Úszó eb: rekordokra épült a magyar úszók párizsi diadala, de még nincs vége

A férfi 4×100 méteres gyorsváltó döntőjének utolsó száz méterén egyszerre sűrűsödött össze mindaz, ami a magyar úszók első négy párizsi versenynapját jellemezte. Németh Nándor a második helyen váltotta Milák Kristófot, akinek az orosz Egor Kornev mellett nem egyszerűen tartania kellett a tempót: kilenc századmásodpercet kellett találnia a győzelemhez.

Milák 46.29 másodperces repülőrajtos részidővel fordította meg a döntőt. A Kós Hubert, Szabó Szebasztián, Németh Nándor, Milák Kristóf összeállítású négyes 3:10.03-as Európa-bajnoki és országos csúccsal nyert, kilenc századdal megelőzve az orosz váltót. Magyar férfi 4×100-as gyorsváltó korábban nem szerzett aranyérmet világversenyen.

A Magyar Úszó Szövetség összesítése alapján Milák szakasza minden idők hatodik leggyorsabb repülőrajtos százméteres váltóeredménye. A sikerhez ugyanakkor a teljes keret munkája kellett: a délelőtti előfutamban Németh, Szabó, Kós Olivér és Jászó Ádám biztosította a magyarok döntős helyét, estére pedig Kós Hubert és Milák csatlakozásával állt össze a finálé négyese.

Milák két különböző számban is rekordot döntött

A váltóarany előtt Milák már megnyerte a 100 méteres pillangóúszást. A döntő második felében távolodott el a francia Maxime Grousset-től és a svájci Noe Pontitól, majd 49.48 másodperces Európa-csúccsal ért célba. Caeleb Dressel 49.45-ös világrekordjától mindössze három századmásodperc választotta el.

Ez volt Milák sorozatban negyedik Európa-bajnoki címe 100 pillangón. Kós Hubert ugyanebben a döntőben 50.25-tel negyedik lett. Milák az esti program végén így már második aranyát szerezte meg, ezúttal a váltó tagjaként.

A kétszeres olimpiai bajnok sebességét már egy nappal korábban jelezte a 100 gyors döntője. 46.87-es országos rekorddal bronzérmes lett, David Popovici és Egor Kornev mögött. A finálé színvonalát mutatja, hogy mindhárom dobogós 47 másodpercen belül úszott.

Milák teljesítménye azért is jelentett nagy ugrást, mert Németh Nándor az előző napon még 47.44-re javította a magyar csúcsot. Az országos rekord így alig egy nap alatt több mint fél másodperccel került lejjebb. Milák emellett 50 pillangón hatodik helyet szerzett.

Kós már a középdöntőben megmutatta a fölényét

A magyar csapat első egyéni aranyérmét Kós Hubert nyerte 200 háton. A döntőben 1:53.08-cal győzött, de saját határait már az előző napi középdöntőben kijelölte: 1:52.30-as Európa-rekordot úszott, és első európaiként került 1:53 percen belülre ezen a távon.

Kós középdöntős ideje minden idők második legjobb 200 hátas eredménye. Ennél csak Aaron Peirsol 2009-ben, a speciális úszódresszek korszakában elért 1:51.92-es világrekordja gyorsabb. A döntőben már nem kellett megismételnie ezt a tempót az Európa-bajnoki címhez.

Sós Csaba szövetségi kapitány a verseny előtt erős mezőnyre számított, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a magyar csapatban benne vannak az aranyérmek. Négy nap alatt Kós és Milák egyéni győzelme, valamint a férfi gyorsváltó sikere igazolta ezt a várakozást.

Sárkány Zalán két nap alatt kétszer javított csúcsot

A párizsi eredménysor nem csak a rövidebb távokról szólt. Sárkány Zalán a 800 méteres gyorsúszásban előbb 7:42.34-es országos rekorddal jutott döntőbe, majd a fináléban ismét gyorsult. 7:41.75-tel bronzérmet szerzett, vagyis két egymást követő napon javította meg a magyar csúcsot.

A női számokban Jackl Vivien 800 gyorson ötödik, 400 vegyesen pedig negyedik lett. Szabó-Feltóthy Eszter a 200 hát döntőjében hatodikként ért célba.

A női 4×100 méteres gyorsváltó ugyancsak hatodik lett, de Ugrai Panna, Ábrahám Minna, Senánszky Petra és Pádár Nikolett 3:35.47-es országos csúcsot ért el. Ez is azt mutatja, hogy Párizsban nem kizárólag a dobogós helyezésekhez kapcsolódtak kiemelkedő magyar időeredmények.

Négy század döntött az első magyar éremről

A válogatott párizsi szereplése a női 4×200 méteres gyorsváltó ezüstérmével indult. A Pádár Nikolett, Ábrahám Minna, Késely Ajna és Ugrai Panna alkotta csapat 7:49.09-cel végzett a britek mögött.

Az utolsó métereken Ugrai az orosz és a német váltóval küzdött a második helyért. Az oroszokat négy, a németeket öt századdal előzte meg, így Magyarország a legutóbbi nyolc Európa-bajnokságból hetedszer szerzett érmet ebben a versenyszámban 2010 óta.

Hat érem után további magyar döntőesélyek következnek

Az első négy medencés versenynap magyar mérlege három arany-, egy ezüst- és két bronzérem. Kós Hubert 200 háton, Milák Kristóf 100 pillangón, a férfi 4×100-as gyorsváltó pedig csapatban győzött. A női 4×200-as gyorsváltó ezüstöt, Milák 100 gyorson, Sárkány Zalán pedig 800 gyorson bronzot szerzett.

A program augusztus 16-ig tart, így a hat érem még nem tekinthető végleges mérlegnek. Kós 200 pillangón, 100 háton és 200 vegyesen is rajthoz áll, Milák pedig 50 gyorson folytatja. Az 1500 gyors mezőnyében Betlehem Dávid és Sárkány Zalán indul, míg Jackl Vivien az 1500 gyors döntőjében, később pedig 200 pillangón lesz érdekelt.

A párizsi Eb első szakaszának legfontosabb tanulsága nem pusztán az érmek száma, hanem az azok mögött álló időeredmények sora. Kós Európa-rekordja, Milák világrekordot három századra megközelítő 100 pillangója és a férfi gyorsváltó történelmi győzelme már a hátralévő versenynapok előtt meghatározza a magyar szereplés súlyát.

Három arany, egy ezüst, két bronz – és még nincs vége

A medencés versenyek első négy napja után a magyar mérleg:

Arany

Kós Hubert – 200 m hát
Milák Kristóf – 100 m pillangó
férfi 4×100 m gyorsváltó – Kós Hubert, Szabó Szebasztián, Németh Nándor, Milák Kristóf

Ezüst

női 4×200 m gyorsváltó – Pádár Nikolett, Ábrahám Minna, Késely Ajna, Ugrai Panna

Bronz

Milák Kristóf – 100 m gyors
Sárkány Zalán – 800 m gyors

Ehhez több negyedik, ötödik és hatodik hely, valamint országos rekordok egész sora társul.