Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője az Országgyűlésben az 5 forintos érme kivezetését és egy 50 ezer forintos bankjegy bevezetését sürgette. A kormány válaszában a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére hivatkozott. A képviselő nem fogadta el a választ, ám azt az Országgyűlés végül elfogadta.
A készpénzhasználat jövője és a forint címletrendszere került az Országgyűlés napirendjére, amikor Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője interpellációt intézett a pénzügyi tárcához. A beadvány címe pontosan megjelölte a képviselő két javaslatát: az elértéktelenedett 5 forintos érme kivezetését, valamint egy 50 ezer forintos bankjegy bevezetését. A kormány nevében Bodó Nikoletta államtitkár válaszolt, aki a kérdést a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe utalta.
Novák Előd felszólalásának keretét a készpénzhasználat alkotmányos védelme adta. A képviselő állítása szerint ennek beemelése az alaptörvénybe a Mi Hazánk Mozgalom sikere volt.
„A Mi Hazánk Mozgalom sikere volt a készpénzhasználat alkotmányos védelme, melyet a Fidesz éveken át ellenzett, leszavazott, de sorozatos nyomásgyakorlásunk hatására mégis alaptörvénybe került” – fogalmazott a képviselő a parlamenti felszólalásában. Hozzátette, hogy a végül elfogadott szövegezés szó szerint az volt, amelyet eredetileg a Mi Hazánk javasolt, de a végszavazáson fideszes indítványként került az alaptörvénybe.
A készpénzes fizetéshez való jogot az Alaptörvény tizenkettedik módosítása rögzíti. A T/5907. számú törvényjavaslat indokolása szerint a módosítás kimondja, hogy mindenkinek joga van a hivatalos pénznemben készpénzzel fizetni, és emiatt senkit nem érhet hátrány. Ez a rendelkezés adja a készpénzhasználat védelmének legmagasabb szintű jogi alapját, és erre hivatkozott a képviselő is.
A képviselő ebből a keretből vezette le, hogy a készpénzhasználat védelme nem áll meg az alkotmányos deklarációnál, hanem gyakorlati intézkedéseket is igényel. Két ilyen lépést nevesített: az 5 forintos kivezetését és az 50 ezer forintos címlet bevezetését.
Novák Előd szerint az 5 forintos érme fenntartása gazdaságilag nem indokolt. Álláspontja szerint az érme „már a saját anyagköltségét sem éri meg”, sőt színesfém-hulladékként kilóra többet érne, mint fizetőeszközként.
A képviselő párhuzamot vont egy korábbi jegybanki döntéssel. Felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank közel húsz évvel ezelőtt vonta be a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, ami – állítása szerint – nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Az érvelés logikája szerint az infláció az 5 forintost is ugyanabba a helyzetbe hozta, mint annak idején az 1 és 2 forintost. A képviselő utalt arra is, hogy a magyar inflációs mutatók néhány éve uniós szinten is kiugróan magasak voltak, ami tovább gyorsította az érme elértéktelenedését.
A felszólalás második fele az 50 ezer forintos bankjegy bevezetésének kérdésével foglalkozott. Novák Előd ezt az elmúlt negyedszázad inflációjával indokolta.
A képviselő kiindulópontja szerint a jelenleg legnagyobb címlet, a 20 ezer forintos bankjegy 2001-es forgalomba bocsátásakor annyit ért, mint napjainkban körülbelül 70 ezer forint. Ehhez képest, mint mondta, negyed évszázad alatt nem került sor újabb, magasabb címlet bevezetésére.
Az érvelés súlypontját a bankjegyek és az átlagkereset viszonyát bemutató történeti összevetés adta. A képviselő a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a következő adatsort ismertette:
A képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy a bankjegyek szükséges száma a korábbi mennyiség nyolcszorosára emelkedett. „Ez alapján akár már 100 ezer forintos címletet kellene kibocsátani, de a készpénzhasználat fenntarthatósága érdekében legalább az 50 ezres címlet kibocsátására számíthatunk-e” – tette fel a kérdést az államtitkárnak.
