Székesfehérvár a 7. legjobb város a régióban – új fejlesztési stratégián dolgozik az önkormányzat

Székesfehérvár a vizsgált 42 kelet-közép-európai város közül a 7. helyen végzett az Egyensúly Intézet új településindexében. Az eredményt hétfőn ismertették azon a szakmai fórumon, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester bemutatta a város 2038-ig szóló fejlesztési vízióját is.

A „Székesfehérvár a következő évtizedben” címmel rendezett fórumot a Prosperis Alba Kutatóközpont és Székesfehérvár Önkormányzata tartotta a Hiemer-házban. A találkozó célja a város fejlesztési lehetőségeinek és kihívásainak áttekintése volt szakemberek bevonásával.

Nemzetközi összevetésben a 7. hely

Az Egyensúly Intézet 2024 óta évente vizsgálja a hazai nagyvárosok fejlődését, ebben a rangsorban Székesfehérvár rendszeresen az élen végez. Ezért készült el a nemzetközi összehasonlítás, amelynek eredményét Marek Bertram, az intézet vezető elemzője ismertette.

A kutatás nyolc nyitott gazdaságú ország – Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia – 42 városát vetette össze Fehérvárral. Lengyelország és Csehország városi szintű adatok hiányában kimaradt az elemzésből.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán, 35 indikátor alapján Székesfehérvár a 7. helyre került. Az első három helyet Tartu, Maribor és Nagyszombat foglalta el.

Erősségek és gyengeségek

A felmérés szerint Székesfehérvár első helyen áll a foglalkoztatottság terén, 1000 főre 876 munkavállaló jut. A város az IT és kommunikáció, valamint a tudományos területen dolgozók arányában is előkelő, a 4., illetve a 10. helyet érte el.

A közbiztonságban, az erőszakos bűncselekmények számát nézve Fehérvár az egyik legbiztonságosabb város. A lakosságszámra vetített kórházi ágyak tekintetében a 3. helyre került. A havi buszbérlet ára az egyik legolcsóbb a mezőnyben.

A népességmegtartásban és a lakásépítésben a város a középmezőnyben helyezkedik el. A havi nettó keresetek összehasonlításában a mezőny második felében található.

A gyengeségek között Marek Bertram a diplomások alacsony arányát emelte ki, itt Fehérvár a mezőny hátsó felében van. A vasúti megállóhelyek számában szintén a mezőny végén szerepel a város.

„Ahhoz képest, hogy nem turisztikai központ, elég magas a vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy az ide dolgozni járók itt is költik el a pénzüket” – fűzte hozzá az elemző.

Az elemzés szerint Fehérvár leginkább Nagyszombathoz, Besztercebányához, Trencsénhez és a litván Klaipedához hasonlít: 19 indikátorban szinte azonosak, 9-ben erősebb, 7-ben gyengébb a magyar város.

Fejlesztési javaslatok

A kutató három területet – turizmus, felsőoktatás és élhetőség – jelölt meg fejlesztésre. Javaslatai között szerepel egy 2040-ig megvalósítandó okosváros-koncepció, amelyben a lakosság bevonásával működő adatközpont figyelné a parkolást, az energiafogyasztást és a város dinamikáját.

További javaslatai: egy évente megrendezett testvárosi innovációs és gazdasági fórum, egy társfinanszírozott egyetemi ösztöndíj, valamint térségi vendégkártya bevezetése a turizmus fellendítésére.

A Szent István Emlékév és a városfejlesztés

Dr. Belényesy Károly régész, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője a 2038-as Szent István Emlékév előkészületeiről beszélt. Az előadó szerint az egykori koronázótemplom helyén az 1938-as emlékév során kialakított állapot nem tekinthető véglegesnek, ezért komplex megújításra van szükség.

Belényesy szerint az UNESCO világörökségi cím elnyerése is perspektíva lehet a bazilika megjelenítése során. Kiemelte a koronázási palást és Szent István szarkofágjának szerepét.

„Nem a múltat építjük vissza, hanem megidézzük az egykori tereket” – fogalmazott a régész.

A polgármester víziója és a helyi bevételek kérdése

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a történelem, a gazdaság és a közösség hármasára építve képzeli el a város jövőjét, EU-s, állami és önkormányzati források, valamint magántőke bevonásával.

„2038 számunkra egy vízió: a millenniumra Fehérvárnak hazánk legjobb városává kell válnia” – mondta a polgármester.

Kiemelt kérdésként fogalmazta meg, hogy a helyben előállított gazdasági teljesítményből származó bevételek maradjanak helyben. „Ha a szolidaritási hozzájárulást – amely jövőre várhatóan 10 milliárd forintot tesz ki Székesfehérvár esetében – helyben, az agglomerációt is segítve költhetnénk el, akkor 5-10 év alatt a nyugat-európai városokkal is képes lenne Székesfehérvár a versenyt felvenni” – jelentette ki.

A polgármester szerint bár a gazdasági adatok kedvezőek, az ipar szereplői háttérbeszélgetéseken nehézségeket is jeleznek.

Tervek és menetrend

Cser-Palkovics elmondta, a város meg kívánja pályázni az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, és be szeretné vonni a középiskolásokat és egyetemistákat a munkába. A kormány bérlakásépítési programjához a város közművesített telkeket biztosít, és foglalkozni kíván a nem hasznosuló önkormányzati épületek sorsával is.

A tervek között szerepel új vizes élőhelyek kialakítása minden városrészben, a közösségi közlekedés bővítése, valamint egy mentális egészségprogram a fiatalok számára.

A programtervezetet októberben hozzák nyilvánosságra, ezt követi a társadalmi vita. A tervek szerint 2027 elején fogadhatja el a program a Székesfehérvár Közgyűlése.