Változhat az iskolaérettség megállapítása: 2027-től ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok

A tervek szerint a 2027/2028-as tanévtől alapvetően átalakulhat az iskolakezdésről szóló döntés rendszere. A jelenlegi, Oktatási Hivatalhoz kötött eljárás helyett ismét a szülő és az óvodapedagógus közös véleménye kerülhet előtérbe, vita esetén pedig a pedagógiai szakszolgálat szakemberei segíthetnek a döntésben. A változás azonban a most kezdődő tanévet még nem érinti, és a végleges részletszabályok sem jelentek meg.

Jelentős változás készül az iskolaérettség megállapításának szabályaiban. Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a 2027 szeptemberében kezdődő tanévtől a korábbi gyakorlathoz közelebb álló rendszer léphet életbe: az elsődleges döntést a gyermeket jól ismerő szülő és óvodapedagógus hozná meg.

A bejelentés szerint amennyiben a két fél egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti általános iskolai tanulmányait. Ha viszont eltér a szülő és az óvodapedagógus véleménye, a pedagógiai szakszolgálat szakértői kapcsolódhatnak be az eljárásba.

Jelenleg az Oktatási Hivatalhoz kell fordulni

A most hatályos szabályozás más logika alapján működik. Az a gyermek, aki az adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, főszabály szerint tankötelessé válik. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke még egy nevelési évig óvodában maradjon, kérelmet kell benyújtania az Oktatási Hivatalhoz. A 2026/2027-es tanévre vonatkozó kérelmek beadási határideje január 19. volt.

A szülő a kérelemhez jelenleg is csatolhat óvodai vagy más szakmai dokumentumokat. Ha a rendelkezésre álló információk alapján a Hivatal nem tud dönteni, szakértői bizottság vizsgálatát rendelheti el. A hatodik életév betöltése után az iskolakezdés egy alkalommal, egy nevelési évvel halasztható; annak a gyermeknek azonban, aki augusztus 31-éig a hetedik életévét is betölti, meg kell kezdenie az iskolát.

Ez a központosított rendszer 2020-tól működik. A most bejelentett elképzelés lényegében abba az irányba mozdítaná vissza a döntést, hogy a gyermek mindennapi fejlődését közvetlenül követő óvodapedagógus és a szülő véleménye legyen meghatározó.

Egyre több család kér halasztást

A kérdés sok családot érint. Az Oktatási Hivatal által közölt adatok szerint a 2025/2026-os tanévre 24 124 gyermek esetében kértek halasztást, a 2026/2027-es tanévre pedig már 26 249 ilyen kérelem érkezett. Ez több mint kétezerrel magasabb szám egyetlen év alatt.

Az iskolaérettség ráadásul nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy gyermek tud-e számolni, felismeri-e a betűket vagy képes-e leírni a nevét. Az óvodai nevelés országos alapprogramja testi, lelki és szociális érettséget egyaránt meghatározó szempontként kezel. Ide tartozik többek között a megfelelő mozgásfejlettség, a figyelem, a feladattudat, az önállóság és az alkalmazkodóképesség is.

Éppen ezért két azonos korú gyermek között jelentős fejlettségbeli különbség lehet, miközben mindketten teljesen egészséges fejlődési utat járnak be.

Mi történik, ha a szülő és az óvoda nem ért egyet?

Az új rendszer egyik legfontosabb eleme éppen a vitás esetek kezelése lehet.

A jelenleg ismert elképzelés szerint ilyenkor nem valamelyik fél véleménye írná automatikusan felül a másikét, hanem a pedagógiai szakszolgálat szakemberei vizsgálnák meg a gyermeket. A részletes eljárási szabályok azonban egyelőre nem ismertek.

Nem világos még például, hogy milyen dokumentációra lesz szükség, pontosan mikor kell meghozni a döntést, lesz-e külön jogorvoslati lehetőség, illetve milyen szerepet kap a szakértői bizottság abban az esetben, ha a szülő és az óvodapedagógus a vizsgálat után sem jut azonos álláspontra.

A januári határidő is változhat?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete támogathatónak tartja azt az irányt, hogy nagyobb szerepet kapjanak a gyermeket személyesen ismerő szülők és pedagógusok. Ugyanakkor felvetették azt is, hogy érdemes lenne módosítani a jelenlegi januári döntési határidőt. Érvelésük szerint egy hatéves gyermek néhány hónap alatt is jelentősen fejlődhet, ezért a januári állapot nem feltétlenül tükrözi pontosan azt, hogy szeptemberre készen áll-e az iskolára.

Ez a kérdés azért is lényeges, mert az új rendszer egyik célja éppen az lehet, hogy az egyéni fejlődést pontosabban lehessen figyelembe venni.

2026-ban még nem változik semmi

A most iskolakezdés előtt álló családok számára fontos, hogy a bejelentett változás nem a 2026/2027-es tanévre vonatkozik. A jelenlegi szabályok változatlanul érvényesek, vagyis a hatéves kort elérő gyermek óvodában maradásához továbbra is az Oktatási Hivatalhoz kapcsolódó eljárást kell követni.

Az új rendszer a tervek szerint 2027 szeptemberétől, vagyis a 2027/2028-as tanévtől működhet.

Fontos az is, hogy bár a kormány döntött az irányváltásról, a nyilvánosan elérhető információk jelenleg még készülő jogszabályi változásról szólnak. A végleges rendelkezések és részletszabályok kihirdetésére még szükség lesz, ezért azok megjelenéséig több eljárási kérdés nyitott marad.

A gyermek egyéni fejlettsége kerülhet ismét előtérbe

Ha a tervezett szabályozás ebben a formában lép életbe, az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy az iskolaérettség megítélése ismét nagyobb mértékben kerül helyi szintre.

A szülő látja a gyermek otthoni működését, az óvodapedagógus pedig nap mint nap megfigyelheti, hogyan teljesít közösségben, mennyire tud figyelni, önállóan dolgozni, szabályokhoz alkalmazkodni vagy kudarcot kezelni. Vitás esetben pedig továbbra is rendelkezésre állna a szakértői kontroll.

A változás tehát nem azt jelentené, hogy a szülő egyedül dönthet arról, mikor kezdje meg gyermeke az iskolát. Inkább egy olyan rendszer körvonalazódik, amelyben a szülői tapasztalat, az óvodapedagógus szakmai véleménye és szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat vizsgálata együtt határozhatja meg az iskolakezdés időpontját.

Hogy ez pontosan milyen eljárásban történik majd, arra a készülő jogszabály végleges szövege adhat választ.