Kamatmentes vagy 3 százalékos hitel, 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb félmillió forint önerő. 2027 elején indul a kormány épületenergetikai programja, amely 2030-ig 120 ezer családi ház, társasházi és panellakás korszerűsítését célozza, nagyrészt uniós forrásból.
A kormány sajtótájékoztatón mutatta be épületenergetikai felújítási programját. A konstrukció a családi házakra, a téglaépítésű társasházakra és a panelházakra egyaránt kiterjed. A tájékoztatóról készült videófelvétel szerint a miniszterelnök bevezetője után egy kormányzati felszólaló ismertette a szakmai részleteket diasor segítségével. A felszólaló nevét a felvétel rendelkezésre álló átirata nem rögzíti, a program pontos hivatalos neve pedig a leiratból nem állapítható meg.
A bemutatott számok alapján 2030-ig 633 milliárd forintot fordítanak az épületenergetikai programra, főként uniós forrásokból. A cél 120 ezer lakóingatlan korszerűsítése. A pályázatok 2027 elején nyílnak meg.
A program három pillérre épül, és mindhárom ugyanazt a sémát követi: kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást kombinál. A különbség az összegekben és a kamatban van.
A vissza nem térítendő támogatás mindhárom pillérben 30 vagy 50 százalék. A mértéket az épület felújítás előtti állapota határozza meg: minél rosszabb a kiinduló helyzet, annál nagyobb a támogatás aránya.
A konstrukció lényeges eleme, hogy a támogatást nem külön folyósítják, hanem a hiteltőkéből írják jóvá. A hitel tehát előfinanszírozza a felújítást. Ha a pályázó igazolja az elért eredményt, a támogatás összegét levonják a tartozásából.
A felszólaló szerint a miniszterelnök is kiemelte, hogy olyan program, amely a családi házaktól a panelházakig terjed, legalább 16 éve nem volt Magyarországon. „Ez tényleg a családi házaktól a panelházakig terjedő program” – fogalmazott. A legnagyobb kihívásnak a panelfelújítást nevezte, a megvalósíthatóság mellett pedig azzal érvelt, hogy a környező országok már megmutatták, hogy ez kivitelezhető.
A felszólaló mintaszámítást is bemutatott. Egy rossz állapotú családi ház felújításához a tulajdonos kihasználhatja a teljes, 15 millió forintos keretet. Ha a ház állapota alapján az 50 százalékos támogatásra jogosult, akkor 7,5 millió forint végleges támogatásként jóváíródik. A fennmaradó 7,5 millió forintot kell visszafizetnie, 3 százalékos fix kamattal, 15 év alatt.
A folyamat három lépésből áll:
A legfeljebb 500 ezer forintos önerőt a felszólaló úgy indokolta, hogy a pályázók aktívan vegyenek részt a folyamatban, és nekik is értéket teremtsen, a részvételt viszont ne akadályozza.
A felszólaló maga nevezte a legsűrűbben feltett kérdésnek, hogy mire használható a pénz. A családi házas pillérben a következő munkák támogathatók:
A másik gyakori kérdésre, hogy lehet-e a forrást gázkazánra fordítani, a válasz nem volt: a gázkazán cseréje nem támogatott.
Az árnyékolás és a hűtés kapcsán a felszólaló többször visszatért a közelmúlt hőhullámára. Szerinte az megmutatta, hogy az árnyékolás sok helyen nincs megoldva, és a helyzet a jövőben sem lesz jobb. Arról is beszélt, hogy a jelenleg üzemelő légkondicionálók általában nem energiahatékonyak, ezért a hűtésben is fejlődésre van szükség.
A társasházi és panelpillérben a cél legalább 60 ezer lakás felújítása, ebből körülbelül 27 300 panellakás. A felszólaló szerint a téglaépítésű társasházak nincsenek jó állapotban, a panelfelújítás pedig nagyon hosszú ideje elmaradt.
A támogatható munkák köre itt bővebb, mert a többlakásos épületek sajátosságait is figyelembe veszi. A hőszigetelés, a nyílászárócsere és a világítás mellett finanszírozható:
Az akadálymentesítést a felszólaló külön, értékalapon emelte ki. Szerinte ez „érdekes módon, de nagyon fontosan” került be, mert „egy progresszív társadalomban, ahol egymásra figyelnünk kell”, ez is a program része.
