Jelenleg sem a feljelentés részletes tartalmát, sem a NAV érdemi álláspontját nem ismerjük. Egyvalami azonban már most látszik: a Vidi jövője ijesztően törékeny.
Cser-Palkovics András polgármester csütörtöki bejegyzése szerint bekövetkezett az, amitől a városvezetés tartott: egy külföldi és egy magyar érdeklődő is bizonytalanságot jelzett, és további időt kért a Fehérvár FC értékesítésére kiírt pályázatban.
A polgármester által közzétett levelek alapján ez nem egyszerű kommunikációs fogás. Az egyik érdeklődő a hatósági vizsgálatról szóló hírek miatt felfüggesztette a finanszírozási és fejlesztési tárgyalásokat, és a pályázati feltételek, illetve a határidők módosítását kérte. Egy másik érdeklődő pedig hivatalos tájékoztatást és megnyugtató garanciákat szeretne arról, hogy a vizsgálat nem veszélyezteti az értékesítési eljárást.
A klub hivatalos közleménye szerint az önkormányzat ezért 2026. november 27-ről december 4-én 16 órára módosította a pályázatok benyújtásának határidejét.
A hosszabbítás megfelel a pályázati kiírásnak, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzat egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal kitolja a beadási határidőt.
A vizsgálatnak tehát már most van piaci következménye. A levelek azonban nem bizonyítják, hogy a feljelentés valóban alaptalan, és azt sem, hogy nélküle biztosan sikerült volna eladni a klubot.
A polgármester ítéletet mondott, de a hatósági eljárás még tart
Cser-Palkovics András „nyilvánvalóan alaptalannak” nevezte a feljelentést.
Érthető, hogy a városvezetés meg akarja védeni a klubot és az értékesítési eljárást. A „nyilvánvalóan alaptalan” azonban ebben a pillanatban olyan állítás, ami nem jogerős jogi megállapítás.
A nyilvánosságra került információk szerint a beadvány először az Állami Számvevőszékhez került, amely továbbította azt a hatóságoknak. A városvezetés közlése alapján a NAV először elutasította a feljelentést, később azonban az ügyészség döntése nyomán mégis nyomozás indult.
A NAV munkatársai iratokat és adathordozókat foglaltak le a Sóstói Stadionban. Az ügy hátterében a klub önkormányzati átvételével kapcsolatban megfogalmazott hűtlen kezelési és költségvetési csalási gyanú állhat.
Arról, hogy ez jogilag mit jelent, korábbi cikkünkben Borbély Zoltán sportjogász nyilatkozott a Nemzeti Sportnak:
NAV-vizsgálat a Vidinél: a sportjogász szerint még a gyanúsítás sem biztos
Az iratok lefoglalása még nem jelent vádemelést. Nem jelent bűnösséget. Sőt, a jelenleg ismert információk szerint gyanúsított sincs az ügyben.
Borbély Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a hatóság már iratokat foglal le, akkor a bűncselekmény egyszerű gyanúját megállapíthatta. Ez azonban csak akkor válik egy konkrét személlyel szembeni megalapozott gyanúvá, ha van gyanúsítható személy.
A sportjogász azt is hangsúlyozta: először még azt kell megállapítani, hogy történt-e egyáltalán bűncselekmény. Elmondása szerint a feljelentések több mint fele végül az eljárás megszüntetésével zárul.
Vagyis két szélsőséges kijelentést egyszerre kell elutasítani.
Nem igaz, hogy a NAV megjelenése és az iratlefoglalás már önmagában bizonyítaná a visszaélést, de azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy a feljelentés minden alapot nélkülöz, mielőtt a vizsgálat eredményét megismernénk.
Mit mondott a NAV?
Érdemben egyelőre semmit a nyilvánosságnak.
Nem jelent meg olyan részletes, ügyazonosítható NAV-közlemény, amelyből kiderülne:
- pontosan mely döntéseket vagy gazdasági műveleteket vizsgálják;
- milyen időszakra terjed ki az eljárás;
- van-e már gyanúsított;
- mekkora lehet az esetleges vagyoni hátrány;
- mikorra zárulhat le a vizsgálat;
- és a nyomozás közvetlenül érinti-e az értékesítés alatt álló üzletrészt.
