Hivatalba lépett Baka András köztársasági elnök

Ma hivatalba lépett Baka András köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, a rendszerváltás utáni nyolcadik államfő. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg, hivatalba lépésének napja augusztus 19.

A hivatalba lépéskor Baka András kikísérte a Sándor-palotából távozó Forsthoffer Ágnes házelnököt, aki augusztus 18-ig ideiglenesen gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket.

Magyar Péter a hivatalba lépés alkalmából közzétett Facebook-bejegyzésében sok sikert és jó egészséget kívánt Baka András munkájához. A kormányfő azt is írta, hogy a „lehető legtöbb emberséget” kívánja az új államfőnek.

Baka András hosszú bírói pályát követően került az államfői tisztségbe. A Jogászvilág összefoglalója szerint 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, 2009-ben pedig az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

A megválasztás

Baka Andrást a titkos szavazáson 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Az új államfőt a kormánypárti Tisza-frakció jelölte.

A Telex parlamenti tudósítása szerint Baka András a megválasztása után esküt tett és beszédet mondott az Országgyűlésben. Felszólalásában a jogállam helyreállításáról és a múlttal való szembenézésről beszélt.

Az országgyűlési határozat szerint megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól, összhangban az alaptörvény 17. módosításával.

Az előzmények

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

Az április 12-i választás a 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozta. A választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamást és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt, hogy távozzon hivatalából. A felszólítást több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.

Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.

A kormány július 4-én nyújtotta be a módosítást kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az Országgyűlés új államfőt választ.

Tiltakozás és aláírás

A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én tüntetést szervezett a Sándor-palotánál.

Az Országgyűlés július 13-án fogadta el az alaptörvény 17. módosítását. Sulyok Tamás öt nappal később bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki. A módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.

A jelöltállítás

Július közepén a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta, ő azonban nem vállalta a pozíciót.

A kormányfő ezt követően találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével.

A Tisza-frakció augusztus 8-án jelölte Baka Andrást. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta.

Alkotmánybírósági beadvány

A Fidesz és a KDNP illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását, ezért nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában. A két párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, a testület azonban augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.