Zárva maradnak a borítékok: a bizottság leszavazta a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságáról szóló javaslatot

2026. 11. 16. 18:34
Olvasási idő: 9 perc
Cikkfelolvasó

Nem kerülhet a plenáris ülés elé Novák Előd javaslata, amely a képviselők közeli hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatait is nyilvánossá tette volna. A bizottság egyhangúlag elutasította a tárgysorozatba vételt, a kormánypárti oldal szerint a nemrég elfogadott törvények elegendő ellenőrzést biztosítanak.

Novák Előd országgyűlési képviselő beszél a mikrofonba az Országgyűlésben.

A képviselők közeli hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatai továbbra sem lesznek nyilvánosak. Egy parlamenti bizottság egyhangúlag elutasította Novák Előd T/491. számú törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét. A javaslat az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításával tette volna teljes terjedelmükben hozzáférhetővé ezeket a dokumentumokat az Országgyűlés honlapján.

A vita a YouTube-on közzétett felvétel szerint a bizottsági ülés 12. napirendi pontjaként zajlott. Az előterjesztő mellett Kis Máté alelnök és az ülést vezető elnök szólt hozzá, utóbbi a vita lezárása után, a szokásos rendtől eltérve. Az eszmecsere hangneme formálisan udvarias maradt, a két oldal azonban eltérő kérdésekről beszélt. A kormánypárti képviselők a hatósági ellenőrzés megerősítésére hivatkoztak, Novák Előd a nyilvánosságot tartotta kulcskérdésnek.

Lezárt borítékok az Országgyűlés széfjében

A javaslat a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok kezelését érinti. A jelenlegi szabályozás szerint az egy háztartásban, vagyonközösségben élő közeli hozzátartozók nyilatkozatait lezárt borítékban, az Országgyűlés széfjében őrzik. Novák Előd szerint ez a gyakorlat évtizedek óta fennáll, és állítása szerint „emberemlékezet óta” nem fordult elő, hogy akár egyet is kinyitottak volna közülük.

Ebből vezette le fő állítását: szerinte a rendszer jelenlegi formájában „szemfényvesztés”. Úgy érvelt, hogy ha a vagyonnyilatkozati rendszert komolyan gondolják, a hozzátartozói adatokhoz a közvéleménynek és az oknyomozó újságíróknak is hozzá kellene férniük.

„Csak így van értelme az egésznek, különben az egész jelenlegi rendszer egy szemfényvesztés” – fogalmazott az előterjesztő.

A rendszer kijátszására Novák konkrét mintákat is említett. Elmondása szerint előfordul, hogy kiskorú gyermekek nevére vásárolnak ingatlant, és egy kiskorú nevére akár több száz millió forint készpénz is feltüntethető. Mindez szerinte „lezárt borítékban marad az idők végezetéig”. Későbbi felszólalásában a házastársakat is szóba hozta: az ő nevükre szerinte „elképesztő mértékű vagyonokat”, akár több milliárd forintnyi készpénzt vagy állampapírt is be lehet írni.

A javaslat deklarált célja a képviselői vagyonnyilatkozati rendszer átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tétele, valamint a közélet tisztaságába vetett közbizalom erősítése. Az új szabályozás szerint a képviselők és az egy háztartásban élő közeli hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai egyaránt nyilvánosan elérhetők lettek volna az Országgyűlés honlapján.

Az előzmények: mentelmi jog és állampolgárság

Novák Előd a javaslatot a kormánypárt, a Tisza korábbi átláthatósági ígéreteinek sorába illesztette. Ezeket az ígéreteket szerinte nem tartották be. Két korábbi ügyet hozott fel.

Az első a mentelmi jog eltörlése. Novák szerint Magyar Péter korábbi ígérete ellenére leszavazták az erre vonatkozó javaslatukat, és elutasították azt a kompromisszumos változatot is, amely legalább a közvádas ügyekben megszüntette volna a mentelmi jogot. Az előterjesztő úgy fogalmazott, hogy ez utóbbi is Magyar Péter ígérete volt, már a választások után, a jelenlegi ciklusban.

