Kevesebb házi feladat, rövidebb órák: elkezdődhet a megújulás

Nyilvánosságra került az alsó tagozat megújítására vonatkozó, tizennégy pontos javaslatcsomag, amelyet Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár jegyez. A dokumentum szerint az ajánlások nem kötelező előírások: az intézmények saját helyi adottságaik, tanulói közösségük és pedagógiai programjuk alapján döntenek arról, mely elemeket építik be a működésükbe.

A minisztérium álláspontja szerint a cél, hogy a tanulás a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjon, és az iskolai nap ne a túlterhelésről, hanem a biztonságról, a kíváncsiságról, a felfedezésről és a sikerélményekről szóljon.

A napirend és az óraszervezés

Az ajánlás szerint az iskolák rugalmas napkezdést alakíthatnak ki: a gyerekek nem azonnal tanórai terheléssel indítanának, hanem beszélgetőkörrel, mesehallgatással, közös olvasással, csendes érkezéssel vagy mozgásos ráhangolódással.

Az intézmények megvizsgálhatják a rövidebb, például 35 perces tanítási órák, illetve a hosszabb, többféle tevékenységet összekapcsoló tanulási blokkok bevezetését. A javaslat hosszabb udvari vagy mozgásos szüneteket, nyugodt ebédidőt, valamint szükség esetén mese-, csendes vagy pihenőidőt is felvet.

A helyi tanterv tervezésekor az iskolák élhetnek az óraszám-átcsoportosítás lehetőségével, hogy több idő jusson művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektalapú blokkokra.

Házi feladat és értékelés

A csomag egyik hangsúlyos eleme az alsó tagozatos házi feladatok csökkentése. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat, hétvégére és szünetekre pedig csak kivételes esetben kapjanak kötelező feladatot a tanulók.

Az értékelésnél a hagyományos minősítés helyett a személyre szabott visszajelzés kapna nagyobb szerepet. A dokumentum szerint a cél nem csupán az osztályozás, hanem a tanuló fejlődésének, önbizalmának és következő tanulási lépéseinek támogatása.

Élményalapú tanulás

A javaslat rendszeres, komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapokat ajánl, amelyek témája lehet a mese, a víz, az erdő, a kert, a könyvtár, a múzeum, a művészet vagy a helytörténet. Nagyobb szerepet kapnának az iskolán kívüli tanulási helyszínek: könyvtárak, múzeumok, természeti környezetek, sportlétesítmények és helytörténeti helyszínek.

A mindennapos testnevelésben a mozgás öröme kerülne előtérbe: több szabadtéri játék, séta, természetjárás, néptánc, ügyességi és csapatjáték. A művészeti nevelésben az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a ritmusjáték és a közös alkotás rendszeres megjelenését ajánlják.

A természettudományos és matematikai tanulásnál a megfigyelésre, kísérletezésre és cselekvésre épülő módszereket szorgalmazzák, például udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást vagy mozgásos matematikát.

A délutáni idősáv nem a délelőtti tanórák folytatásaként működne, hanem a pihenést, a szabad játékot, a mozgást, a művészeti tevékenységeket, a mesét, a fejlesztő játékokat, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást szolgálná. Minden alsó tagozatos osztályban rendszeressé válhatna a mesehallgatás, a felolvasás vagy a történethallgatás.

Bántalmazásmegelőzés

Az ajánlás szerint az intézményeknek egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt kellene kialakítaniuk vagy felülvizsgálniuk. A dokumentum kitér a fizikai és a digitális bántalmazás megelőzésére, a konfliktuskezelési kultúra fejlesztésére és a biztonságos, elfogadó iskolai légkör megteremtésére.

A minisztérium korábban jelezte, hogy a javaslatok már a szeptemberben induló tanévben is alkalmazhatók. Az iskoláknak kell eldönteniük, hogy a tizennégy pontból mely elemeket építik be a helyi tantervbe, az éves munkatervbe, a házirendbe vagy a napi pedagógiai gyakorlatba.