Egy krónika, amely 1330-nál megáll, és egy terem, ahol mégis tovább lehet lapozni. A Szent István Király Múzeum új kiállításán a Képes Krónika képi világa körülveszi a látogatót, és a középkori miniatúrák stílusában meséli el egy olyan király történetét, akiről az eredeti kódex már nem szólhatott.
Az „Egy dinasztia csúcsa – Nagy Lajos 700” című tárlat november 13-án, pénteken 17.30-kor nyílik a múzeum Rendház épületében. A részleteket Pokrovenszki Krisztián főigazgató és a kiállítás kurátora, Belegrai Tamás, a múzeum régészeti, örökségvédelmi és tudományos főosztályvezetője ismertette sajtótájékoztatójukon – áll az önkormányzat közleményében.
Miért éppen Fehérváron?
A hétszáz éve született uralkodót Székesfehérváron koronázták meg, és itt is temették el. A városban sírkápolnát is alapított Szent Katalin tiszteletére. Ide helyezték át édesapja, Károly Róbert holttestét, és később a család többi tagja is itt temetkezett. A főigazgató szerint a dinasztia fehérvári nyomai ma is láthatók: a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban két, a családhoz köthető szarkofágfedlap és olyan vörösmárvány faragványok is megtekinthetők, amelyek valószínűleg Nagy Lajos sírkápolnájához tartoztak.
Pokrovenszki Krisztián felidézte, hogy Károly Róbert és fia uralkodása idején a hadjáratok az ország határain kívül zajlottak, a belső béke pedig fejlődést hozott. „Lovagkirályként is tekintenek rá, hiszen a harcokban is élen járt. Jeruzsálem és Szicília királya, majd Lengyelország királya lett a magyar királyság trónja mellett, így joggal tehetjük nevéhez a Nagy jelzőt” – mondta a főigazgató.
Egy megelevenedő krónika
A kiállítás a Károly Róbert trónra kerülésétől Nagy Lajos uralkodásának kezdetéig tartó előzményekkel indul. Ezt követi az anyag talán leglátványosabb része: egy U alakú, immerzív, élményalapú tér, ahol a Képes Krónika lapjai elevenednek meg. A szervezők a krónika ábrázolásait és stílusvilágát használják fel, hogy elmeséljék a király életének és uralkodásának legfontosabb pillanatait. Mivel az eredeti kódex az 1330-as posadai ütközettel zárul, Nagy Lajos koronázásáról már nem ír. A modern technika segítségével a kiállítás készítői gyakorlatilag „folytatják” a történetet. A látogató így nem kívülálló szemlélőként, hanem szinte a bemutatott világ részeként követheti az eseményeket.
Oklevelek, fegyverek, ékszerek
A következő egység az írásbeliségről és a törvénykezésről szól. Itt látható a tárlat legfontosabb darabja, egy 1351-es oklevél, amelyben Nagy Lajos megerősíti II. András Aranybulláját. „Ez tartalmazza az ősiség elvét, amely egészen 1848-ig köztudatban volt minimális átírásokkal, módosításokkal” – mondta Belegrai Tamás. Mellette további oklevelek és pecsétek mutatják be, mennyire fontossá vált ebben a korszakban az írásbeliség, és hogyan jöttek létre a különböző kancelláriák.
A hadászati részben a legfontosabb hadjáratokat ismerheted meg, a hozzájuk kapcsolódó fegyverekkel és harci eszközökkel együtt. Egy másik szekció a gazdaságról, a királyi udvarok reprezentációjáról, a nemzetközi kapcsolatokról és a hétköznapi életről szól. Itt kapott helyet a kelebiai kincslelet, a 14–15. századi Magyarország egyik különleges ékszer- és viselettörténeti leletegyüttese, valamint középkori kályhacsempék és aranyforint is.
A kiállítás Nagy Lajos halálával és kormányzásának utóéletével zárul. Ebben a teremben hologramként jelennek meg olyan bélyegtervek is, amelyek soha nem készültek el.
A király mögött az ember
A tárgyakat tíz múzeum, illetve levéltár kölcsönözte. A kurátor szerint minden egységben igyekeztek érdekes, formabontó elemeket is elhelyezni. A tárlatvezetéseken pedig az uralkodó személyesebb arca is előkerül: „szeretnénk bemutatni az embert, például mint szenvedélyes kockajátékost is a király mögött!” – mondta Belegrai Tamás.
A kiállítás azoknak is szól, akik a középkort elsősorban a tárgyakon és dokumentumokon keresztül szeretik megismerni, és azoknak is, akiket inkább a látványos, élményalapú bemutatás vonz.