Eltörlik a kötelező kamarai hozzájárulást, 900 ezer vállalkozást érint

A kormány eltörli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára kötelezően fizetendő ötezer forintos éves hozzájárulást. A döntést Magyar Péter jelentette be szerdán a Facebookon. A miniszterelnök szerint az intézkedés megközelítőleg 900 ezer vállalkozásnak nyújt segítséget.

A hozzájárulás 2012. január 1. óta kötelező. A gazdasági kamarákról szóló törvény 2011 végén elfogadott módosítása minden működő egyéni és társas vállalkozás számára kötelezővé tette a kamarai regisztrációt és az éves hozzájárulást. Az első befizetési határidő 2012. március 31. volt. Az ötezer forintos díjat kezdetben a területi kamarák, 2022 óta pedig az MKIK részére kellett fizetni.

A díj mértéke a legutóbbi időszakig sem változott: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint a 2025-ös hozzájárulás továbbra is egységesen ötezer forint volt, március 31-i befizetési határidővel. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb egyéni vállalkozó és a legnagyobb társaság is ugyanakkora összeget fizetett, a cégmérettől függetlenül.

A regisztrációs kötelezettség azonban nem csupán a befizetésről szólt. Az MKIK feladatai közé tartozik a gazdálkodó szervezetek nyilvántartása is, egyes ágazatokban külön szabályokkal – ide tartozik például az építőipari kivitelező vállalkozások kötelező nyilvántartásba vétele. A kötelező kamarai rendszer így nemcsak pénzügyi tételt, hanem adminisztratív kapcsolatot is jelentett a vállalkozások és a kamara között.

Az egészségügyi vállalkozókat is érinti

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán úgy reagált, hogy a döntés az egészségügyben dolgozó vállalkozókat is érinti. Ezek közé tartoznak a háziorvosok, fogorvosok, szakorvosok és más egészségügyi szolgáltatók, akik egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságon keresztül működtetik praxisukat, így fizetniük kellett a hozzájárulást. A miniszter szerint az indokolatlanul fenntartott kötelező terhek megszüntetése egyszerűbb működést jelent számukra.

A Magyar Orvosi Kamara az elsők között jelezte annak idején, hogy nem ért egyet a kamarai törvény módosításával. Tiltakozott az ellen, hogy a vállalkozó orvosoknak a szakmai kamara mellett az MKIK-ba is regisztrálniuk kell magukat.

Régóta napirenden volt a díjrendszer átalakítása

A fix összegű hozzájárulás átalakítása nem előzmény nélküli. Nagy Elek, az MKIK elnöke korábban maga is felvetette a rendszer módosítását: a fix ötezer forint helyett cégmérethez igazított, sávos díjfizetést javasolt, hogy a kisebb vállalkozásokra kevesebb teher háruljon. Az elképzelés azonban vitát váltott ki a szakmában.

A Portfolio 2026 júliusi beszámolója szerint az Adótanácsadók Egyesülete élesen reagált a reformjavaslatokra, és nem a díj átalakítását, hanem a kötelező kamarai hozzájárulás és regisztráció teljes eltörlését sürgette. A vita akkor arra is kiterjedt, hogy az egyéni vállalkozások adminisztrációja esetleg a kamarához kerülhet. A mostani kormányzati döntés így egy régóta zajló szakmai vita egyik lehetséges végpontját jelenti.

Felülvizsgálják a teljes kamarai rendszert

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerdán a Facebookra feltöltött videóban közölte, hogy megkezdték a gazdasági kamarákról szóló törvény felülvizsgálatát. Átvilágítják a teljes kamarai rendszert: a központi és a területi kamarák viszonyát, a finanszírozásukat, az állami támogatásokat, az állami felügyelet rendszerét, az átláthatóságot és az előző kormánnyal kötött megállapodásokat.

A miniszter szerint a hozzájárulást azért törlik el, mert a legkisebb társaságoknak minden forint számít. Megfogalmazása szerint a kormány nem akarja velük megfizettetni egy olyan rendszer árát, amelyből szinte semmit nem profitálnak.

Kapitány István közölte azt is, hogy az MKIK-hoz átmeneti jelleggel kamarai biztost jelölnek ki. Feladata lesz átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenni a szervezet működését és gazdálkodását, valamint segíteni a közpénzek felelős és hatékony felhasználását.

Programok és a visszavett támogatások

Az MKIK az elmúlt években több, állami forrásból finanszírozott programot működtetett a vállalkozások támogatására, a vállalkozásfejlesztéstől a szakképzésen át a külpiaci megjelenés segítéséig. A miniszter szerint azonban a végrehajtás nem minden esetben volt hatékony: volt olyan program, amelyben a rendelkezésre álló több milliárd forintos forrás jelentős részét nem sikerült határidőre felhasználni, máskor pedig jelentős összegek jutottak projektmenedzsmentre és kommunikációra.

Az előző két év támogatásaiból a számítások szerint csaknem 3 milliárd forint maradt felhasználatlan. Ezt azonnali hatállyal visszaveszik, a 2026-os támogatást pedig már nem folyósították. „Ezek a források közpénzek, ezért minden egyes forinttal el kell számolni” – fogalmazott a tárcavezető.

Az új rendszerben a központi és a területi kamaráknak saját vállalkozásfejlesztési programot kell kidolgozniuk, ezekkel pályázhatnak majd állami támogatásra. Kapitány István szerint olyan rendszert kell létrehozni, amelyben „a kamara van a vállalkozásokért, nem pedig fordítva”, és ahol nem a befizetett pénz, hanem az elvégzett munka adja a működés legitimitását.

Fotó: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Facebook