A NAV a december 31-i egyszeri kivezetés helyett lépcsőzetes átállást javasol az ÁNYK-ról. A legnagyobb cégeknek 2027-ben kellene áttérniük az eÁFA-ra, a kkv-knak 2028. január 1-jétől. Az irányváltás oka egy felmérés: a szoftvercégek 64 százaléka még a tesztelést sem kezdte el.
Ritkán fordul elő, hogy egy adóhatósági határidőt egy kérdőív eredményei írjanak át. Most mégis ez történik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közel kétezer adózási szakembert, könyvelőt és fejlesztőt kérdezett meg arról, mennyire állnak készen az áfabevallás új, digitális rendjére. A válaszok alapján a hivatal letett arról, hogy december 31-én egyetlen lépésben kivezesse a régi bevallási programot, és helyette több lépcsőben zajló átállást javasol.
A változásról a WTS tanácsadó cég tájékoztatója számolt be, a NAV pedig múlt heti közleményében jelezte, hogy több időt adna a digitális átállásra.
Az átállás középpontjában az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) áll. Ez egy letölthető alkalmazás, amellyel cégek, könyvelők és magánszemélyek évek óta kitöltik és beküldik adóbevallásaikat. A NAV szerint hosszú ideig ez volt az elektronikus adóügyintézés meghatározó eszköze, technológiája azonban mára elavult.
A hivatal háromféle utódot kínál, a felhasználó méretétől függően:
Az eÁFA tehát nem egyszerűen egy új űrlap, hanem más logikára épül. A bevallást nem az adózó rakja össze a semmiből, hanem a hatóság által előkészített adatokból indul ki. Bizonyos esetekben a teljes folyamat automatizálható.
A NAV felmérésének legbeszédesebb adata a fejlesztői oldalról érkezett. A szoftvercégek 64 százaléka azt jelezte, hogy még a tényleges tesztelési szakaszt sem kezdte el. Ez azért kritikus, mert a könyvelők többsége nem közvetlenül a NAV felületén dolgozik, hanem könyvelőprogramokon keresztül. Ha ezek nem készülnek el időben, a könyvelő hiába lenne felkészült.
Ezt erősíti a könyvelők válasza is: 55 százalékuk a felkészülési idő hiányát és a könyvelőszoftverek fejlesztésének elmaradását nevezte meg a legfontosabb akadályként. A két adat ugyanarra a problémára mutat két oldalról: a láncban a szoftverfejlesztés a szűk keresztmetszet.
A NAV a visszajelzések alapján arra jutott, hogy az átállás sikeréhez a könyvelők, a fejlesztők és az adóhatóság szoros együttműködésére, valamint hosszabb felkészülési időre van szükség.
A javaslat szerint az ÁNYK kivezetése bevallásonként és nyomtatványonként, fokozatosan történne. A menetrend a cégmérethez igazodik.
Az első kötelező hullám várhatóan a legnagyobb vállalatokat érintené, amelyeknek 2027 során kellene áttérniük az eÁFA-ra. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) a jelenlegi elképzelések szerint 2028. január 1-jétől válna kötelezővé az új rendszer. Ez nagyjából egy év pluszt jelent a szűkebb erőforrásokkal dolgozó kisebb cégeknek és könyvelőiknek.
A fokozatosság nemcsak az áfát érinti. A NAV tájékoztatása szerint a széles körben használt bevallások egy része, köztük az szja-bevallás és a társaságiadó-bevallás, várhatóan 2027-ben is benyújtható marad az ÁNYK-ban. A hivatal azt az elvet követné, hogy egy nyomtatvány csak akkor kerüljön ki véglegesen a régi rendszerből, ha a felhasználóknak már elegendő idejük volt az új megoldás megismerésére és kipróbálására.
Fontos, hogy mindez egyelőre javaslat és várható ütemezés: a pontos határidők a hatóság későbbi döntésein múlnak.
A sorrend logikája az automatizálásban keresendő. A nagyvállalatoknál az adózás egyre szorosabban összefonódik az ERP-rendszerekkel, vagyis a cég pénzügyeit, beszerzését és készleteit egyetlen rendszerben kezelő vállalatirányítási szoftverekkel, valamint a számlázási és digitális pénzügyi folyamatokkal. Ahol az adatok már eleve digitálisan és strukturáltan állnak rendelkezésre, ott a gép-gép kapcsolat valódi időmegtakarítást hozhat.
A haladék a WTS szerint arra is teret ad, hogy a cégek fejleszthessék automatizált rendszereiket, a felhasználók pedig kipróbálhassák az eÁFA-t, az ONYA-t és az M2M-megoldásokat, mielőtt kötelezővé válnak.
Szadai András, a WTS üzletágvezető partnere szerint az irányváltás nem a digitalizációs célok feladását jelenti. Értékelése alapján a NAV továbbra is az ÁNYK teljes kiváltására törekszik, csak a szakmai visszajelzések nyomán rugalmasabb menetrendet tart indokoltnak.
A hatóság hosszabb távú célja változatlan: az adókötelezettségek teljesítése minél kevesebb kézi adminisztrációval, gyorsabban és egyszerűbben történjen.
A haladék így kettős üzenetet hordoz. Rövid távon enyhíti a nyomást a könyvelőirodákon és a szoftverfejlesztőkön, akiknek a december 31-i határidő a felmérés szerint teljesíthetetlennek tűnt. A következő nagyjából másfél év viszont továbbra is intenzív felkészülést kíván: a könyvelőknek, adótanácsadóknak, fejlesztőknek és vállalatoknak párhuzamosan kell alkalmazkodniuk az új digitális adózási környezethez.
A történet lényege nem a halasztás, hanem az, ami kiváltotta. A hatóság a saját felmérése alapján látta be, hogy a technikai lánc egyik láncszeme, a szoftverfejlesztés, nem tart lépést a tervezett tempóval. A válasz nem a cél módosítása lett, hanem egy cégméret és bevallástípus szerint szétterített menetrend. A nagyvállalatoknak 2027, a kkv-knak 2028 eleje a jelenlegi irányszám, a magánszemélyek és a cégek egyes éves bevallásai pedig 2027-ben még a megszokott felületen maradhatnak. Az ütemezés tehát változhat, a régi program kivezetésének iránya azonban nem.
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
411 milliárdot fizetnek a cégek. Ön is?
2026.10.20.5p
Árrésstop megy, a 90 milliós teher marad.
2026.10.20.3p
Megszűnik az árrésstop, mégsem ugranak vissza az árak.
2026.10.20.4p
Délben mínusz 500, este 200 euró az áram.
2026.10.17.7p
A baleset nem ott kezdődik, ahol történik.
2026.10.17.3p
Rekordot termel az építőipar, mégis elbocsát.
2026.10.17.3p