A nyomozás érdeke természetesen korlátozhatja a hatósági tájékoztatást. Egy önkormányzati tulajdonban lévő, éppen értékesítés alatt álló futballklub esetében azonban a teljes kommunikációs vákuum önmagában is gazdasági kárt okozhat.
A potenciális befektető nem érzelmek alapján dönt. Nem azt kérdezi, ki szereti jobban a Vidit, hanem azt, hogy milyen kötelezettségeket, jogi kockázatokat és esetleges későbbi követeléseket vesz a nyakába.
A város által bemutatott levelek alapján legalább két érdeklődő most pontosan ezeket a kockázatokat próbálja felmérni.
Valós lehet a feljelentés?
Igen, lehetséges, de az ellenkezője is.
Az ügyészség nem ítéletet hozott, amikor a vizsgálat lefolytatásáról döntött. Azt mondta ki, hogy a felvetéseket tisztázni kell.
Ez lehet egy komoly ügy kezdete, de lehet egy olyan eljárásé is, amelynek végén megállapítják: nem történt bűncselekmény.
A városvezetés legerősebb érve az, hogy a klub átvételével kapcsolatos döntések nyilvánosak és szabályosak voltak. Cser-Palkovics András szerint a Fehérvár FC objektív jogi helyzetével kapcsolatban nincs ok kételyre, az érdeklődők pedig minden lehetőséget megkapnak arra, hogy betekintsenek a rendelkezésre álló dokumentumokba.
Ezzel szemben a feljelentés teljes tartalmát nem ismerjük. Így azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy konkrét szerződéseket, pénzügyi műveleteket és döntéseket kifogásol-e, vagy csupán politikai feltételezéseket tartalmaz.
Aki most biztos bűncselekményről beszél, előreszalad. Aki pedig bizonyítékok bemutatása nélkül biztosan alaptalannak nevezi az ügyet, ugyanígy előreszalad.
Mi lehetett a feljelentő célja?
Erre jelenleg nincs bizonyítható válasz.
Lehetséges, hogy a feljelentő valóban közpénzügyi vagy gazdálkodási problémát vélt felfedezni. Lehetséges, hogy politikai támadást akart indítani a városvezetéssel szemben. Az is elképzelhető, hogy éppen az értékesítési folyamatot akarta megakasztani.
A szándékot nem lehet pusztán a következményekből visszafelé megfejteni.
Ha valaki tudatosan valótlan állításokkal, kifejezetten károkozási céllal tett feljelentést, annak viselnie kell a jogi következményeket. Ha azonban jóhiszeműen jelzett egy általa szabálytalannak tartott ügyet, akkor nem lehet pusztán azért meghurcolni, mert a hatósági vizsgálat kellemetlen helyzetet teremtett.
A közpénzek felhasználásának ellenőrzése nem lehet bűn.
A tudatosan hamis feljelentés viszont nem közérdekű kontroll, hanem rombolás.
A kettő közötti különbséget nem a polgármester Facebook-bejegyzése, hanem a bizonyítékok dönthetik el.
Ki hibázott?
A legegyszerűbb válasz az lenne: a feljelentő. Csakhogy ez túl kényelmes magyarázat.
A Vidi értékesítése már a vizsgálat előtt sem haladt egyenes úton. A mostani ugyanis már a harmadik pályázati kör.
A korábbi eljárásban a brit–olasz Racing Ltd. nem tudta bemutatni a pályázatában vállalt, 5,3 milliárd forintos befektetési képességet igazoló bankgaranciát, ezért az értékesítés ismét eredménytelenül zárult. Erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Visszalépett a vevő, újra eredménytelen a Vidi eladása
Ez azt jelenti, hogy a klub eladása nem kizárólag a feljelentés miatt nehéz. A hatósági ügy egy már korábban is bizonytalan folyamatba robbant bele.
Hiba volt úgy eljutni a harmadik pályázatig, hogy még mindig ennyire szűknek és sérülékenynek látszik a valóban komoly, tőkeerős érdeklődők köre.
Hiba lenne az is, ha a városvezetés a feljelentőre mutogatva megfeledkezne az előző sikertelen értékesítési kísérletekről.
Hiba lenne, ha a hatóságok évekig hagynák lebegni az ügyet. Egy elhúzódó, gyanúsított és lezárás nélküli vizsgálat akkor is tönkreteheti a klub piaci értékét, ha a végén kiderül, hogy senki nem követett el bűncselekményt.
