünk, közösen alkotunk, közös célért dolgozunk.”

23 alkotó a VÁR különszámában

A Vörösmarty Társaság az évfordulóra különszámot adott ki VÁR című irodalmi folyóiratából. A kiadványt Sebők Melinda, a Társaság elnöke mutatta be. Elmondása szerint 23 alkotó műve került a különszámba. A legidősebb és a legfiatalabb szerző között mintegy 70 év a korkülönbség.

A kiadvány helyi vagy a városhoz erősen kötődő irodalmárok, költők és képzőművészek műveit közli a korszakról. 56 oldalon olvasható Keszei István és Keszei Imre forradalmi szerepéről. A különszámban helyet kapott az idei Vajda János-díj nyertesének 1956-ról szóló verse, valamint festmények és irodalmi értekezések is.

Vers és kerekasztal

A bemutatón Borbély Levente, a XV. Fehérvári Versünnep első helyezettje elszavalta Jankovich Ferenc Forradalom című versét. Az est kerekasztal-beszélgetéssel zárult: Nagy Zoltán Péter szerkesztő, újságíró dr. Demeter Zsófiával és Sebők Melindával beszélgetett a kötetek születésének körülményeiről.