Harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész országban

Harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész országban

Harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos Magyarország teljes területére július 30., csütörtök 0 órától augusztus 4., kedd éjfélig. A tartós kánikula főként az időseket, a kisgyermekeket, a várandósokat és a krónikus betegeket veszélyezteti.

A harmadfokú hőségriasztás a legmagasabb fokozat, ezért a hatóságok fokozott óvatosságot kérnek. Az országos tisztifőorvos abban az esetben rendeli el, ha három egymást követő napon a napi középhőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 27°C-ot. Ez sajnos azt is jelenti, hogy az éjszakai felfrissülés is távolra kerül tőlünk.

A több napon át tartó hőség kiszáradást, vérnyomásesést, szédülést és ájulást is okozhat. A meleg ronthatja a fizikai és szellemi teljesítőképességet, növelheti a fáradtságot és a balesetek kockázatát, valamint súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegségek tüneteit.

Különösen veszélyeztetettek a 65 év felettiek, a csecsemők és kisgyermekek, a várandós nők, a mozgáskorlátozottak, valamint azok, akik szabadban vagy nagy hőterhelés mellett dolgoznak. A krónikus betegséggel élőknek és a mentális betegséggel érintetteknek is nagyobb odafigyelésre lehet szükségük.

A hatóságok szerint a megelőzésben a rendszeres folyadékbevitel a legfontosabb. Elsősorban víz fogyasztását javasolják, az alkoholt, a cukros és a magas koffeintartalmú italokat pedig érdemes kerülni.

A legmelegebb, 11 és 15 óra közötti időszakban célszerű hűvös helyen tartózkodni, és kerülni a megerőltető fizikai munkát. A lakások árnyékolása, az éjszakai szellőztetés, a könnyű, világos ruházat, a fejfedő és az UV-védelemmel ellátott napszemüveg is segíthet.

Rosszullét esetén az érintettet hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a test hűtését, és szükség esetén a 112-es segélyhívót kell tárcsázni. Gyermeket vagy háziállatot semmilyen körülmények között nem szabad parkoló autóban hagyni; ha valaki ilyet lát, szintén a 112-t kell hívnia.

Mit tesz Székesfehérvár a hőség idején?

Székesfehérváron a városi tájékoztatások szerint hőség idején működtetik az ivókutakat, és klimatizált helyiségek is elérhetők a lakosság számára. A városban tavasztól őszig 39 állandó ivókút üzemel, hőségriasztás idején pedig további öt helyszínen biztosítanak ivóvízvételi lehetőséget.

Ezeken a kiegészítő pontokon a közlések szerint tűzcsapokra szerelnek ivásra alkalmas szerkezeteket, jellemzően reggeltől az esti órákig. A városi kommunikáció emellett az egészségvédelmi ajánlások közzétételét, az ivóvízellátás zavartalanságát és a közkutak működésének biztosítását is a helyi intézkedések közé sorolja.

A katasztrófavédelem klimatizált helyiségeket tartalmazó listája több székesfehérvári helyszínt is felsorol. Ilyen például az Alba Pláza, az autóbusz-állomás váróterme, a Sóstói Stadion és az Alba Aréna, valamint több üzlet és bevásárlóhely. Aki nem tudja otthon megfelelően hűteni a lakását, annak érdemes a legmelegebb órákban ilyen hűvösebb helyet keresnie.

Edzés kánikulában: mikor mondjunk nemet?

A nagy melegben végzett sportolásnál nem az a fő kérdés, hogy a mozgás elvileg tilos-e, hanem hogy a megszokott edzésterv biztonságos-e az adott körülmények között. A Semmelweis Egyetem szakmai anyaga szerint a nagy meleg és a magas páratartalom a sportteljesítményre is hat, a WHO pedig hőhullám idején a megerőltető fizikai aktivitás kerülését javasolja.