December 4-ig kaptak időt az érdeklődők
A pályázati határidő meghosszabbítása ebben a helyzetben indokolható döntés.
Az eredeti kiírás szerint az ajánlatokat november 27-én 16 óráig lehetett volna benyújtani. Az új határidő december 4-én 16 óra.
Ez egyetlen plusz hetet jelent.
Ennyi idő alatt az érdeklődők további dokumentumokat kérhetnek, jogi szakértőkkel vizsgálhatják meg a kialakult helyzetet, és eldönthetik, hogy a hatósági eljárás jelent-e számukra vállalhatatlan kockázatot.
A kérdés azonban az, hogy egy hét elegendő lehet-e olyan bizonytalanságok tisztázására, amelyekre jelenleg még a nyilvánosság sem kapott pontos válaszokat.
A határidő meghosszabbítása időt ad, de jogbiztonságot önmagában nem teremt.
Mit mondanak a fehérváriak?
A polgármester bejegyzése alatt megjelenő hozzászólások erősen megosztott képet mutatnak.
Többen politikai bosszúhadjáratot sejtenek az ügy mögött, és attól tartanak, hogy a bizonytalanság miatt végül nem lesz vevő, a klub pedig ismét a megszűnés szélére kerülhet.
Mások szerint a városnak eleve nem kellett volna átvennie a Vidit. Több hozzászóló úgy véli, hogy a klub iránt valójában nincs megfelelő piaci érdeklődés, és ezt nem lehet kizárólag a feljelentéssel magyarázni.
Megjelent az a józanabb álláspont is, hogy a feljelentés megalapozottságáról nem a városvezetésnek, hanem a hatóságoknak kell dönteniük.
Mások azt hangsúlyozták: egy valóban komoly vevő nem feltétlenül távozik, hanem átvilágítja a klubot, és akkor marad, ha mindent rendben talál.
A hozzászólások között stadionfejlesztési, gazdálkodási és korábbi vezetési döntéseket bíráló vélemények is megjelentek.
A Facebook-kommentek természetesen nem tekinthetők reprezentatív közvélemény-kutatásnak. A nyilvánosan látható, a platform által legrelevánsabbnak sorolt hozzászólások azonban jól mutatják, hogy a történetet már nem lehet egyetlen mondattal lezárni.
A fehérváriak egy része feljelentői támadást, mások hosszabb ideje tartó vezetési és üzleti kudarcot látnak.
Nem elég azt mondani, hogy minden rendben van
Az önkormányzat azt ígéri, hogy a pályázók minden lehetőséget megkapnak a tények megismerésére. Azok az érdeklődők, akik aláírják a titoktartási nyilatkozatot, hozzáférhetnek az átvilágításhoz szükséges pénzügyi és üzleti adatokhoz.
Ez helyes, de most már kevés. A jó hírnevet nem fenyegetésekkel lehet visszaszerezni, hanem átláthatósággal.
Egy feljelentés nem dönthetne egy klub sorsáról
A feljelentő hibázhatott. A városvezetés hibázhatott. A korábbi tulajdonos és a klub korábbi irányítói is hagyhattak maguk után olyan örökséget, amely miatt ma nehéz stabil befektetőt találni.
A hatóságok pedig akkor hibáznának, ha indokolatlanul elhúznák az eljárást, és hónapokon vagy éveken keresztül hagynák bizonytalanságban a klubot, a várost és a lehetséges befektetőket.
A legfontosabb tanulság ennél kellemetlenebb: ha egyetlen feljelentés elég ahhoz, hogy a Vidi értékesítése ismét veszélybe kerüljön, akkor nemcsak a feljelentéssel van baj. Akkor maga a klub üzleti helyzete, képviselt értéke és az értékesítés folyamata is túl törékeny.
A Vidit most nem újabb politikai üzenetek mentik meg. Nem a bűnbakkeresés. Nem az, ha az egyik oldal előre bűnöst, a másik előre ártatlant hirdet.
Gyors hatósági tisztázás, teljesebb nyilvánosság és valóban tőkeerős, ellenőrzött tulajdonos kell. Minden más csak időhúzás, abból pedig Fehérváron már túl sok volt.