A panelházas mintaszámítás egy 60 lakásos épületre vonatkozott. Itt lakásonként legfeljebb 4 millió forint hitel vehető igénybe, az önerő pedig a lakásszámmal szorzott összeg: 60 × 200 ezer forint, azaz 12 millió forint az egész házra.
A programba lépés feltétele, hogy a felújítás legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást érjen el. A felszólaló szerint ez nem jelent komoly akadályt, és ennek oka a lakásállomány állapota. „Jó lenne, hogyha azt tudnánk mondani, hogy ez egy nagyon nagy akadály, amit nehéz átugrani, de hát ez nem így van ma Magyarországon” – mondta.
Ezt a helyzetképet bemutató dia támasztotta alá. „Mindenkinek adok egy pillanatot, hogy megeméssze a látványt” – vezette fel. A bemutatott adatok szerint Magyarországon a lakásoknak mindössze 8 százaléka tartozik a legjobb, A–C energetikai kategóriákba, vagyis a többi a D–I besorolások valamelyikébe esik. A program alapvetően a D–I kategóriájú ingatlanokat célozza. Kivétel a családi házas pillér: itt hitelt az A–C besorolású házak is kaphatnak. A felszólaló következtetése szerint az ország „egy óriási feladat előtt” áll.
Külön kitért arra a kételyre, hogy panelházaknál nehezebb lehet elérni a 30 százalékos javulást. Az ismertetett számítások szerint ha egy panelházat leszigetelnek, és a nyílászárók legalább felét kicserélik, a 30 százalék elérhető.
A pályázók eligazítását a Nemzeti Energiaügynökség keretében kiépülő országos tanácsadói hálózat végzi majd, amely a felszólaló szerint az ország minden részén elérhető lesz. A tanácsadók segítenek megtervezni, milyen beavatkozásokkal teljesíthető a 30 százalékos megtakarítás. Ez a panelházaknál, ahol a műszaki megoldások összetettebbek, különösen fontos lehet. A tervezés és a pályázati tanácsadás költsége a hitelkeretből finanszírozható.
A kormány a program egyik fő előnyének az univerzalitást tartja. A felszólaló szerint a támogatás mindenkinek jár Magyarországon, életkortól, lakóhelytől és családi állapottól függetlenül. A családi házas pillérnél kiemelte, hogy nincs házassági vagy gyermekvállalási feltétel, és a program az ország minden részén igénybe vehető. Ezzel a konstrukció eltér a korábbi, családpolitikai feltételekhez kötött lakástámogatásoktól.
A 200 ezer és 500 ezer forint közötti önerőt szociális szempontból indokolta. A szándék az, hogy az alacsony jövedelmű háztartások is be tudjanak lépni. Az ő helyzetbe hozásukat a Tisza-program fontos elemeként említette. A felújítást a rezsicsökkentés „legkörnyezetbarátabb, leghatékonyabb, gazdaságilag leginkább megtérülő” módjának nevezte.
A felszólaló a programot a kormány energiastratégiájába illesztette, amelynek célja, hogy az ország kevesebb energiát fogyasszon és csökkenjen az energiaimport. A stratégia más elemei között említette a szélenergia-programot, amellyel 700 megawatt termelőkapacitás lép be, az energiatárolási programokat és a napenergia-programok folytatását. Értékelése szerint ebből a stratégiából eddig hiányzott az épületenergetikai pillér, különösképpen annak panelrésze.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak gazdasági kérdésről van szó. „De ez nem csak gazdasági kérdés. Emlékezzünk csak vissza a hőhullámra” – mondta. Szerinte a hőség idején az emberek jelentős részének óriási problémát okozott, hogy szigeteletlen lakásokban és házakban élnek. A felújítás így a lakhatás minőségét és a közérzetet is javíthatja.
