Reagált a Spar a 2027-es magyar költségvetést érintő döntésekre

A Spar magyarországi működését két, egymástól független állami szabály terheli. A bejelentés szerint ezek közül csak az egyik, ráadásul a kisebbik szűnhet meg. Magyar Péter miniszterelnök a Portfolio beszámolója szerint a 2027-es költségvetési terv ismertetésekor jelentette be, hogy kivezeti az úgynevezett árrésstopot. A külföldi élelmiszerláncokra kivetett kiskereskedelmi különadó megszüntetését ugyanakkor nem helyezte kilátásba.

A különbség a számokban is látszik. Az osztrák kereskedelmi csoportnak az árrésstop eddig évente mintegy 40 millió euróba került, a különadó idén nagyjából 90 millió eurót visz el. A Spar szempontjából tehát a bejelentés az összes teher kevesebb mint harmadát érinti.

Mit korlátoz az árrésstop?

Az árrés a beszerzési és az eladási ár közötti különbség. Ebből fedezi a kereskedő a bérleti díjat, a béreket, a logisztikát és az egyéb működési költségeket, és ebből képződik a nyeresége is. Magyarország 2025 óta bizonyos élelmiszereknél 10, bizonyos drogériatermékeknél 15 százalékban maximálja ezt a különbséget, elsősorban a külföldi kiskereskedők esetében.

A szabályhoz egy további kötelezettség is társult: a kereskedőknek az érintett termékekből ugyanakkora mennyiséget kell értékesíteniük, mint korábban. Így a cégek nem csökkenthették a nyomott árrésű áruk kínálatát. A Magyar-kormány az intézkedést egyelőre határozatlan időre meghosszabbította.

Az Európai Bizottság szerint a szabályozás arra kényszeríti a nem magyar tulajdonú vállalatokat, hogy veszteséget termeljenek. Ez a kifogás is szerepel abban az eljárásban, amelyet a Bizottság indított Magyarország ellen.

A különadó a nagyobb tétel

A különadó a forgalmat terheli, nem a nyereséget. Vagyis akkor is fizetni kell, ha egy üzletág nem termel profitot. A beszámoló szerint a Sparnak és más külföldi szupermarketláncoknak éves forgalmuk 4,5 százalékát kell befizetniük, a magyar franchise-hálózatok és a hazai szereplők esetében viszont az adó mértéke csak 0–0,15 százalék.

Ez a nagyságrendi különbség áll a vita középpontjában. Azonos piacon, hasonló tevékenységért a tulajdonosi háttértől függően eltérő mértékű adót kell fizetni. A Spar és az uniós testület ezt a külföldi cégek hátrányos megkülönböztetéseként értékeli.

A Spar üdvözli a döntést, de kételyei vannak

Peter Manhartsberger, a Spar vezetője egy osztrák hírportál által közölt reakciójában az árrésstop megszüntetését „helyes döntésnek, még ha már régen esedékes is volt” nevezte. Egyúttal jelezte a bejelentés korlátait is: „még nem tudjuk, mikor szűnik meg a szabályozás, és törvénytervezet sincs még rá”.

A menedzser szerint a különadót is el kellene törölni. A kormány eddigi módosításait ezen a területen „csupán kozmetikai intézkedéseknek” nevezte. Ez a cég álláspontja; a kormány részéről a különadó jövőjére vonatkozó részletes indoklás a rendelkezésre álló beszámolóban nem szerepel.

Örökölt terhek, uniós eljárás

Mindkét intézkedést az Orbán Viktor vezette korábbi kormány vezette be a külföldi élelmiszerláncokra. Magyar Péter kormánya ezeket eddig lényegében változatlan formában fenntartotta, így az árrésstop kivezetése az első érdemi elmozdulás lehet ezen a téren.

Az ügynek uniós dimenziója is van. Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarország ellen a különadó és az árrésszabályozás miatt. Ez a kötelezettségszegési eljárás legkomolyabb szakasza: a luxemburgi bíróság dönthet arról, hogy a magyar szabályok sértik-e az uniós jogot. A Spar már 2022-ben panaszt tett az uniós testületnél, idén októberben pedig újabb beadványt nyújtott be a Bizottsághoz.

Mit érdemes látni a bejelentésből?

Az árrésstop kivezetése a külföldi láncok számára tehermentesítést jelenthet. Időpont és jogszabálytervezet azonban egyelőre nincs, így a változás gyakorlati hatása még nem mérhető. A Spar esetében a nagyobbik pénzügyi teher, a forgalomarányos különadó a bejelentés után is megmarad, a hazai és a külföldi szereplők közötti adókülönbséggel együtt. Ennek sorsáról végső soron az uniós bírósági eljárás is dönthet.