Urdai vonatbaleset: legalább 68 halott, a vizsgálat az atochai irányítóközpont utasítására összpontosít

Legalább 68 ember meghalt, amikor a Renfe egyik AVE-szerelvénye hátulról belerohant egy álló Iryo-vonatba a Madrid–Sevilla nagysebességű vasútvonalon. A baleset október 28-án, szerdán 8:53-kor történt a vonal 118-as kilométerénél, Urda (Toledo tartomány) közigazgatási területén. A sérültek száma meghaladja a 180-at, közülük tízen kritikus állapotban vannak.

Kevesebb mint egy éven belül ez a második súlyos baleset a spanyol nagysebességű hálózaton. 2026 januárjában a córdobai Adamuznál történt szerencsétlenség 46 halálos áldozatot követelt.

Leállt a biztonsági rendszer

A baleset okairól még nincs végleges következtetés. A vizsgálat egy jelzőrendszer-meghibásodásra, és különösen az Adif atochai irányítóközpontjának arra az utasítására összpontosít, amellyel továbbengedték az AVE-t.

Reggel fél kilenc körül egy kommunikációs informatikai hiba miatt leállt az LZB biztonsági rendszer a vonal mintegy 63 kilométeres szakaszán. Ez a rendszer biztosítja az információcserét a pálya és a vonatok között, felügyeli a forgalmat és a biztonságos követési távolságot. Az LZB a vonal 1990-es évekbeli megnyitása óta üzemel, a tervek szerint a modernebb európai ERTMS-rendszer váltja fel.

A hiba hat szerelvényt érintett. Köztük volt a 6076-os Iryo 147 utassal – köztük egy csecsemővel –, valamint a 2080-as számú Renfe-AVE 397 utassal.

A számítógépes hiba önmagában nem magyarázza a balesetet. A fő jelzési rendszer leállásakor alternatív forgalomirányítási eljárások lépnek életbe. A vizsgálat azt keresi, ezek miért nem akadályozták meg, hogy két vonat ugyanarra a pályaszakaszra kerüljön.

Normál menetre kapott engedélyt az AVE

A Közlekedési Minisztérium rekonstrukciója és az El País által közölt hangfelvételek szerint 8:36-kor az Adif egyik forgalomirányítója engedélyezte az AVE-nek, hogy oldaljelzőkön alapuló blokkrendszerben (BSL) újrainduljon. Az engedély „marcha normal”, vagyis normál menetre szólt, pedig a fő jelzőrendszer nem működött. A mozdonyvezető visszakérdezett, a forgalomirányító megerősítette az utasítást.

A különbség lényeges. „Marcha a la vista”, azaz látra közlekedés esetén a vezetőnek úgy kell megválasztania a sebességet, hogy bármilyen akadály előtt meg tudjon állni. Ilyenkor legfeljebb 40 km/h engedélyezett. A normál menetre adott engedély ennél lényegesen nagyobb sebességet tett lehetővé.

Óscar Puente közlekedési miniszter a vezérlőközpont döntését „megmagyarázhatatlannak” nevezte. Hangsúlyozta: a szerelvénynek ilyen körülmények között nem lett volna szabad újraindulnia.

A 17 perc eseményei

A kommunikációk rekonstrukciója alapján az események sorrendje:

• 8:30 – Informatikai hiba miatt leáll az LZB, több vonat megáll a vonalon.
• 8:36 – Az atochai irányítóközpont BSL-rendszerben, normál menetre engedi tovább a 2080-as AVE-t.
• 8:41 – Az Iryo mozdonyvezetőnője jelzi, hogy vonata az adatátvitel megszakadása miatt Urda bejáratánál vesztegel. A forgalomirányító neki is engedélyezi a továbbindulást.
• 8:48 – Az Iryo vezetője ismét hívja a központot: nem tudja újraindítani az LZB-t, ezért továbbra is áll. Az El País által közölt felvételek szerint az AVE mozdonyvezetőjének nem szólnak, hogy meg kellene állnia.
• 8:53 – Az AVE nagyjából 25 kilométer megtétele után hátulról belerohan az Iryóba.

A felvételek alapján nyitott kérdés, miért nem rendelték el az AVE lassítását vagy megállítását, miután az irányítóközpont megkapta az Iryo jelzéseit. A választ a kommunikációk, a forgalmi naplók és a két vonat fekete dobozai adhatják meg.

Emberi hiba gyanúja, felelős még nincs

A kormány előzetes értékelése szerint emberi hiba történhetett az Adif irányítóközpontjában, a felelősséget azonban még nem állapították meg.

A nyomozóknak tisztázniuk kell, helyesen alkalmazták-e a forgalmi protokollokat, milyen információk álltak az atochai operátorok rendelkezésére, és miért nem módosították az AVE engedélyét, amikor kiderült, hogy az Iryo továbbra is áll. Azt is vizsgálják, történt-e további meghibásodás a forgalomvédelmi és -felügyeleti rendszerekben.

Titkos büntetőeljárás indult

Az orgazi (Toledo) 2-es számú elsőfokú bíróság és vizsgálóbírói hivatal vette át a titkosított büntetőeljárást. A baleset helyszíne körül két kilométeres szakaszt lezártak a vasútvonalon.

A bíróság megtiltotta az anyagok és roncsok engedély nélküli elszállítását, és elrendelte a fekete dobozok lefoglalását. A bűnügyi rendőrségnek az atochai irányítóközpontban kell adatokat gyűjtenie, köztük a kommunikációkat és a szerelvények közlekedésére vonatkozó információkat.

Ezzel párhuzamosan független műszaki vizsgálat is indul a baleset okainak feltárására és biztonsági ajánlások kidolgozására.