A program összesített célja 2030-ra 120 ezer korszerűsített lakóingatlan. Ebből legalább 60 ezer a társasházi és panellakás, a többi a családi házakra jut. A felszólaló a miniszterelnökre hivatkozva kétszer is jelezte, hogy ez nem felső határ. „A 120 000 az nem egy maximum plafon. Az a jelenlegi célkitűzésünk” – mondta. Hozzátette: ha a program jól halad, a kormány feladata lesz további uniós és költségvetési forrásokat találni. „Én nagyon örülnék, hogyha ennél jóval nagyobb szám lenne a végén” – fogalmazott.
A gazdasági hatásokról azt mondta, hogy a felújítási és tervezési munkák döntő többségét magyar vállalkozások végzik majd. Ezzel arra a kritikára válaszolt, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hogyan részesülnek a forrásokból. Becslése szerint a multiplikátorhatás miatt a 633 milliárd forint „valószínűleg bőven 1000 milliárd Ft feletti értéket” generál a magyar építőiparnak. Ez előrejelzés, a sajtótájékoztatón ennek számítási hátterét nem részletezték.
A felszólaló nem hallgatta el a kockázatokat. Elismerte azt a miniszterelnök által is felvetett ellenvetést, hogy a társasházi és panelprogram lebonyolítása nagyon nehéz lesz, „és ez talán így is van”. A többlakásos épületek felújításához ugyanis a lakóközösségnek közösen kell döntenie és szerveződnie.
Ennek megkönnyítésére a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely a végrehajtást segítené. A felszólaló nemzetközi példákra is hivatkozott: Pozsonyban és Berlinben is zajlottak régi panelházakat felújító programok, és szerinte ez elegendő indok a hazai indításra. Harmadik érvként azt hozta fel, hogy sok polgár kérte a programot.
A szakmai ismertető több ponton politikai üzenetet is hordozott. A felszólaló szerint a „hazahozott” uniós pénzek jelentős része ilyen programokra megy, és ezt szavai szerint „nem lehet eleget hangsúlyozni”. Úgy fogalmazott, hogy a politikai ellenfelek először azt állították, hogy a forrásokat nem lehet hazahozni, majd azt, hogy jól felhasználni sem lehet őket.
Ellenérvként két számot említett. A villamosenergia-hálózat korszerűsítésére 1,5 milliárd euró érkezett, a pályázatot kiírták, és a felújítási munkák elkezdődtek. Emellett 2030-ig 633 milliárd forint jut az épületenergetikai programra.
Az előző kormányt bírálva azt mondta: „Ez egy évtizedes mulasztást pótol. Hihetetlen szinte, hogy erre nem költött pénzt az előző kormány.” A beszéd végén úgy foglalta össze a kabinet önképét, hogy a kormány az Európai Unió fontos tagjaként „Európai Uniós forrásokat felelősségteljesen a magyar állampolgárok javára” használ fel, „nem pedig valami másra, mint ahogy az előttünk bekövetkezett”. Ezek a kormányoldal értékelései. Az ellenzéki kritikák tartalmát a sajtótájékoztatón csak a felszólaló összefoglalásában ismertették.
A bemutató után a felszólaló visszaadta a szót a miniszterelnöknek, aki összefoglalta az egyes programelemek bevezetési idejét és időtávját. A kulcsadatok tehát ismertek: a hitelkeretek, a kamatok, a támogatási arányok, az önerő, a támogatható munkák köre és a belépési feltétel. A gyakorlati működést azonban több tényező is befolyásolja. Ilyen a beígért törvényjavaslat tartalma, a tanácsadói hálózat kiépülése, valamint a részletes pályázati kiírás, amely 2027 elejéig még várat magára.
Fotó: MTI
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
47 helyet ugrott előre a velencei Zöldliget!
2026.10.25.3p
Budapest után Fehérváron alig harminc diákkal kezdődött forradalom.
2026.10.23.5p
A közel negyvenéves emelhető fenéklemez kétméteres állásban romlott el október elején.
2026.10.28.1p
Késett a géped? Erősödhetnek az utasjogaid.
2026.10.27.1p
Kedden a polgármesternek is elmondhatod, mi fáj!
2026.10.27.1p
Palotavárostól Maroshegyig tucatnyi helyszínen ültetnek új növényeket.
2026.10.27.2p