A második a képviselők esetleges más állampolgárságának nyilvánossága. Novák elmondása szerint az alakuló ülés előkészítő tárgyalásain Magyar Péter „látszólag, szavak szintjén” támogatta ezt, a javaslatot azonban végül „lesöpörték”.

A mostani indítványt ehhez képest újabb lehetőségként mutatta be arra, hogy a kormánypárt tettekkel is kiálljon az átláthatóság mellett.

„Ettől még nem dől össze a világ”

Novák Előd már az expozéjában számolt az elutasítással, és a tárgysorozatba vétel eljárásjogi súlyát igyekezett kisebbnek mutatni. Hangsúlyozta, hogy ez a lépés csak annyit jelent, hogy a javaslat a plenáris ülés elé kerülhet.

„Ettől még nem dől össze a világ, nem kell megijedni attól, hogy plenáris ülésen napirendre fog kerülni” – mondta.

Érvelése szerint ha a parlamenti többség más ügyeket sürgősebbnek tart, a napirendre vételt akár egy évvel vagy még tovább is halaszthatja, ez azonban már a plenáris ülés felelőssége lesz. A bizottság felelőssége szerinte az, hogy „szőnyeg alá söpri-e” a problémát. Felajánlotta, hogy ha a bizottsági tagoknak van módosító javaslatuk, „tegyék meg bátran”, és azt kérte, hogy legalább egy társadalmi vita elindulhasson a kérdésről.

Kis Máté: új törvények, várható gyakorlatváltás

Kis Máté alelnök udvarias hangon, de elutasító álláspontot képviselt. Érvelése a közelmúltban elfogadott jogszabályokra épült.

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament nemrég elfogadott egy törvényt, amely alapján az illetékes szervek akár 20 évre visszamenőleg vizsgálhatják az országgyűlési képviselők és a vezető politikai tisztségviselők vagyonszerzését.

Kitért egy másik törvénymódosításra is. Ennek nyomán a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásban a családtagok vagyonnyilatkozatát már nemcsak a mentelmi bizottság, hanem az Integritás Hatóság is vizsgálhatja.

Kis Máté elismerte, hogy korábban nem nyúltak a családtagok nyilatkozataihoz. Szerinte azonban ez a gyakorlat „indokolt esetben” módosulni fog, mert ennek jogi feltételeit több szempontból megteremtették. Következtetése az volt, hogy a javaslatot „egyelőre nem tartja időszerűnek”, és érdemes „egy picit várni”, hogy kiderüljön, hogyan teljesülnek az új kormány céljai.

„Másról beszélünk”: nyilvánosság kontra hatósági vizsgálat

Zárszavában Novák Előd megköszönte az „érdemi észrevételt”, de úgy reagált, hogy az alelnök „másról beszél”.

Vitatta a korábbi gyakorlat leírását is. Szerinte nem az a helyes megfogalmazás, hogy a nyilatkozatok felbontása „nem volt jellemző”. Állítása szerint egyetlen hozzátartozói vagyonnyilatkozatot sem nyitottak ki soha, holott a lehetőség eddig is megvolt.

A két álláspont közötti különbséget így foglalta össze: ő teljes nyilvánosságot javasol, az alelnök pedig azt, hogy egy hatóság zártan vizsgálhassa a nyilatkozatokat. „Ez nem elegendő” – mondta.

Novák azt is kifogásolta, hogy a gyakorlat szerinte a gyakorlatban nem változott. Úgy fogalmazott, hogy fél év telt el a ciklusból, és jelentős idő a törvénymódosítás óta is. Ezalatt elmondása szerint nemcsak a közvélemény nem látott egyetlen hozzátartozói vagyonnyilatkozatot sem, de vizsgálat megindítását sem tapasztalták, és arra utaló szándékot sem, hogy a mentelmi bizottság legalább zárt ülésen elkezdje vizsgálni a „legrázósabb ügyeket”.

