Újabb pénzügyi mentőöv érkezik a tavalyi aszályt megszenvedő kukoricatermesztőknek

A magyar mezőgazdaság elmúlt évtizedeinek egyik legsúlyosabb sokkját hozta a tavalyi aszály, amely több mint 550 ezer hektáron pusztította el vagy károsította súlyosan a termést. Bár az állami kárenyhítési rendszer már jelentős összegeket fizetett ki, a szektor likviditási problémái a következő őszi szezon előtt ismét felszínre kerültek. Ezt a feszültséget hivatott enyhíteni egy új, célzott támogatási forma.

Kinek és mennyi jut a gyakorlatban?

A hivatalos közlemények alapján egy 10,8 millió eurós (nagyságrendileg 4,2 milliárd forintos) keret nyílt meg, amelyet kifejezetten a tavalyi aszály során veszteséget elkönyvelő kukoricatermesztők vehetnek igénybe. A forrás a mezőgazdasági válságtartalékból származik, ami egy olyan, elsősorban uniós hátterű pénzügyi védőháló, amelyet a piacot vagy a termelést érő rendkívüli, előre nem látható sokkhatások tompítására hoztak létre.

A támogatás lehívása szoros menetrendhez kötött:

• A kérelmek benyújtásának végső határideje augusztus 5.
• A megítélt összegek kifizetését legkésőbb szeptember 30-ig teljesítik a hatóságok.

Ez az ütemezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett gazdaságok még az őszi betakarítási és vetési munkálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó beszerzések (például vetőmag, műtrágya) előtt megkapják az összeget, ami kritikus fontosságú lehet a működőképességük fenntartásában.

Kiegészítő segítség, nem a fő mentőcsomag

Ahhoz, hogy megértsük a most bejelentett 10,8 millió eurós összeg súlyát, érdemes a teljes aszálykáros képet vizsgálni. Ez a forrás nem a nulláról indítja a kártalanítást, hanem a már eddig kifizetett hazai kárenyhítő juttatásokra épül.

Az állam korábban összesen 46,5 milliárd forintot utalt ki kárenyhítés címén a gazdáknak, amelyből 37,4 milliárd forintot dedikáltan az aszálykárok kompenzálására fordítottak. A mostani, bő 4 milliárd forintos keret tehát a fő kártalanítási csomag mintegy 10-12 százalékát teszi ki. Nem oldja meg a hazai agrárium összes problémáját, de a legsúlyosabban érintett, tőkehiányos kukoricatermesztők számára az őszi likviditási szakadék áthidalását jelentheti.

Szigorú feltételek és a Fejér megyei helyzetkép

Bár a 10,8 millió eurós keret komoly mentőövet jelent, a támogatás elnyerése szigorú feltételekhez kötött. A jogszabályi tervek és az agrárszakmai beszámolók alapján a jogosultság alapja, hogy az érintett termelők igazoltan legalább 30 százalékos terméskiesést szenvedjenek el. Szakmai becslések szerint a jóváhagyott, károsodott területek után a gazdák hektáronként várhatóan 20–25 ezer forint körüli támogatásra számíthatnak, amely kiegészítheti az eddigi kártalanításokat.

A probléma területi súlyosságát és az aszály mértékét jól példázza a Közép-Dunántúl, ezen belül is Fejér megye (vármegye) helyzete. Bár a terület hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkezik a kukoricatermesztéshez, a helyi gazdálkodók statisztikái és beszámolói aggasztó tendenciát mutatnak. A megyei termelők jelzései alapján a kár mértéke több helyen már korán elérte a 30 százalékot, de a legrosszabb forgatókönyvek szerint az 50-60 százalékos veszteséget is megközelítheti. Szintén sokatmondó történelmi adat a térségből, hogy az elmúlt öt évből négyszer is 6 tonna alatt maradt a hektáronkénti kukoricatermés. Mindez élesen rávilágít arra, hogy a klímaváltozás miatti aszálykockázat immár állandósult teherré vált a hazai agrárium számára.