Az IKEA újabb használtpiacot indít: második életet kínál a bútoroknak

Aki adott már el használt bútort, tudja, hogy a hirdetés megírása a nehezebb rész. Mekkora pontosan? Milyen anyagból készült? Szét lehet szedni? Egy IKEA-szekrénynél ezek a kérdések szinte maguktól megválaszolódnak, mert a vevő jó eséllyel ugyanazt a darabot látta már valakinél, vagy legalább a katalógusban.

Az IKEA-bútorokat éppen az teszi könnyen továbbadhatóvá, amiért sokan bírálják őket: hogy tömegtermékek, mindenhol ugyanazok. A svéd cég most erre a tulajdonságra épít.

Ami eddig máshol zajlott

Az Euronews Earth beszámolója szerint az IKEA az Egyesült Királyságban is elindította használtbútor-piacterét, amely Svédországban és Spanyolországban már működik. Az előzmény a 2021-es Buyback & Resell szolgáltatás, amelyben a vásárlók visszaadhatták a termékeket a cégnek, és áruházi jóváírást kaptak érte. Az új rendszerben viszont a vásárlók egymással kereskednek, az IKEA a felületet biztosítja.

A legbeszédesebb szám talán nem a fogyasztói felmérésekből származik. Az Ingka Group, az IKEA legnagyobb kiskereskedelmi partnere szerint az IKEA termékei már most az európai használtbútor-piac 9 százalékát adják, csak éppen más platformokon. A márka bútorai eddig is cseréltek gazdát, de ebből a cégnek nem volt haszna. A piactér ezt a forgalmat igyekszik a saját rendszerébe terelni.

A működés is ezt az előnyt használja ki. Az eladó beszkenneli a terméket, a platform pedig ajánlott árat, professzionális termékfotót és pontos méreteket ad hozzá. A hirdetéshez termékleírás, összeszerelési útmutató, valamint használati és ápolási tudnivalók is tartoznak. Egy hagyományos hirdetési oldalon ezt az eladónak kellene összeszednie, és legtöbbször nem is tenné meg.

A piactéren jóval olcsóbb minden

A vevőnek elsősorban a pénztárcája miatt. A piactéren a termékek átlagosan 60 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló új darabok, és a cég kifejezetten a megélhetési válság idején elérhető árakkal indokolja a lépést. Az IKEA megbízásából készült felmérés eredményei ezzel egybevágnak: a brit fogyasztók 60 százaléka szerint a használt termékek vásárlása segít beosztani a családi költségvetést, 63 százalékuk pedig tavaly vásárolt is viszonteladói platformon.

Az eladónak az egyszerűség lehet vonzó, és az, hogy választhat. A bevételt készpénzben is felveheti, de ha IKEA digitális visszatérítési kártyára kéri, 15 százalékos plusz jóváírást kap. Ez a bónusz mutatja meg a legvilágosabban az üzleti logikát: a használt bútorért kapott pénz jó eséllyel új IKEA-termékre megy el.

A rendszer ugyanakkor szűk kapukkal működik. Csak IKEA-márkájú, aktuálisan vagy korábban forgalmazott lakberendezési termék kerülhet fel. Kizártak a matracok, a háztartási gépek és az élelmiszerek, és nem hirdethető átalakított vagy visszahívott termék sem. Aki tehát vegyes berendezést szeretne egyben eladni költözéskor, annak továbbra is szüksége lesz más felületekre.

Greg Lucas, az IKEA UK & Ireland fenntarthatósági vezetője szerint „megváltozott, ahogyan az emberek berendezik otthonaikat”. Hozzátette: „akár költöznek, átalakítják a lakást, akár egy meghatározott darabot keresnek, egyre több vásárló mérlegeli a használt bútorokat az újakkal együtt, és tudatosan olyan darabokat keres, amelyek személyessé teszik az otthonát.” A cég felmérése szerint a brit felnőttek több mint negyede vonzóbbnak tartja a használt bútort, ha személyes történet kapcsolódik hozzá. Ez kissé ironikus egy olyan márkánál, amelynek a termékei éppen attól ismerősek, hogy milliók otthonában állnak ugyanazok.

Kiegészítés, nem fordulat

A beszámoló címe azt kérdezi, véget ér-e a gyorsbútor-korszak. A választ a cég maga adja meg. Az Ingka Group az Euronews Earthnek azt nyilatkozta: „Az IKEA használtcikk-piacterét kiegészítő megoldásnak tekintjük az új termékek kínálata mellett.” A vállalat a hírek szerint évente nagyjából 2000 új terméket vezet be, ezért nevezik gyakran gyorsbútor-márkának, és ezért bírálják környezetvédők.

A használt bútor környezeti előnye kézzelfogható. Kevesebb terjedelmes tárgy kerül hulladéklerakóba, kisebb a gyártásból származó kibocsátás, és csökken a szűz alapanyagok, köztük a fa iránti kereslet. Ez az IKEA esetében különösen érzékeny pont. A Greenpeace 2024-es vizsgálata szerint a cég beszállítói a romániai Kárpátokban az európai őserdők utolsó foltjaiból, köztük Natura 2000 védett területekről is vételeztek fát. Az IKEA akkor azt közölte, hogy továbbra is elkötelezett a felelős beszerzés mellett, amely biztosítja, hogy termékei ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz.

A vállalat hosszabb távú vállalásai között szerepel, hogy 2030-ra a teljes értékláncban a felére csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátását a 2016-os szinthez képest. 2030-tól kizárólag megújuló és újrahasznosított anyagokat használna, működésében pedig teljesen megújuló villamos energiára állna át.

Szerkesztői szemmel

Számomra a piactér legérdekesebb vonása nem a környezetvédelmi üzenet, amely az indulásnál feltűnően háttérben maradt, hanem az, ahogyan a modell önmagát erősíti. A szabványos, nagy tömegben gyártott bútor könnyen beazonosítható, ezért könnyen eladható használtan is. A használt eladásból származó pénz pedig a 15 százalékos bónusszal visszatérhet az áruházba, egy újabb szabványos bútorért. Hogy ez a kör végül lassítja vagy gyorsítja a fogyasztást, azt nem a platform dönti el, hanem az, hogy a felszabaduló jóváírásból hány ember vesz valóban új terméket, és hány elégszik meg egy másik használttal.

Amit érdemes megjegyezni: a használt IKEA-bútornak az az előnye, hogy ismert, mérhető és pótolható, ezért jól értékálló. A lépés azonban nem a gyorsbútor-modell visszavonulását jelzi, hanem azt, hogy a cég a bútorok második életét is a saját rendszerén belül szeretné tartani.