Az év első negyedévében a magyar gazdaság növekedését nagyrészt a lakossági fogyasztás élénkülése fűtötte. Ebben a folyamatban – a statisztikák alapján – komoly szerepet játszott egyfajta ideiglenes, választások előtti költekezési reflex. Bár ez rövid távon pörgette a számokat, egy egészséges gazdaság tartósan nem épülhet kizárólag a belső vásárlóerőre, különösen egy olyan nyitott piacon, mint a magyar.
Itt kapnak kritikus szerepet a legfrissebb külkereskedelmi adatok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi jelentése szerint megtört az idei évre jellemző lassú lejtmenet: 502 millió eurós többlet keletkezett az áruforgalmi egyenlegben.
Mit jelentenek a számok a gyakorlatban?
Az önmagában nem meglepetés, hogy Magyarország többet exportál, mint amennyit importál, a külső egyensúly eddig is stabil volt. Az igazi aggodalmat az elmúlt hónapokban az okozta, hogy a rengeteg új gyárépítés és kapacitásbővítés ellenére a kivitel nem akart felpörögni. Korábban ez erős ellentmondásban állt az ipari mutatók éledezésével, ráadásul a nyugat-európai partnerek, különösen a német piac gyengélkedése folyamatosan visszahúzta a hazai adatokat.
Májusban azonban – euróban számolva – 7,4 százalékkal ugrott meg a kivitel az egy évvel korábbihoz képest, ráadásul a KSH az áprilisi számokat is felfelé módosította. Makrogazdasági szempontból még fontosabb az úgynevezett volumenalapú növekedés, amely az áremelkedések hatását kiszűrve, a ténylegesen előállított és kiszállított áruk mennyiségét méri: ez 5,1 százalékos bővülést mutatott.
A statisztikák megértését segíti a KSH legfrissebb jelentésének technikai alapadata:
KSH Májusi Export Adatösszesítő:
- Külkereskedelmi többlet: +502 millió EUR
- Értékalapú export növekedés: +7,4% (É/É)
- Volumenalapú export növekedés: +5,1% (É/É)
A fehérvári példa: amikor a beruházás beérik
Az elméleti makrogazdasági mutatók mögött a valós, regionális ipari központok mindennapos teljesítménye húzódik meg. A hazai export egyik legfontosabb fellegvára, Székesfehérvár tökéletes példája annak, hogyan rajzolják át az elmúlt évek beruházásai a külkereskedelmi térképet. A város meghatározó szereplői – köztük a jelentős elektronikai és ipari összeszerelést végző Videoton – mind hozzájárulnak az exportvolumen fenntartásához és növekedéséhez,.
Különösen a japán tulajdonú Denso Gyártó Magyarország Kft. esete szemléletes, amely a hagyományos autóipari alkatrészek mellett a jövő technológiáira fókuszál. A vállalat a közelmúltban egy nagyszabású, 25 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházást indított el Székesfehérváron, amelynek célja egy új, elektromos és hibrid járművekhez alkatrészeket gyártó részleg kialakítása.
Ezek a jövőálló szektorok azok, amelyek a hagyományos német belső égésű motorpiac bizonytalanságai idején is képesek fenntartani, sőt növelni a megrendeléseket. Az ilyen újonnan átadott, modern technológiát alkalmazó gyártósorok felpörgése adja azt a többletet, ami a makroszintű adatokban már érdemi fordulatként jelentkezik.
Új láncszemek a világgazdaságban
A piac és a hazai vállalatok számára ez a fordulat azt jelzi, hogy az új termelési láncokba való bekapcsolódás kezd beérni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újonnan átadott üzemek elkezdték a tényleges termelést, és az itt előállított fejlett termékek exportja képes kompenzálni a hagyományos felvevőpiacaink lassulását.
A vállalatok szempontjából a külpiaci kereslet magára találása növeli a kiszámíthatóságot, és igazolja a korábbi beruházások megtérülését. Ha a belső, lakossági fogyasztás lendülete a választási időszak lezárultával alábbhagy, a most éledező export zökkenőmentesen veheti át a gazdasági motor szerepét, érdemben javítva az ország egész éves növekedési kilátásait.
