A versenyzőknek nem elég volt egy jó ötlettel előállniuk: működő prototípust kellett építeniük, mégpedig 24 óra alatt. A prototípus egy termék első, kipróbálható változata, amely a gyakorlatban mutatja meg, hogy egy elképzelés valóban működik-e. Az V. Harman Hackathon döntőjében ezt a feladatot 14 csapat vállalta, a végeredményt pedig november 14-én, szombaton kora délután hirdették ki a székesfehérvári Sóstói Stadionban.

Kik nyertek, és mivel?
A városi sajtóközlemény szerint a középiskolások között a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikum G-niuszok nevű csapata győzött, egy öltöztető, aktív tükörrel. Az SZC rövidítés a szakképzési centrumot jelöli, amely a térség szakképző intézményeit fogja össze.
Az egyetemisták mezőnyében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KMSZ KFT. – Korlátolt Fantáziájú Társaság nevű csapata végzett az első helyen, egy WiFi-alapú jelenlét- és pozícióérzékelő rendszerrel. Az ilyen megoldások lényege, hogy a vezeték nélküli hálózat jeleit felhasználva lehet érzékelni, hogy tartózkodik-e valaki egy adott térben, és ha igen, hol.
A két győztes munka jól mutatja a verseny témáját: mindkettő olyan eszköz, amely a környezetét érzékeli, és reagál a benne mozgó emberekre.
Az intelligens tér mint feladat
A hackathon olyan fejlesztőverseny, ahol a csapatok rövid, megszabott idő alatt dolgoznak ki és valósítanak meg egy megoldást. Az idei döntő központi kérdése az intelligens terek jövője volt. A finálé nem a nulláról indult: a csapatoknak a selejtezőben már bemutatott munkáikra kellett építeniük, és azokból konkrét, használható eszközt létrehozniuk, amelyet végül a zsűri előtt kellett bemutatniuk.
A mezőnyben öt egyetemi és kilenc középiskolás csapat szerepelt, vagyis a középiskolások voltak többségben. A két korosztályt külön értékelték, így a technikumi diákoknak nem közvetlenül az egyetemistákkal kellett megmérkőzniük.

Hétköznapi problémákra született megoldások
A bemutatott prototípusok közös vonása, hogy ismerős, mindennapi helyzetekre kerestek műszaki választ:
Az egyik csapat nagy épületekben – kórházakban, repülőtereken, irodaházakban – használható navigációs rendszert épített, amely az eligazodást segíti.
Egy másik fejlesztés választófalak nélküli zajszűrő rendszer, amellyel zsúfolt helyeken, például kollégiumi szobákban is kialakíthatók csendes, privát terek.
Készült ultrahang-alapú, direkcionális hangszóró is. Az irányított hangsugárzás azt jelenti, hogy a hang csak egy meghatározott irányba, szűk területre jut el – a csapat elképzelése szerint így egy étteremben minden asztalnál csak az ott ülők által választott zene szólna.
A mezőnyben szerepelt még asztalba épített, induktív melegítőrendszer – az indukciós főzőlapokhoz hasonló elven, mágneses tér segítségével melegít –, valamint egy Intercity vonatokra tervezett zenekabin, amelynek célja az utasok közösségi élményének erősítése.

Vállalat, egyetem és város együtt
A versenyt ötödik alkalommal rendezte meg közösen az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara, a Harman Becker Kft. és Székesfehérvár Önkormányzata. A felállás egy oktatási intézményt, egy technológiai vállalatot és a helyi önkormányzatot kapcsol össze, a résztvevők között pedig fehérvári és budapesti diákok egyaránt ott voltak.
A zsűri elnöke Purgel Csaba, a Harman Becker Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki az eredményhirdetésen megköszönte a résztvevők kitartó munkáját és játékos kreativitását, majd kitartást, boldogságot és sok sikert kívánt a fiataloknak. Az önkormányzatot a versenyen és a díjkiosztón Mészáros Attila alpolgármester képviselte.
A díjazás is a cég saját rendszerére épült: minden csapat a helyezésének megfelelő mennyiségű Harman-dollárt kapott, amelyet ajándéktárgyakra válthattak be.

Mit mutat a verseny?
Az V. Harman Hackathon eredménye nem kész termékekről, hanem kipróbált ötletekről szól: a csapatok egy nap alatt bizonyították, hogy elképzeléseik működőképes eszközzé alakíthatók. Az, hogy a középiskolás kategóriát egy székesfehérvári technikum nyerte, azt jelzi, hogy a gyakorlati műszaki képzés diákjai is képesek érzékelő, interaktív eszközök megépítésére – ugyanabban a témában, amelyben az egyetemisták is dolgoztak.