Vasárnap hajnalban átállunk a téli időszámításra – az óraátállítás 2031-ig velünk maradhat

2026. október 25-én, vasárnap hajnalban 3:00-ról 2:00-ra kell visszaállítani az órákat Magyarországon. Ezzel egy órával hosszabb lesz az éjszaka, és kezdetét veszi a téli időszámítás. Ez 2027. március 28-ig, a következő tavaszi óraátállításig marad érvényben.

Uniós szabály határozza meg a dátumot

Az időpontot uniós szabályozás rögzíti. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. A rend az Európai Unió valamennyi tagállamában egyforma, így az órákat összehangoltan állítják át. A pontos helyi időpont időzónánként eltér.

Idén a tavaszi átállítás március 29-én volt. A következő évek dátumai:

• őszi óraátállítás: 2026. október 25.
• tavaszi óraátállítás: 2027. március 28.
• őszi óraátállítás: 2027. október 31.
• tavaszi óraátállítás: 2028. március 26.
• őszi óraátállítás: 2028. október 29.

Mit kell kézzel átállítani?

Az okostelefonok, számítógépek, okosórák és más internetre kapcsolódó eszközök jellemzően automatikusan frissülnek. A digitális órás készülékeket vasárnap reggel így is érdemes ellenőrizni.

Kézzel kell átállítani az analóg faliórákat, karórákat, régebbi ébresztőórákat, valamint sok autóórát és háztartási gépet, például a sütőt és a mikrohullámú sütőt.

Az átállítás idén egybeesik az iskolai őszi szünet kezdetével. A diákoknak így nem kell rögtön hétfő reggel a tanítási rendhez igazodniuk, több idejük marad az alvásritmus módosítására.

Utazók figyelmébe

Az október 24-ről 25-re virradó éjszaka vonattal, busszal vagy nemzetközi járattal utazóknak érdemes külön figyelniük. A hajnali visszaállítás egyes éjszakai járatokat útközben érhet. Ez hosszabb útvonalon várakozási időt vagy módosult csatlakozást okozhat. A teljes útvonalat indulás előtt célszerű ellenőrizni az aktuális menetrendi keresőben.

1916 óta, megszakításokkal

A nyári időszámítást Magyarországon 1916-ban, az első világháború idején vezették be először. A későbbi évtizedekben többször megszüntették, majd újra alkalmazták. A ma ismert, évente ismétlődő gyakorlat 1980 óta folyamatos.

Az eredeti cél energiatakarékossági és gazdaságszervezési volt. A nappali világosságot igazították az emberek ébren töltött idejéhez, hogy kevesebb mesterséges világításra legyen szükség.

Megakadt az eltörlés

Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta a szezonális óraátállítás megszüntetését. A tervezet szerint a tagállamok maguk dönthetnék el, hogy tartósan a nyári vagy a téli időszámítást választják. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta a javaslatot. Végleges, minden tagállamra érvényes döntés azonban nem született.

A folyamat egyik akadálya, hogy a tagállamoknak egyeztetniük kellene, melyik időszámítás maradjon érvényben. Összehangolás nélkül széttöredezhetne az európai időzónák rendszere, ami közlekedési és gazdasági nehézségeket okozna.

Az eltörlés mellett leggyakrabban egészségügyi és szervezési érveket hoznak fel. Az alváskutatással foglalkozó szakmai szervezetek szerint az időszámítás váltogatása kedvezőtlenül hathat az alvásra és a közlekedésbiztonságra. A Bizottság 2018-as javaslata szerint az átállítással elérhető energiamegtakarítás mára korlátozott, miközben erősödtek a lakossági panaszok és az egészségügyi aggályok.

Nemcsak az óránkat, a belső ritmusunkat is átállítjuk

Bár az őszi óraátállítással egy órát „nyerünk”, a szervezetünk nem feltétlenül alkalmazkodik ilyen gyorsan a változáshoz. A biológiai óránk ugyanis a megszokott alvási és ébrenléti ritmusunkat követi, így az átállás átmenetileg fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet vagy koncentrációs nehézségeket okozhat. Különösen a kisgyermekek, az idősek, valamint az alvászavarokkal vagy krónikus betegségekkel élők lehetnek érzékenyek a változásra.

Az alkalmazkodás egyénenként eltérő, néhány naptól akár két hétig is eltarthat.

Mit tehetünk, hogy könnyebb legyen az átállás? Érdemes megőrizni a rendszeres lefekvési és ébredési időpontokat, esténként kerülni a nehéz ételeket és az élénkítő italokat, valamint időt szánni a lecsendesedésre. Segíthetnek a relaxációs gyakorlatok is. Az első napokban pedig különösen fontos az óvatosság a közlekedésben: ha fáradtabbak, figyelmetlenebbek vagyunk a szokásosnál, inkább iktassunk be több pihenőt.

A jó hír, hogy az átmeneti kellemetlenségek többnyire elmúlnak, amint a belső óránk is felveszi az új ritmust.

Amíg pedig nincs egységes uniós döntés, marad a jelenlegi rend: az órákat minden év március és október utolsó vasárnapján kell átállítani.