Érvelése szerint a nyilvánosság hiányában a külső kontroll sem működhet. Oknyomozó újságírók és átláthatóságért küzdő szervezetek nem tudják feltárni a képviselők általa „teljesen abszurd”-nak nevezett vagyonosodását, ha az adatok nem hozzáférhetők. Megismételte, hogy ha a többség várni akar, a plenáris ülésen is várhat hónapokat vagy akár egy évet. Azt viszont szerinte nem lehet állítani, hogy „minden megoldódott”, hiszen a nyilatkozatok a jövőben sem lesznek nyilvánosak.

„Szerintem nem normális ez a rendszer” – zárta felszólalását.

Az elnök közbeszólása: a vita címzettje szerinte a korábbi kormányzat

A vita lezárása után az ülést vezető elnök a szokásos rendtől eltérve maga is megszólalt, hogy – saját szavaival – „nyomatékosítsa” az alelnök gondolatát. Az elnök neve a felvételen nem hangzik el.

Az elnök azt mondta, megérti a képviselő aggodalmát, de szerinte Novák vitája valójában azzal a politikai közösséggel van, amely a korábbi gyakorlatért felelős. Novák válasza ezt a Fideszre vonatkozó utalásként értelmezte. Az elnök hozzátette, hogy április 12. után „elég jelentős változás történt”, és a hírműsorokból is látható, hogy a politikusok jogellenes vagyongyarapodásával szemben a Tisza álláspontja és jogalkotása „elég határozott”.

Ezután szavazást jelentett volna be, de félig tréfásan engedélyezett még egy kört az előterjesztőnek: „Hát akkor legyünk ilyen formabontók, jó?”

Fidesz és Tisza egy mondatban

Novák Előd az elnök gesztusára hivatkozva maga is „formabontó” lett: előterjesztőként visszavette a zárszó jogát, mivel szerinte az elnök új gondolatot vetett fel.

Elismerte, hogy fő vitája a Fidesszel volt és van, hiszen az előző ciklusban a Fidesz többször leszavazta ezt a javaslatot. Hozzátette azonban, hogy vitája a Tiszával is van, mert a mentelmi jog és a külföldi állampolgárság ügyében szerinte náluk is elváltak egymástól a szavak és a tettek.

Arra kérte a bizottság tagjait, hogy két kérdést válasszanak külön. Az egyik a vagyonosodási vizsgálatok ügye, vagyis hogy a hatóságok jogszerűen vagy túlkapásokkal járnak-e el. A másik az átláthatóság, amelyről ő beszél. Ez utóbbi tekintetben szerinte nincs különbség a Fidesz és a Tisza politikája között: a Tisza úgy érvel, hogy a hatóságok majd megvizsgálják az ügyeket, a saját vagyonnyilatkozataik azonban szintén nem lesznek nyilvánosak.

„Én értem, hogy új seprű jól seper és sokan idealistaként itt vannak az Országgyűlésben, de így indult ez a Fidesznél is” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy senkit nem vádol korrupcióval, és rendszerszintű problémáról beszél. Helyesnek azt tartaná, ha nem lehetne minden vagyongyarapodást egy házastárs nevére íratni, például egy közös bankszámlán lévő vagyonelemet a titkosított nyilatkozatban elkönyvelni. Megismételte, hogy állítása szerint az elmúlt fél évben senkinek a hozzátartozói nyilatkozata nem lett nyilvános, és a mentelmi bizottság kísérletet sem tett a széfben őrzött dokumentumok vizsgálatára. „Szándék sincs erre” – fogalmazott.

A ciklus eleje mint időablak

Novák egyik központi érve az időzítésre vonatkozott. Szerinte ha a ciklus elején nem változtatnak, később ez „egészen reménytelen lesz”. Ezt több évtizedes politikai tapasztalatával indokolta: „Könnyű megszokni úgymond a jót.”

