Amerika rákérdezett: Donbász cserébe a NATO-tagságért?

2026. 11. 16. 12:10
Olvasási idő: 5 perc
Cikkfelolvasó

Az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna NATO-tagságot kaphatna, ha kivonul a Donbászból, közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök elutasítja a területi engedményt. Átfogó biztonsági csomag esetén azonban népszavazásra bocsátaná a kérdést.

Egy épület falán lobogó ukrán zászló a felhős égbolt előtt.

Az amerikai tárgyalók először kérdeztek rá, hogy Ukrajna kivonulna-e a kelet-ukrajnai Donbászból, ha cserébe NATO-tag lehetne. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta újságíróknak. Hivatala szombaton tette közzé a nyilatkozatot.

A Guardian szerint a felvetés a Donbász azon részeire vonatkozik, amelyeket Oroszország nem ellenőriz. Az ukrán elnök szerint a kérdés miatt a NATO-csatlakozás ismét napirendre került. Ugyanakkor nehéz egyeztetésekre számít, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenzi Ukrajna csatlakozását a szövetséghez.

Mit mondott Zelenszkij?

Az ukrán elnök a Guardian által közölt nyilatkozatában így idézte fel az amerikai kérdést: „Az amerikaiak feltették a kérdést: »Mi van, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz? Kivonulna Ukrajna a Donbászból?«” Hozzátette: „Ezért gondolom, hogy a NATO visszakerült a napirendre.”

Zelenszkij ugyanakkor kockázatot is lát a felvetésben. A javaslat egy új, háború utáni európai biztonsági keret része lenne. Az ukrán elnök szerint egy ilyen megoldás lehetővé tenné Oroszországnak, hogy gyengítse a NATO-t és átrajzolja a határokat. „Ez veszélyes, mert véleményem szerint éppen az ilyen dolgok vezetnek háborúkhoz vagy eszkalációhoz” – mondta.

Kijev továbbra sem áll készen területi engedményekre. Zelenszkij népszavazást akkor írna ki, ha Ukrajna átfogó csomagot kapna. Ennek része lenne:

  • szilárd biztonsági garanciák,
  • egy erős és jól finanszírozott ukrán hadsereg fenntartásának joga,
  • források az ország újjáépítésére.

A Világgazdaság az Euronews és az AFP alapján azt írta, hogy Ukrajna konkrét biztonsági garanciákról tárgyal a NATO-val és az Európai Unióval. Zelenszkij megkérdezné az ukránokat, elfogadják-e a feltételeket, ha a nyugati országok megerősítik azokat. „Nincs jogom egyedül meghozni ezt a döntést” – mondta az elnök.

Semlegesség nem, előbb a háború vége

Zelenszkij elutasította, hogy Ukrajna vállalja a semlegességet. Ehhez az ország alkotmányát is módosítani kellene. „Ha Putyin arra számít, hogy Ukrajna semlegességét rögzítik, az nem fog megtörténni” – mondta. Hozzátette: „Most amúgy sem vagyunk a NATO-ban.”

Az ukrán elnök Oroszország azon igényét is elutasította, hogy előbb az európai biztonsági architektúráról szülessen átfogó megállapodás, és csak utána a háború lezárásának részleteiről. Ebben a pénteki dublini csúcson felszólaló európai vezetőkkel értett egyet. „Nem fordíthatunk fel mindent azzal, hogy a világ vagy a kontinens biztonsági keretének megváltoztatásáról kezdünk beszélni, és csak utána a háború befejezéséről. Ezt a háborút először be kell fejezni” – fogalmazott.

Tárgyalások Abu-Dzabiban, Moszkvában és Írországban

A Portfolio a Reuters alapján beszámolt arról, hogy az amerikai közvetítéssel zajló kétnapos abu-dzabi tárgyalássorozat szerdán nagyobb áttörés nélkül ért véget. A felek ugyanakkor megállapodtak egy több mint ezer embert érintő fogolycseréről. A pontos számokat még egyeztetik. Az ukrán, amerikai és európai tisztviselők tárgyaltak egymással. Az Ukrajnát leginkább támogató európai országok küldöttei az oroszokkal nem ültek egy asztalhoz.

Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak a héten Moszkvában tárgyaltak Putyinnal. A Világgazdaság szerint az orosz elnök jelezte: Oroszország fenntartja területi követeléseit, és Ukrajna egyes részeit ellenőrzése alatt akarja tartani. Külföldi békefenntartók telepítéséhez sem járulna hozzá.

