Át fog alakulni a munkahelyünk: ezt hozza a mesterséges intelligencia kora

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése kapcsán a leggyakoribb laikus félelem az, hogy az algoritmusok feleslegessé teszik az emberi munkát. Ha azonban a sci-fi forgatókönyvek helyett a gazdasági adatokat és az iparági szakértők elemzéseit vizsgáljuk, egy sokkal árnyaltabb – és a mindennapi gyakorlat szempontjából sokkal fontosabb – kép rajzolódik ki.

Az OpenAI, vagyis a ChatGPT mögött álló vállalat vezető közgazdásza, Aaron Chatterji szerint a technológiai forradalmak története azt mutatja, hogy az új eszközök jellemzően nem kiváltják a szakembereket, hanem brutális mértékben megnövelik a termelékenységüket.

A lyukkártyától a ChatGPT-ig

Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent ez a gyakorlatban a cégek és a munkavállalók számára, érdemes a múltba tekinteni. Chatterji egy rendkívül szemléletes családi példán keresztül világította meg a folyamatot. Édesapja, aki szintén közgazdászként dolgozott, a nyolcvanas évek közepén élte át a személyi számítógépek forradalmát.

Akkoriban a bonyolult statisztikai és regressziós számításokat hatalmas, teremméretű nagyszámítógépeken, lyukkártyák segítségével végezték. Amikor megjelentek az asztali PC-k, a közgazdászok munkája nem szűnt meg. A feladataikat onnantól kezdve a saját íróasztaluknál ülve, töredéknyi idő alatt tudták elvégezni. Az eszköz drasztikusan átalakította a napi rutint, de az emberi szakértelemre, a kapott adatok értelmezésére továbbra is szükség volt.

Ugyanez a mintázat ismétlődik most, csak az asztali számítógépeket az AI-modellek váltották fel. A szoftverfejlesztők esete tökéletes indikátora ennek a folyamatnak. Bár sokan azt jósolták, hogy a kódgeneráló algoritmusok tömeges munkanélküliséget okoznak a programozók körében, a valóságban a fejlesztők most az AI segítségével gyorsabban írnak kódot, míg a felszabaduló idejüket komplexebb problémák megoldására fordíthatják.

Az európai gazdaság kritikus pillanata

A jelenség már régen nem csak a Szilícium-völgy technológiai cégeinek belügye. Az Európai Központi Bank (EKB) és más vezető jegybankok számára a mesterséges intelligencia integrációja a legfontosabb makrogazdasági kérdéssé lépett elő. Az ok egyszerű: ha a technológia tömeges munkanélküliséget okozna, az azonnal visszavetné a gazdasági növekedést és felborítaná az inflációs egyensúlyt.

Azonban Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza és Christine Lagarde jegybankelnök is arról számolt be, hogy egyelőre nincsenek leépítési hullámra utaló jelek az euróövezetben. Sőt, az európai vállalatok a korábbi technológiai váltásokhoz képest meglepően gyorsan adaptálják a mesterséges intelligenciát, ami kifejezetten pozitív hatással lehet a kontinens beruházási kedvére és termelékenységére.

Mit jelent ez a piacnak?

Európa egy sajátos paradoxonnal néz szembe: miközben a legfejlettebb nyelvi modelleket és AI-infrastruktúrákat amerikai vállalatok (mint az OpenAI vagy a Google) birtokolják, az európai gazdaság mégis hatalmasat nyerhet.

A gazdaságtörténet ugyanis azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül az a gazdaság profitál a legnagyobbat egy új általános célú technológiából, amelyik feltalálja azt, hanem az, amelyik a leggyorsabban és leghatékonyabban építi be a saját iparágába. Legyen szó a német autóiparról, a francia agráriumról vagy éppen a hazai szolgáltató szektorról, a versenyelőnyt a jövőben nem a technológia birtoklása, hanem a sikeres alkalmazása fogja jelenteni.