Állítását saját pályájából vett példával támasztotta alá. Korábbi pártjában, a Jobbikban a parlamentbe jutás előtt még keresztülvitt bizonyos önkorlátozó elveket, köztük a politikusi álláshalmozás tilalmát és azt, hogy a képviselők soha ne éljenek a mentelmi joggal. A parlamentbe jutás után azonban elmondása szerint ezeket a javaslatait a frakción belül sokan „politikai inkvizíciónak” minősítették. Saját megfogalmazása szerint „boszorkányüldözés” indult ellene, ami végül oda vezetett, hogy 2016-ban le kellett mondania a mandátumáról.

Novák forgatókönyve a rendszer elcsúszásáról

Az előterjesztő azt is felvázolta, mi történhet szerinte, ha a képviselők most nem vállalnak önkorlátozást. Előrejelzése szerint egyes képviselők eleinte akár teljesen törvényes vagyongyarapodásukat is a hozzátartozóik nevére íratják majd, hogy megóvják magukat a „választói irigységtől” – „a választók mindig irigyek”, tette hozzá.

Ez Novák szerint idővel gyakorlattá válik. Amikor pedig valami mégis kiszivárog, az már kifejezetten rosszhiszemű vagyongyarapodás lesz: az egyik házastárs titkosított nyilatkozatából „elképesztő vagyon” derül ki, miközben maga a képviselő „szegény, mint a templom egere”.

Példaként Orbán Viktor vagyonnyilatkozatait hozta fel. Állítása szerint ezekben lényegében soha nem szerepelt annyi megtakarítás, mint egyhavi tiszteletdíja, amit „teljesen életszerűtlennek” nevezett. Utalt arra is, hogy ez szerinte hova vezetett a választók megítélésében.

Szúrós zárás Magyar Péterről

Felszólalása végén Novák arra biztatta a kormánypárti bizottsági tagokat, hogy ne riassza vissza őket, hogy a javaslathoz nincs meg Magyar Péter jóváhagyása.

„Ő még úgyis egy becsúszó szereléssel, egy éjszakai kommentben is megakadályozhat bármit, ez legyen az ő felelőssége” – mondta.

Precedensként megemlítette, hogy egy másik bizottságban már tárgysorozatba vettek egy ellenzéki javaslatot – az egyetlent eddig, „történetesen az enyémet”. Ezzel arra utalt, hogy a mostani testület is megtehetné ugyanezt.

„Higgye el, elég bátrak vagyunk”

Az elnök röviden reagált a bátorságra vonatkozó felvetésre: „Higgye el, elég bátrak vagyunk.” Az ország közvéleményéhez fordulva hozzátette, hogy aki követi a parlament és a jogalkotás munkáját, látja, „milyen bátran vágunk bele ebbe a munkába”, és ezt a jövőben is megtartják.

Ezt követően gombnyomásos szavazást rendelt el a T/491. számú javaslat tárgysorozatba vételéről. Rövid várakozás után megállapította, hogy a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az indítványt, majd lezárta a napirendi pontot.

Két értelmezési keret

A vita két eltérő megközelítést állított egymással szembe. A kormánypárti oldal a hatósági ellenőrzés kiterjesztését hangsúlyozta: a 20 évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálat lehetőségét és azt, hogy a családtagok nyilatkozatait a mentelmi bizottság mellett az Integritás Hatóság is vizsgálhatja. Kis Máté szerint ezekkel megteremtették a gyakorlatváltás jogi feltételeit.

Novák Előd ezzel szemben azt állította, hogy a zárt hatósági vizsgálat nem pótolja a nyilvánosságot, mert a sajtó és a civil szervezetek csak hozzáférhető adatok alapján tudnak ellenőrizni. Szerinte a gyakorlat a jogszabály-módosítások ellenére sem változott eddig. A felek ezt az eltérést maguk is megfogalmazták: Novák szerint a kormánypárti oldal „másról beszél”.

A javaslat a bizottsági döntéssel ebben a formában nem kerülhet a plenáris ülés elé, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok tehát a jelenlegi szabályok szerint továbbra is lezárt borítékban maradnak az Országgyűlés széfjében.

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

EZ IS ÉRDEKELHET