Záportározók a klímaválság idején: székesfehérvári többfunkciós vizes élőhelyet hoznak létre

A székesfehérvári Stratégia Bizottság asztalára kerültek a város klímastratégiájának első konkrét, gyakorlati tervei. A felmérő és tervező munka eredményeként öt új záportározó koncepcióterve készült el.

Ezek a létesítmények nem csupán a csapadékvíz felfogását szolgálnák. A tervek szerint a Sóstóhoz hasonló vizes élőhelyeket alakítanának ki, amelyek természetközeli parkként funkcionálnak, és hozzájárulnak a közvetlen környezetük hőmérsékletének szabályozásához.

Költségek és megvalósítás

A beruházások finanszírozása több forrásból történhet. A kisebb, 50-100 millió forintos nagyságrendű projekteket a város saját költségvetésből is meg tudja valósítani. A nagyobb volumenű tározók kialakításához azonban állami vagy európai uniós pályázati forrásokra lesz szükség.

Amennyiben a képviselőtestület rábólint a koncepcióra, megkezdődhet a részletes kiviteli tervek elkészítése. Ezt követően a közgyűlés választja majd ki, hogy melyik tározó épüljön meg elsőként.

A lakosság a belváros zöldítését sürgeti

Bár a közösségi médiában közzétett tervek alatt többen üdvözölték a vízmegtartó beruházásokat, a hozzászólások alapján a helyiek jelentős része a városközpont élhetőbbé tételét tartja a legégetőbb problémának.

Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a belvárosban a nagy kiterjedésű térköves felületek és az árnyékolók hiánya miatt nyáron elviselhetetlen a hőség. Egy visszatérő észrevétel szerint a klímastratégiának elsősorban a sűrűn beépített, fák nélküli területek hűtésére, valamint a lakótelepek zöldítésére kellene fókuszálnia a külvárosi beruházások előtt. Szintén gyakori kritika volt az intenzív beépítés: többen kifogásolták, hogy családi házak helyére többemeletes társasházakat húznak fel a belső kerületekben.

Kritikák a fűnyírás és a karbantartás miatt

A kommentekből egyértelműen kirajzolódik a városi zöldfelület-kezeléssel kapcsolatos elégedetlenség is. Több lakos élesen bírálta, hogy az önkormányzat az extrém hőhullámok előtt is rövidre nyíratja a füvet, ami a talaj gyors kiszáradásához és a hőmérséklet drasztikus emelkedéséhez vezet.

Egy másik visszatérő probléma a már meglévő csatornák és vizes élőhelyek állapota. A hozzászólók szerint a Rózsaligetnél található Varga-csatorna elhanyagolt, elhínárosodott, a Bregyó környékén pedig a lekaszált növényzet akadályozza a víz elfolyását. Felmerült az a gyakorlati kérdés is, hogy az egyre gyakoribb aszályos időszakokban lesz-e elegendő csapadék az új záportározók feltöltéséhez.

Forrás: Cser-Palkovics András Facebook