Fontos elkülöníteni: az ismertetett átlagkereseti adatokat a képviselő a KSH-ra hivatkozva közölte, a belőlük levont következtetés – vagyis a nagyobb címlet szükségessége – a képviselő álláspontja.
A képviselő nem csak a parlamenti pulpitusról vetette fel a kérdést. Az Index 2026. március 25-i beszámolója szerint Novák Előd közvetlenül a jegybanknak, illetve Varga Mihálynak címzett levélben is sürgette az 5 forintos kivezetését és az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését, ugyancsak az infláció és a forint vásárlóerejének romlása miatt. A lap az átlagbér kifizetéséhez szükséges negyven húszezres adatát is megerősítette.
A kormány nevében Bodó Nikoletta államtitkár válaszolt, aki jelezte, hogy nem kívánja kihasználni a rendelkezésére álló négyperces időkeretet, és tömör választ ad.
Az államtitkár a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére helyezte a hangsúlyt. Elmondása szerint a kormány elkötelezett a jegybank alkotmányos és törvényi függetlenségének tiszteletben tartása mellett, amelynek része a monetáris politika alakítása és a készpénzforgalom formálása.
Az államtitkár álláspontja szerint ezek a kérdések kizárólagosan a jegybank hatáskörébe tartoznak. Ennek megfelelően arra kérte a képviselőt, hogy az interpellációban felvetett kérdéseivel a Magyar Nemzeti Bank vezetőségéhez forduljon.
A jegybank korábban maga is állást foglalt az 50 ezer forintos címlet ügyében. A Telex 2022. szeptemberi beszámolója szerint az MNB az infláció és a GDP növekedése ellenére sem látta indokoltnak az 50 000 forintos bankjegy bevezetését, mivel álláspontja szerint az elektronikus fizetési megoldások és az azonnali fizetési rendszer megfelelően kielégítik az igényeket. Ez az álláspont összhangban áll a kormány mostani hatásköri érvelésével.
Novák Előd az egyperces viszontválaszában közölte, hogy nem fogadja el az államtitkár válaszát. Érvelése szerint bár lehetősége van a jegybankhoz fordulni – és mint mondta, ezt meg is tette –, a felvetett problémák nem választhatók el a kormányzati felelősségtől.
A képviselő szerint a válasz „lekeverte ezeket a problémákat”, amelyek megítélése szerint a kormány feladatkörébe is tartoznak. Érvelését az alaptörvényre alapozta: mivel a készpénzhasználat alkotmányos védelme az alaptörvénybe került, álláspontja szerint nem állítható, hogy a kérdés kizárólag a Magyar Nemzeti Bank szakmai ügye lenne.
A viszontválasz során a képviselő túllépett a címletkérdésen, és a készpénzes fizetés gyakorlati korlátaira tért ki. Több területet is felsorolt, ahol megítélése szerint egyre nehezebb vagy lehetetlen készpénzzel fizetni.
Példaként említette az árukiadásra létesített automatákat, a fesztiválokat és a sportrendezvényeket, ahol álláspontja szerint egyre gyakoribb a készpénzes fizetés kizárása. Kitért a postabezárásokra is, amelyek szerinte az időseket a bankkártya-használat felé kényszerítik.
Külön kiemelte a tömegközlekedést, ahol – állítása szerint – sok helyen már nem lehet készpénzért jegyet vásárolni, ami a bankkártyával nem rendelkezőket büntetés kockázatának teheti ki.
A képviselő ennek kapcsán fogalmazott meg egy általánosabb társadalmi észrevételt is. Megfogalmazása szerint egyes helyeken olyan mértékben terjedt el a kizárólagos digitális fizetés, hogy a bankkártya nélküli ember „már szinte nem tekinthető a társadalom teljes jogú tagjának”.
A készpénzforgalom kérdésében a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen közöl elemzéseket. A jegybank a fizetési szokásokkal és a készpénzforgalommal kapcsolatos publikációgyűjteményében a készpénzkereslet változását, a kártyás fizetések terjedését és a járványhelyzet fizetési szokásokra gyakorolt hatását dokumentálja. Az MNB emellett kutatási anyagokban vizsgálja a készpénz gazdasági szerepét is.