Harmadfokú hőségriasztás idején a szabadtéri, intenzív edzést különösen a déli és kora délutáni órákban érdemes elhalasztani. Ha valaki mégis mozogna, biztonságosabb lehet a kora reggeli vagy késő esti időpont, az árnyékos útvonal, illetve a klimatizált beltéri helyszín. Ilyenkor a terhelést is csökkenteni kell: rövidebb, alacsonyabb intenzitású mozgás indokolt, és már edzés előtt is fontos az ivás. Hosszabb vagy erős izzadással járó terhelésnél elektrolitpótlásra is szükség lehet.

Az edzést azonnal abba kell hagyni, ha szédülés, fejfájás, hányinger, izomgörcs, gyengeség, zavartság vagy ájulásérzés jelentkezik. Ilyenkor hűvös helyre kell menni, meg kell kezdeni a test hűtését, és súlyos vagy nem múló tüneteknél segítséget kell kérni. Időseknek, krónikus betegeknek, várandósoknak, gyerekeknek és hőséghez nem szokott amatőr sportolóknak harmadfokú riasztás idején inkább a pihenés, az árnyékos séta vagy a hűvös beltéri, alacsony intenzitású mozgás lehet a biztonságosabb választás.

A kánikula a tűzveszélyt is növeli.

Az elmúlt időszakban naponta csaknem száz szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezért a hőségriasztás idején a szabadtéri tűzgyújtás kerülését kérik.

Nyílt égésterű vízmelegítő használata esetén a szén-monoxid-érzékelőre is figyelni kell, mert a nagy melegben a kéményben légdugó alakulhat ki. A légkondicionált helyiségek listája a katasztrófavédelem honlapján érhető el, a friss riasztások pedig a VÉSZ alkalmazásban követhetők.

A hőség hosszabb távú városi kihívás is

Székesfehérváron a forróbb és szárazabb nyarak már a zöldfelületek fenntartását is alakítják. A városportál mintegy 80 ezres közterületi faállományról ír, és a szakemberek szerint a több árnyékot adó fa, a tudatosabb fajválasztás és a csapadék jobb hasznosítása is fontosabbá válik.

A város szárazságtűrőbb növényekkel, mulcsozással, víztakarékos öntözéssel, esőkertekkel és Miyawaki-erdővel is próbál alkalmazkodni. A magasabbra hagyott gyep szintén lehetne a hőség elleni védekezés része, mert a szakemberek szerint a tövig nyírt fűfelület és a magasabb gyep talajhőmérséklete között jelentős különbség alakulhat ki.

A fűnyírásról is szavaztak a fehérváriak

A zöldfelületek kezelése körüli dilemmát jól mutatja, hogy Székesfehérváron 2026. június 15. és 28. között online lakossági szavazást tartottak a közterületi fűnyírás és gyepgazdálkodás jövőjéről. A vita hátterében az állt, hogy az aszályos, forró időszakban több helyen visszafogottabb nyírás vagy csak kontúrnyírás történt, miközben sok lakossági jelzés érkezett a magas növényzet, a toklász és a rendezettség miatt.

A szavazás koncepciója az volt, hogy a helyiek öt gyepgazdálkodási opció közül választhassanak, vagyis ne csak a „nyírni vagy nem nyírni” kérdésről legyen szó, hanem arról is, milyen arányban jelenjen meg a rendszeres kaszálás és a természetközelibb kezelés. Ez azért fontos, mert a magasabb gyep és a méhlegelő klíma- és természetvédelmi előnyökkel járhat, de a mindennapi használatban kényelmi és egészségügyi aggályokat is felvethet.

A lezárt szavazás után a közlések szerint 4332 voks érkezett, és a legtöbben, 37,74 százalék, a korábbi évek ütemterv szerinti rendszeres fűnyírásának folytatására szavaztak. A városvezetés azt jelezte, hogy ezt elsődlegesen figyelembe veszik, ugyanakkor a klíma- és természetvédelmi szempontokat sem hagyják figyelmen kívül.

Székesfehérváron közben nem előzmény nélküli a természetközelibb gyepkezelés: a Városgondnokság anyagai szerint évek óta vannak méhlegelők, amelyek körül kontúrt nyírnak, hogy látható legyen az eltérő fenntartási mód. A hőséghez való alkalmazkodás így nem pusztán műszaki vagy kertészeti kérdés, hanem lakossági kompromisszum is.