Nyomozás indult a Kréta, a Neptun és a Poszeidon szoftverek ügyében
2026. 07. 24. 10:11
Olvasási idő: 2 perc
Nyomozás indult a közoktatásban, felsőoktatásban és közigazgatásban használt Kréta, Neptun és Poszeidon szoftverek ügyében. A gyanú szerint a rendszereket fejlesztő cégek verseny nélkül jutottak monopolhelyzethez és jelentős állami megbízásokhoz az előző kormányzati ciklusban.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy júliusi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy egy negyvenoldalas feljelentés alapján nyomozás indult az állam által használt kulcsfontosságú informatikai szoftverek ügyében. A tárca vizsgálata arra jutott, hogy ezen a területen teljesen megszűnt a piaci verseny, ami kiszolgáltatottá tette az államot, a szolgáltatások árai pedig indokolatlanul megugrottak.
Titkos határozatok és húszmilliárdos megbízások
A minisztérium feltárta, hogy a programok használatát a nyilvánosság kizárásával, a Magyar Közlönyben nem publikált, titkos döntésekkel tették kötelezővé az intézmények számára. A rendszerek forráskódja és a szerzői jogok eközben egyetlen magánvállalkozás birtokában maradtak.
A korábbi kormányzat a választásokat megelőző hónapokban megközelítőleg húszmilliárd forint értékben kötött újabb szerződéseket az érintett területen. Magyar Péter állítása szerint a monopolhelyzetbe került cégek Fauszt Zoltánhoz, Palkovics László korábbi miniszter barátjához köthetők.
Célkeresztben az oktatás és a közigazgatás
A szoftverek mindhárom érintett ágazatban komoly pénzügyi előnyöket biztosítottak a fejlesztőknek a választások előtti időszakban:
A közoktatásban használt Kréta tisztázatlan jogszabályi háttérrel és kiugróan magas összegekért szerezte meg az egyeduralkodó pozíciót.
A felsőoktatási intézmények által használt Neptun üzemeltetője röviddel az áprilisi választások előtt drasztikusan megemelte a szolgáltatási díjakat.
Az állami szerveknél titkos határozattal kötelezővé tett Poszeidon iratkezelő rendszert fejlesztő céggel mindössze fél évvel a választások előtt kötöttek új megállapodásokat a döntéshozók.
Fotó: MTI