Ezek a szakmai háttéranyagok támasztják alá a kormány érvelését arról, hogy a készpénzforgalom alakítása a jegybank kompetenciájába tartozik. A viták tétje ugyanakkor éppen az, hogy a szakmai döntés hol találkozik a jogalkotói felelősséggel.
Novák Előd a felszólalása végén egy jövőbeli kockázatra is utalt. Sejtése szerint az új alaptörvényből eltörölhetik a készpénzhasználat alkotmányos védelmét, és állítása szerint ezzel kapcsolatban már voltak „kiszólások”.
Ez az elem a képviselő feltételezése és politikai értékelése, nem igazolt tény. A felszólalásból nem derült ki, hogy pontosan milyen nyilatkozatokra utalt.
A képviselő zárásként úgy fogalmazott, hogy a cél nem a készpénzhasználat alkotmányos védelmének eltörlése kellene legyen, hanem az, hogy minden téren biztosítsák a készpénz tényleges használhatóságát.
Az interpelláció szokásos menetének megfelelően az Országgyűlés szavazott arról, hogy elfogadja-e a kormány válaszát, miután azt maga a kérdést feltevő képviselő elutasította.
Az Országgyűlés az interpellációra adott választ 127 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el. Így a képviselő elutasítása ellenére a parlamenti többség jóváhagyta a kormányzati választ.
Az interpelláció két olyan kérdést kapcsolt össze, amelyek külön-külön is visszatérő témái a hazai pénzügyi vitáknak: a legkisebb és a legnagyobb címlet sorsát. Mindkettő mögött ugyanaz a hivatkozási alap áll, az infláció hatása a forint vásárlóerejére. A vita ugyanakkor rávilágít egy hatásköri kérdésre is: a monetáris politika és a készpénzforgalom alakítása a jegybank kompetenciájába tartozik, miközben a készpénzhasználat alkotmányos védelmének kérdése politikai és jogalkotói szintre emeli a témát. A parlamenti csere lényegében arról szólt, hol húzódik a határ a jegybanki szakmai döntés és a jogalkotói felelősség között.
A készpénzhasználat kérdése nem csak hazai téma. Európában az elmúlt években több országban is visszaszorult a készpénzes fizetés, miközben a kártyás és digitális megoldások aránya nőtt – ezt a tendenciát az MNB fizetési szokásokat elemző publikációi is rögzítik a hazai adatok mentén.
Az irányok ugyanakkor nem egységesek. Egyes országok a digitális fizetés felé mozdultak el, míg máshol jogszabályi eszközökkel igyekeznek fenntartani a készpénzes fizetés lehetőségét. A magyar szabályozásban a készpénzhasználat alkotmányos szintre emelése ez utóbbi megközelítéshez kapcsolódik, ami megkülönbözteti a tisztán piaci alapú modelltől.
A készpénzes fizetés lehetősége szűkül. Automatáknál, rendezvényeken, a tömegközlekedésben egyre kevesebb helyen lehet készpénzt használni. A szűkülő lehetőségekkel egyre nő a felhasználók függése a digitális infrastruktúrától. Ez a folyamat növeli a kiszolgáltatottságot: aki nem rendelkezik bankkártyával vagy megbízható digitális hozzáféréssel, egyre több élethelyzetből szorulhat ki, ami további, akár anyagi biztonsági kérdéseket is felvet.
A készpénz háttérbe szorulása ezért nem pusztán kényelmi kérdés, hanem hozzáférési és biztonsági kérdés is. Ezt a szempontot is érdemes lenne a címletvitával együtt mérlegelni.
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
Fejér 720 millióval a nyolcadik helyen végzett.
2026.09.21.4p
Mit változtat meg 9,3 milliárd forint?
2026.09.22.2p
Fedezd fel a szakmád jövőjét Fehérváron!
2026.09.22.1p
Petőfi mellé szlovén költő érkezik?
2026.09.22.2p
Két hónap alatt megújul a Bébic utcai park!
2026.09.22.2p
Mit hozhat 350 új lakás egy városrész számára?
2026.09.21.4p