A Portfolio szerint az amerikai tárgyalók megígérték, hogy felvetik Putyinnak az energetikai tűzszünetet. Erről azonban nem érkezett előrelépés. Zelenszkij szerint az orosz elnök személyesen ellenzi a fegyvernyugvást.

A két különmegbízott csütörtökön Írországban találkozott Zelenszkijjel. Ott arról tájékoztatták, hogy minden fél beleegyezett Európa közvetlen részvételébe a következő béketárgyalásokon. Kushner az X-en azt írta: „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a háború utáni európai biztonsági megállapodások tágabb körét is kezeljük, az Ukrajna és Oroszország közötti területi kérdésekkel együtt.” A Guardian szerint Kushner szombaton azt mondta, az Egyesült Államok most arra összpontosít, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen Oroszország és az európai országok között.

Washington és a NATO egyelőre nem reagált a Donbászra és a NATO-tagságra vonatkozó cserefelvetésre.

Moszkva hűti a reményeket

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken a Világgazdaság szerint azt mondta, hogy a tárca tudomása szerint „a kérdés nem került szóba a Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel folytatott moszkvai tárgyalásokon”.

Vita a nyugati támogatásról

Emmanuel Macron francia elnök szombaton a közösségi médiában bírálta azokat, akik korlátoznák az Ukrajnának nyújtott segítséget. „Akik adagolni akarják az Ukrajnának nyújtott segítséget, valójában igazságtalan békét akarnak rákényszeríteni” – írta. Szerinte ez egész Európára is vonatkozik. „Ez egy újabb háború receptje. Ez nem lehet Franciaország álláspontja.”

Közben Lengyelország felfüggeszti hozzájárulását a NATO által koordinált PURL-programhoz – írta az Independent. A program keretében az európai szövetségesek és Kanada közösen vásárolnak amerikai fegyvereket és lőszert Kijevnek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök Lengyelország saját védelmi kiadásaival és a magas költségvetési hiánnyal indokolta a döntést. Erről Mark Rutte NATO-főtitkárt is tájékoztatta. Varsó eddig 100 millió dollárral járult hozzá a programhoz. „Nagyon jelentős mértékben segítettük és segítjük Ukrajnát” – mondta Tusk.

Zelenszkij a SpaceX-et is bírálta. Szerinte a Starshield műholdas rendszer korlátozásai miatt az ukrán elfogó drónok 161 km/h feletti sebességnél elveszítik a kapcsolatot a frontvonal és a megszállt területek felett. Így nem tudják elfogni az orosz Shahed drónokat. Az elnök szerint a korlátozás „politikai”, nem „technikai” döntés. A Guardian szerint Kijev azt gyanítja, hogy a lassítással Washington akar nyomást gyakorolni rá. A SpaceX tagadja, hogy bármilyen korlátozást vezetett volna be.

Feszültség a NATO keleti szárnyán

Észtország december 1-jétől lezárja összes határátkelőjét Oroszország felé. A döntés előzménye egy feltételezett szabotázskísérlet a Threod Systems nevű észt drónfejlesztő cég ellen. Az észt hatóságok nyolc embert vettek őrizetbe. Tallinn szerint a gyújtogatási kísérletet az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg. Maria Zaharova a TASS orosz állami hírügynökségnek azt mondta, a határzár újabb megnyilvánulása lenne az „agresszív és féktelen ruszofóbiának”.

Románia közelében is folytatódnak a támadások. Luca Niculescu román miniszterelnök szerint drónok csaptak le három kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren, a Sulina-csatorna közelében. A román légierő kétszer riasztotta vadászgépeit. Stefan Radu Oprea védelmi miniszter szerint senki sem sérült meg. A román tisztviselők nem nevezték meg a drónok eredetét, de az orosz–ukrán háború közvetlen következményének nevezték a támadást.

A harcok közben folytatódnak. Az ukrán vezérkar szerint ukrán csapások értek egy petrolkémiai üzemet és egy olajfinomítót az oroszországi Tatárföldön, valamint egy Brjanszk megyei helikoptergyárat. Az orosz védelmi minisztérium szerint orosz erők eltaláltak egy teherhajót az ukrajnai Csornomorszk kikötőjében. Az ukrán katasztrófavédelem szerint pénteken 22 ember megsérült egy zaporizzsjai orosz támadásban.

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK